D-vitamin: egy endokrinológus válaszol a legfontosabb kérdésekre

Miért van szükségünk D-vitaminra?

Szigorúan véve a D-vitamin nem is vitamin. Egy prohormonról, vagyis egy hormon-előanyagról van szó, amely a szervezetben aktív szteroidhormonná, kalcitriollá alakul át. A szteroidhormonok – a többi hormoncsoporttal ellentétben – közvetlenül be tudnak jutni a testsejtekbe, és ott receptorokhoz kapcsolódnak. Hírvivő anyagként fontos információkat közvetítenek a szövetek között.

„A D-vitamin nagyon fontos hatást fejt ki a kalcium-anyagcserére” – magyarázza Dr. Amrein. „Kordában tartja a kalcium felszívódását a bélben, de a kalcium kiválasztását is a vesében.” Különösen a nők érintettek a változókorban a csontritkulás által, így nekik kiemelten ügyelniük kell a csontjaik egészségére. Gyermekeknél a szélsőséges D-vitamin-hiány akár a növekedésben lévő csontok deformálódásához is vezet. „Az angolkórról (rachitisről) nincs ugyan nyilvántartás, de ez a megbetegedés még mindig létezik, holott nagyon egyszerűen megelőzhető lenne” – mondja a szakértő.

Az immunrendszer és a D-vitamin között is fontos összefüggés áll fenn. „Ez különösen érdekes a fertőzések, de az autoimmun betegségek és a daganatos megbetegedések szempontjából is” – hangsúlyozza az endokrinológus. „Az omega-3 zsírsavakkal együtt a D-vitamin védőhatást fejt ki az autoimmun betegségek kialakulásával szemben.”

Segít a D-vitamin a daganatos megbetegedések megelőzésében?

Az a felismerés, hogy a daganatos betegségek kialakulása összefügg az immunrendszerrel, még viszonylag új. A szervezetben folyamatosan képződnek új ráksejtek, amelyeket egy egészséges szervezetben az immunrendszer megsemmisít. Mivel a D-vitamin támogatja az immunrendszert, adódik a feltételezés, hogy segítségével a daganatos megbetegedések megelőzhetők. „Valójában a rák előfordulási gyakoriságára (incidenciájára) vonatkozó adatok nem elegendőek. Azt tehát nem lehet pontosan kijelenteni, hogy a D-vitamin megelőzi a rákot” – magyarázza Dr. Amrein. „Azonban a már meglévő daganatos betegségekre vonatkozóan nagyon is rendelkezésre állnak adatok. És ezek az adatok megmutatják: ha már rákos megbetegedésem van, a halálozási kockázatom 10–15 százalékkal alacsonyabb, ha D-vitamint szedek.”

Segít a D-vitamin cukorbetegség esetén?

A D-vitamin fontos szerepet játszik a cukor- és zsíranyagcserében, mivel közvetlen hatással van az inzulin természetes termelődésére, felszabadulására és hasznosulására. A D-vitamin-hiány növelheti az inzulinrezisztencia, az 1-es típusú (autoimmun eredetű) és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, emellett érkárosodásokhoz is vezethet.

„Nincsenek ugyan erről nagyobb tanulmányok, de a jelenlegi adatok szerint 18 százalékos kockázatcsökkenés érhető el a D-vitamin szedésével” – mondja Dr. Amrein. Emellett a betegeknek lényegesen jobb esélyük van arra, hogy a prediabétesz állapotából visszatérjenek a normális cukoranyagcseréhez. „Ez egy egyszerű és költséghatékony eszköz, amit bevethetünk” – hangsúlyozza a szakértő.

Hogyan jutunk D-vitaminhoz?

Elegendő napfény hatására (különösen az UVB-sugarak révén) a D-vitamin magában a szervezetben termelődik. Ezért is nevezik a D-vitamint gyakran „napvitaminak”. Emellett táplálkozással is bevihetünk D-vitamint, például zsíros tengeri halakkal – mint a makréla és a szardínia –, napon szárított gombákkal és tojással. „A klasszikus étrendnél azonban ez nagyon másodlagos szerepet játszik, mivel ezeket az élelmiszereket nem fogyasztjuk elegendő mennyiségben” – magyarázza Dr. Amrein.

D-vitaminból gyermekeknél napi 600 egység, idősebb felnőtteknél pedig napi 800 egység bevitele ajánlott. Egy tipikus étrenddel azonban átlagosan mindössze napi 100 egység körüli mennyiség jut a szervezetbe. „A többit a napfény-expozíciónak kellene fedeznie. A mi szélességi köreinken azonban ez télen nem lehetséges” – mondja az endokrinológus. D-vitamin-hiány esetén ezért étrend-kiegészítők használata javasolt.

Miből ismerhetem fel a D-vitamin-hiányt?

„Nagyon súlyos hiány esetén előfordulhat, hogy nem specifikus fáradtságot érzünk, és izomfájdalmaink vannak. Ez azonban inkább a kivétel, ugyanis a D-vitamin hiányát alapvetően nem vesszük észre” – mondja a szakértő.

Aki D-vitamin-hiányra gyanakszik magánál, az nem kerülheti el a vérvizsgálatot. Ennek során a vér kalcidiol-tartalmát mérik. Ideális esetben ennek 40 és 90 nanogramm/milliliter között kell lennie.

