A bőr mikrobiomjának erősítése: ezért fontos a bőr védőrétege

Mi a bőr mikrobiomja?

A kutatások sokáig a bélben lévő mikrobiomra fókuszáltak, az utóbbi években azonban már a bőr mikrobiomja is egyre inkább előtérbe kerül. Mit értünk ez alatt? „Ez azoknak a mikroorganizmusoknak az összessége, amik a bőrünkön élnek, és a szervezetünkkel egy olyan szimbiotikus kapcsolatban állnak, amiből mind hasznot húznak” – magyarázza Dr. Illmer. Ide tartoznak baktériumok, gombák, valamint a demodex nemzetségbe tartozó atkák, melyek a szőrtüszőben és a faggyúmirigyekben találhatók. A kutatások nyomán a vírusokat is a mikrobiom részének tekintik, például a humán papillomavírust (HPV) és a herpes simplex vírust (HSV).

A Human Microbiome Project több mint 500 különböző típusú mikroorganizmust azonosított, amelyek az emberi bőrön élnek. Egyes testrészeken több van, mint másokon: a hónaljban, az ujjak között és a lágyék részen olyan mikrobák élnek, amelyek a nedvességet és meleget szeretik. Az arcon, a dekoltázsban és a hát felső részén nagyon sok a faggyúmirigy – ennek megfelelően az úgynevezett lipofil mikrobák találhatók itt meg. A szárazabb testrészeken, mint a kezek és a lábak, általában kevesebb mikroba telepszik meg, míg a köldök a mikrobák tárháza. Ezeken felül minden embernek megvan a saját, egyedi mikrobiomja. A tudományban ezért ezt a „második genom”-nak szokták hívni.

Hogyan alakul ki a bőr mikrobiomja?

„A méhben található magzatnak még nincs mikrobiomja, mert az csak a szülés után alakul ki” – magyarázza Dr. Illmer. Amennyiben hüvelyi szüléssel jön világra a kisbaba, bőrét az anya szülőcsatornájából és az anyabélből származó baktériumok telepítik be. Császármetszéssel született csecsemők esetében különösen az anya bőrének mikrobiomja játszik szerepet a bababőr mikrobiomjának kialakulásánál.

Az első napon még nagyon más a kisbaba mikrobiomja, méghozzá a születési módtól függően. Egy holland-skót tanulmány azonban bebizonyította, hogy ezek a különbségek egy hónappal később már alig kimutathatók. A kutatásban részt vett kisbabáknál megfigyelték, hogy a szoptatás és az anyatej pozitív hatással volt bőrük mikrobiomjának a fejlődésére.

Milyen funkciókat lát el a bőr mikrobiomja?

A bőr a legnagyobb emberi szerv. Testmérettől függően 3,5 és 10 kilogramm közötti súlya lehet. A test külső burokjaként számos alapvető feladata van: megvéd minket a káros hatásoktól, izzadással szabályozza a testhőmérsékletet, illetve a víz- és elektrolitháztartást. „A mikrobiom abban támogatja a bőrt, hogy az el tudja látni ezeket a feladatokat” – mondja Dr. Illmer.

Ez hogyan működik? A bőrön megtalálható mikroorganizmusok folyamatos harcban állnak egymással a túlélésért. Egy négyzetcentiméteren átlagosan egymilliárd mikroba van. Amennyiben ezek a hasznos baktériumok vannak túlsúlyban, akkor minden rendben van a bőrünkkel. Sőt mi több, egyes bőrmikrobák olyan anyagokat termelnek, melyek bizonyos fokig védik is a bőrt az UV-sugarak káros hatásaitól. A bőr mikrobiomja arra készteti az immunrendszert, hogy meg tudja különböztetni az ártalmatlan mikrobákat a veszélyesektől. A nem megfelelő mikrobiom így járul hozzá például az allergiák vagy autoimmun betegségek kialakulásához. A sebgyógyulásban is kiemelt szerepe van a mikrobiomnak: a hasznos baktériumok távol tartják a sérült résztől a kórokozókat, és csökkentik az elfertőződés veszélyét.

A bőr védekezőfunkciói közé sorolható annak savköpenye, ami annak köszönhetően alakul ki, hogy a bőrön található mikroorganizmusok, illetve maga a bőr is bizonyos anyagokat termel – például faggyút, izzadságot és elhalt hámsejteket. Azért savas, mert ennek a keveréknek a pH-értéke 5,5. Ennek a savas közegnek köszönhetően pedig nem tudnak olyan egyszerűen megtelepedni rajta a kéretlen baktériumok, csírák és gombák. „Ezt úgy lehet elképzelni, mint egy dzsungelt: a bőrsejtek a fák, a mikrobák az állatok. Ezek alkotják a klímát – a savköpenyt” – magyarázza Dr. Illmer.

