A vashiány nagyon gyakori a nőknél: ezt javasolja a nőgyógyász

Miért van szüksége a szervezetünknek vasra?

A Német Táplálkozástudományi Társaság (DGE) szerint a vas a létfontosságú nyomelemek közé tartozik, amelyeket a szervezet önmagától nem képes előállítani. A szervezetben található vas túlnyomó része a vörösvértestek hemoglobinjában található. Emellett a májban, a lépben és a csontvelőben is találhatók vasraktárak. A vas a mioglobinban, a vörös izomfestékben is jelen van.

„A hemoglobin feladata, hogy oxigént szállítson a tüdőből a szerveinkhez és az izmainkhoz. Ha hiányzik a vas, ez az ellátás egyre rosszabbul működik” – magyarázza Dr. Lunzer-Mühl. A vasra emellett szükség van a sejtek energiatermeléséhez, az izmok teljesítőképességéhez, az immunrendszerhez és különböző anyagcsere-folyamatokhoz. A vas többek között fontos a DNS-szintézishez, valamint az A-, D- és K-vitaminok anyagcseréjéhez is.

Hogyan ismerhető fel a vashiány?

„A vashiány okozta panaszok gyakran fokozatosan, észrevétlenül alakulnak ki, és nem mindig egyértelműek” – mondja a szakértő. A fáradtságot, a csökkent terhelhetőséget vagy a koncentrációs zavarokat olykor más okoknak tulajdonítják, például a kisgyermekes család megerőltető mindennapjainak, a túl sok „mentális tehernek” (mental load) vagy az alváshiánynak.

A vashiány tipikus tünetei a következők:

• szokatlan vagy tartós fáradtság
• koncentrációs nehézségek és „agyköd”
• alacsonyabb fizikai teherbíró képesség
• fejfájás vagy szédülés
• szívdobogásérzés vagy légszomj terhelés hatására
• sápadtság
• hajhullás és töredező körmök
• berepedezett szájzugok
• nyugtalan láb szindróma, különösen este
• fokozott fogékonyság a fertőzésekre

Milyen vérképértékek utalnak vashiányra?

A szérumvas-érték a vérben keringő vas aktuális mennyiségét mutatja meg – kötetlen formában vagy transzportfehérjékhez kötve. „A szérumvas értéke önmagában azonban nem túl sokatmondó, mivel erősen ingadozik” – fejti ki Dr. Lunzer-Mühl. „Egyetlen értéket soha nem szabad elszigetelten megítélni. A referencia-tartományok ráadásul laboratóriumonként is eltérhetnek.”

A vas legfontosabb raktározási értéke a ferritin. Ez mutatja meg, mennyire vannak feltöltve a szervezet vasraktárai. Egészséges felnőtteknél a WHO kritériumai szerint a 15 µg/l alatti ferritinérték a kiürült vasraktárak jele. Sok szakember panaszok esetén azonban már a 30 µg/l körüli értékeket is túl alacsonynak tekinti. „A pontos besorolás a tünetektől, a laborértékektől és az egyéni helyzettől függ” – hangsúlyozza a nőgyógyász.

A ferritin szintje gyulladások, fertőzések vagy bizonyos krónikus betegségek esetén megemelkedhet. „Egy látszólag normális érték ezért elfedheti a hiányállapotot” – figyelmeztet a szakértő. Gyulladásos betegségeknél a WHO szerint már egy 70 µg/l alatti ferritinérték is vashiánnyal társulhat.

A ferritin mellett ezért más vérképértékeket is vizsgálnak:

• Hemoglobin (Hb): megmutatja, hogy fennáll-e már vérszegénység (anémia). „Nem várandós nőknél a WHO 12 g/dl alatt beszél vérszegénységről. Várandósság alatt a határérték alapvetően alacsonyabb, és a terhességi szakasztól is függ” – magyarázza a szakorvos.
• MCV és MCH: a vörösvértestek átlagos térfogatát (MCV), illetve átlagos hemoglobintartalmát (MCH) írják le. Hosszabb ideje fennálló vashiány esetén mindkét érték gyakran csökkent.
• Transzferrin-szaturáció: azt jelzi, hogy a transzferrin nevű szállítófehérje mekkora része telített valójában vassal. Az alacsony telítettség alátámasztja a diagnózist.
• ​C-reaktív protein (CRP): a legfontosabb laboratóriumi érték a vérben a gyulladások kimutatására, amelyek meghamisíthatnák a ferritinértéket.