Hogyan előzhető meg a D-vitamin-hiány?

A csecsemőknél ma már az első élethónapokban javasolják a D-vitamin adását az angolkór megelőzésére. De mi a helyzet az idősebb gyermekekkel, a fiatalokkal és a felnőttekkel? „A mi szélességi köreink éghajlati viszonyai miatt nem tudunk az év egészében elegendő D-vitamint termelni a napfény segítségével” – hangsúlyozza a szakértő. A szervezet úgy segít magán, hogy a megtermelt D-vitamint a májban és a zsírszövetben raktározza el. Ennek ellenére a D-vitamin-hiány nálunk éppen a téli hónapokban széles körben elterjedt. „Tetézi ezt, hogy időközben teljesen jogosan tudatosult az emberekben, mennyire fontos az UV-védelem a bőrkárosodás és a bőrrák elkerülése érdekében” – hívja fel a figyelmet az endokrinológus.

Kinek célszerű D-vitamint szednie?

A D-vitamin szedését néha igen ellentmondásosan ítélik meg. „Mindig attól függ, milyen szemszögből nézzük a dolgot. Olyan valakiről van szó, akinek már vannak előbetegségei? Vagy valaki olyanról, aki amúgy egészséges, és nincsenek problémái?” – fejti ki Dr. Amrein, majd hozzáteszi: „Éppen a csontok egészsége szempontjából azonban a betegségek megelőzéséről is szó van.”

A hiányállapot szempontjából a különleges kockázati csoportok közé tartoznak a váltott műszakban dolgozók, valamint azok, akik különböző okokból nem mehetnek vagy nem akarnak a napra menni, illetve vallási vagy egyéb okokból eltakarják a bőrüket. Emellett a sötétebb bőrű személyek is veszélyeztetettek a D-vitamin-hiány kialakulására, mivel az ő bőrük nem annyira érzékeny az UV-sugarakra. Ugyancsak a kockázati csoportba tartoznak a várandósok, az idősebbek és a különböző betegségekkel – például a prediabétesszel és a cukorbetegséggel – élő emberek, akiknél a D-vitamin fontos szerepet játszik. Aki olyan betegségekben szenved, mint a Crohn-betegség vagy a colitis ulcerosa, hajlamosabb a D-vitamin-hiányra. Különböző gyógyszerek is csökkenthetik a D-vitamin felszívódását. „Összességében ezek elég nagy népességcsoportok, amelyeknek legalább télen érdemes lenne D-vitamint pótolniuk” – összegezi a szakértő.

Milyen D-vitamin-készítmények ajánlottak?

A szakértő a kiváló minőségű D-vitamin-készítményeket javasolja, amelyeket orvos ír fel receptre. A jó készítmények egyúttal zsírt is tartalmaznak, így a bevételnél nem kell külön egy kanál olajat lenyelnünk vagy egy vajas kenyeret megennünk, hogy támogassuk a felszívódást. A kisebb napi adagok alapvetően jobbak, mint a nagy dózisú étrend-kiegészítők. „Ez azonban nem biztos, hogy ajánlott valakinek, aki nagyon feledékeny. Náluk inkább a heti egyszeri bevételű készítmények jönnek szóba” – hívja fel a figyelmet Dr. Amrein.

Túl lehet adagolni a D-vitamint?

A D-vitamin elraktározódik a zsírszövetben, és felhalmozódhat ott. „Ezért elvileg fennáll a mérgezés (intoxikáció) kockázata, amely a legrosszabb esetben akár halálhoz is vezethet. Ez azonban egy nagyon-nagyon csekély kockázat” – mondja az endokrinológus. Az ilyen mérgezés a hajban és a vérben lévő nagy mennyiségű kalcium alapján mutatható ki. „Extrém túladagolás esetén az emberek zavartak, kómás állapotban vannak” – írja le Dr. Amrein. Enyhébb túladagolásnál hányinger, étvágytalanság, hasi görcsök és hányás léphet fel.

Tekintettel arra a sok emberre, aki D-vitamin-hiányban szenved, és arra a tényre, hogy a D-vitamin-hiányt számos betegséggel hozzák összefüggésbe, hibás dolog lenne ördögtől valónak beállítani a D-vitamin-pótlást, véli a szakértő. „A fontos az, hogy ne saját szakállunkra, a D-vitamin-szint ismerete nélkül, találomra szedjünk készítményeket” – hangsúlyozza az endokrinológus. Ezért érdemes kiváló minőségű termékekre támaszkodnunk, és azokat csak az ajánlott adagolásban szednünk.

Jók a D-vitamin-készítmények az immunrendszernek?

A D-vitamin vitathatatlanul fontos funkciókat lát el az egészség szempontjából, különösen az immunrendszer és a csontok egészsége terén. „Nem szabad azonban azt gondolni, hogy néhány étrend-kiegészítővel kompenzálni lehet az egészségtelen életmódot” – figyelmeztet Dr. Amrein. Végtére is a kiegyensúlyozott, tápanyagban gazdag étrend – minél kevesebb extrém módon feldolgozott élelmiszerrel –, a sport, az elegendő alvás és a jó stresszkezelés jelentik a legfontosabb mozgatórugót.