Vashiány vagy vashiányos vérszegénység

„Vashiány esetén kezdetben csupán a vasraktárak merülnek ki. A vashiányos anémia csak később alakul ki, amikor a szervezet már nem képes elegendő hemoglobint és vörösvértestet képezni” – részletezi a nőgyógyász. „A normális vérkép azonban nem zárja ki a korai vashiányt.” Ezért lehetséges az, hogy már panaszok jelentkeznek, holott a hemoglobinérték még a normál tartományban van.

Kifejezett vashiányos vérszegénység esetén olyan tünetek jelentkezhetnek, mint a nehézlégzés, a szapora szívdobogás, az erős gyengeség vagy a keringési panaszok. „Az ilyen panaszokat haladéktalanul orvossal kell kivizsgáltatni” – inti a figyelmet a szakember.

Milyen okai vannak a vashiánynak?

A Német Táplálkozástudományi Társaság (DGE) szerint a csecsemők, gyermekek és serdülők, a menopauza előtt álló nők, a várandósok, az élsportolók, valamint a rendszeres véradók tartoznak a magas kockázatú csoportokba. A vegetáriánus vagy vegán étrendet követőknek különösen ügyelniük kell a kiegyensúlyozott étrendre és a megfelelő tápanyagbevitelre. A krónikus gyulladásos bélbetegségek (például a Crohn-betegség vagy a lisztérzékenység) oda vezethetnek, hogy a tápanyagok nem szívódnak fel megfelelően az emésztőrendszerből. A gyomor- vagy bélműtétek után is csökkenhet a vas felszívódása. Krónikus gyulladások (például krónikus vese-, bél- és tüdőbetegségek), daganatok és elhízás esetén a raktározott vas felszabadulása a testszövetekből a vérkeringésbe zavart szenvedhet – ekkor funkcionális vashiányról beszélünk. Vashiányt okozhat továbbá a balesetek vagy szülések során bekövetkező vérveszteség, valamint a gyomor-bélrendszeri észrevétlen vérzés is.

„Visszatérő vashiány esetén nemcsak a vasat kell pótolni, hanem mindig tisztázni kell a kiváltó okot is” – hangsúlyozza Dr. Lunzer-Mühl.

Vashiány nőknél

„A menstruáló a nőknél a rendszeres vérveszteség a vashiány egyik leggyakoribb oka” – mondja a nőgyógyász. Különösen veszélyeztetettek a nagyon hosszú vagy erős havivérzéssel élő nők és lányok, hiszen minden milliliter vérrel vas is távozik a szervezetből. Várandósság és szoptatás alatt a vasigény szintén jelentősen megnövekszik.

Mikortól számít túl erősnek a menstruáció?

Hipermenorrhoea esetén kórosan erős havivérzés áll fenn. De valójában mi számít túl sok vérnek, és mi még normálisnak? Egyáltalán hogyan állapítható meg a vérmennyiség? „A mindennapokban senkinek sem kell milliliterre pontosan mérnie a vér mennyiségét” – magyarázza Dr. Lunzer-Mühl. „A döntő az, hogy a vérzés mennyire korlátozza az életvitelt. Orvosi értelemben a menstruáció akkor tekinthető erősnek, ha a vérveszteség korlátozza a fizikai, szociális vagy szakmai tevékenységeket.”

Az erős menstruáció tipikus jelei:

• A betétet vagy tampont már 1-2 óra elteltével cserélni kell.
• Két menstruációs terméket kell egyszerre használni, például a menstruációs kehely mellett betétet is.
• A vérzés tovább tart 7 napnál.
• Nagyobb véralvadékok (vérrögök) távoznak.
• A ruházat vagy az ágynemű a menstruációs védelem ellenére átázik.
• A vérzés miatt sport, munka vagy más tevékenység elmarad.
• A menstruáció alatt vagy után erős fáradtság, szédülés vagy légszomj lép fel.

„A nagyon erős menstruáció nem olyan dolog, amit egy nőnek egyszerűen el kell viselnie” – emeli ki a nőgyógyász. „A háttérben például hormonális zavarok, miómák, polipok, adenomiózis vagy ritkábban véralvadási zavarok húzódhatnak meg.” Ezért a panaszokkal küzdő nőknek és lányoknak érdemes nőgyógyászatilag tisztázniuk az okot, és kezeltetniük azt.

A vas szerepe a családtervezésnél és a várandósság alatt

A megfelelő vasbevitel nagyon fontos a gyermekvállalási szándék idején és a terhesség alatt. „A vashiány ugyan nem zárja ki automatikusan a teherbeesést, a szervezet számára azonban lényegesen előnyösebb, ha jól feltöltött raktárakkal indul a folyamat” – mutat rá a szakorvos.

Ideális esetben a vasraktárakat már a terhesség előtt ellenőrzik, különösen erős menstruáció, vegán vagy vegetáriánus étrend, korábbi vashiány vagy kifejezett fáradtság esetén. Várandósság alatt a vérképet rendszeresen ellenőrzik. „Fokozott kockázat vagy eltérő hemoglobinérték esetén a ferritinszintet is meg kell határozni” – teszi hozzá a szakértő.

A terhesség alatt ugyanis megnő a vasigény, mivel több vért kell képezni a méhlepény és a baba ellátásához. Az Osztrák Orvosi Lap (Österreichische Ärztezeitung) szerint a vas fontos szerepet játszik a magzat központi idegrendszerének és agyi funkcióinak növekedésében és fejlődésében. A vérszegénységgel kísért vagy anélküli vashiány emellett növeli a koraszülés, az alacsony születési súly, valamint a peri- és neonatális halálozás kockázatát. A vasszint a szoptatást és az anyatej mennyiségét is befolyásolja, mivel az anyatej a vérből képződik. Vashiányos vérszegénység esetén csökkenhet a tejmennyiség.

A vaskészítményeket azonban nem szabad válogatás nélkül, saját szakállra, nagy dózisban szedni. „Az adagolást, a készítményt és a terápia időtartamát a kezelőorvossal kell egyeztetni” – hangsúlyozza a nőgyógyász.

Hogyan kezelhető a vashiány?

Vasinfúziók és vaskészítmények

Mikor kezelhető a vashiány étrend-kiegészítőkkel, és mikor van szükség vasinfúzióra? „Enyhe vagy közepes fokú vashiány esetén a szájon át szedhető vas általában az első választás” – mondja a szakértő. „A döntő az, hogy megfelelő készítményről legyen szó, terápiásan elegendő mennyiségű elemi vassal. Egy szokványos multivitamin-készítmény egy valódi hiányállapot kezelésére többnyire nem elegendő.”

A vastablettákat azonban nem minden szervezet tolerálja jól. Hányingert, hasi fájdalmat, székrekedést vagy hasmenést okozhatnak. A széklet sötét elszíneződése ezzel szemben többnyire ártalmatlan. „Hogy melyik adagolás és milyen bevételi ritmus célszerű, azt egyénileg kell meghatározni” – teszi hozzá Dr. Lunzer-Mühl.

Az intravénás vasinfúzió elsősorban akkor indokolt, ha:

• a szájon át szedhető készítmények a módosítások ellenére sem tolerálhatók,
• a vas a bélrendszeren keresztül nem szívódik fel megfelelően,
• a kifejezett hiányt gyorsan kell pótolni,
• súlyos vérszegénység áll fenn,
• továbbra is jelentős vérveszteség tapasztalható, vagy
• a tablettás kezelés nem bizonyul kellően hatékonynak.

„Az infúzió azonban nem wellness-kezelés az általános fáradtság ellen” – hangsúlyozza a nőgyógyász. „Kizárólag biztos diagnózis, a vasszükséglet kiszámítása és orvosi előny-kockázat mérlegelés után alkalmazható.” A sikeres kezelést követően is tisztázni kell, miért alakult ki a hiány – máskülönben a raktárak hamarosan újra kiürülnek.

Vasban gazdag táplálkozás

A vasat a szervezet önmaga nem tudja előállítani, ezért a táplálékkal kell rendszeresen bevinni. A Német Táplálkozási Társaság (DGE) szerint a szervezet az állati forrásokból származó vasat jobban tudja hasznosítani, mint a növényit, így vegetáriánus vagy vegán étrend mellett a vas kritikus tápanyagnak számít, és dietetikai tanácsadás javasolt. Aki azonban körültekintően válogatja meg a növényi vasforrásait, a mindenevőkével összehasonlítható, esetenként akár magasabb vasbevitelt is elérhet.

Jó vasforrások a teljes kiőrlésű gabonák, a húsok (különösen a belsőségek, mint a máj és a vese), a hüvelyesek (pl. lencse, bab, borsó), a zöld leveles zöldségek (pl. spenót és madársaláta), valamint a diófélék és magvak (pl. tökmag és kesudió). A rókagomba és az étcsokoládé is magas vastartalommal bír, ezeket azonban nem érdemes nagy mennyiségben fogyasztani. A C-vitamin javítja a vas felszívódását, míg bizonyos növényi összetevők, az úgynevezett polifenolok (pl. a kávéban és a fekete teában) gátolják azt.