Mi befolyásolja a bőr mikrobiomját?

Bizonyos hatások, melyek a bőr mikrobiomját érik, nem változtathatók meg: ide tartozik a genetika, a biológiai nem és az életkor. Ebből kifolyólag a nők és a férfiak mikrobiomja teljesen eltér egymástól, és ezt kutatások is bizonyítják. Az életkor előrehaladtával pedig a mikroorganizmusok sokfélesége fokozatosan csökken.

Azonban sok olyan tényező van, amire az életvitelünk is befolyással van. Egy tanulmány megállapítása szerint bizonyos káros baktériumok gyakrabban találhatók meg azoknál az embereknél, akik városokban vagy azok közelében élnek, mint azoknál, akik vidéken. „Az olyan környezeti hatások, mint az UV-sugarak, szintén megváltoztatják a bőr mikrobiomját” – teszi hozzá Dr. Illmer. „Ahogy a táplálkozási szokások, a betegségek, a krónikus stressz és a gyógyszerek is befolyással vannak rá. Például az antibiotikumok, amik rendkívül fontosak, sajnos a káros baktériumokon kívül a hasznosokat is elpusztítják.” Ahogy természetesen a bőrtisztítási és -ápolási szokásaink is.

Ezek szerint sok mindent el lehet rontani? Dr. Illmer szerint semmi ok az aggodalomra: „A változás nem minden esetben jelent egyet a zavarral. Mi, emberek, hihetetlenül alkalmazkodó szervezetek vagyunk. Ez pedig a bőr mikrobiomjára is érvényes.” Példát is hoz erre a szakember: „Ha klóros vízben úszunk, rövid ideig megváltozik a bőrünk mikrobiomja, hiszen alkalmazkodik ahhoz a közeghez. Ugyanez történik napozás során is. Ezeknek a változásoknak azonban nincs hosszú távú hatása.” Más a helyzet, ha megváltoztatod az étkezési szokásaidat. Hosszú távon ugyanis ez módosítja a bőrön található mikroorganizmusok összetételét.

A bél mikrobiomja hatással van a bőrére?

A tudomány jelenlegi állása szerint a bél és a bőr mikrobiomja kapcsolatban áll egymással. „Ezeket nem lehet külön-külön megfigyelni, hiszen egy szervezet, egy anyagcsere vagyunk” – magyarázza Dr. Illmer. Amennyiben gyenge a bélflórád, ez a bőröd állapotán is meglátszik. A túl cukros, zsíros és rostokban szegény étkezésnek nem csupán az a következménye, hogy a belekben egyre kevesebb hasznos mikroorganizmus telepszik meg, hanem ennek következtében a bőrön is csökken a biológiai sokféleség

Miről lehet felismerni, hogy zavar van a bőr mikrobiomjában?

„A bőrön található mikroorganizmusok sokfélesége rendkívül fontos. Amikor egy baktérium átveszi a hatalmat, akkor felborul a bőr mikrobiomjának egyensúlya. Ilyenkor beszélünk diszbiózisról” – magyarázza a bőrgyógyász. Ennek következményeként kialakulhatnak különféle bőr- és egészségügyi problémák.

„A bőr rövid ideig száraz és durva. Más lehet a tapintása. Továbbá ekcéma és nedvedző területek is megfigyelhetők rajta” – tudja Dr. Illmer. „Minden, ami kiütésre hasonlít, arra utal, hogy zavar van a bőr mikrobiomjában.” Ebben az esetben pedig a bőr védőrétege már nem tudja megfelelő módon ellátni a feladatát.

A bőr krónikus gyulladásai kedvezhetnek az olyan bőrbetegségek kialakulásának, mint a pikkelysömör (pszoriázis), az atópiás ekcéma és a rosacea. Atópiás ekcéma esetén a bőrön túl sok staphylococcus aureus nevű baktérium van. Rosaeca esetén a demodex-atkák szaporodnak el, illetve a staphylococcus epidermidisnek van még szerepe ennél a betegségnél. A seborrheás dermatitisz során a sok faggyúmirigyet és sárgás, zsíros pikkelyeket tartalmazó bőrterületek begyulladnak, ami a gombák által megzavart bőr mikrobiomjára vezethető vissza. Dr. Illmer szerint a népesség 20-30 százaléka seborrheás dermatitiszben szenved.

Az akné is a bőr mikrobiomjának zavarára vezethető vissza? „A sima aknét, ami a tinédzserkorra jellemző, a szervezetben végbemenő hormonváltozások, többek között a fokozott faggyútermelés okozza. Ennek következtében a bőrön található baktériumok összetétele is megváltozik” – magyarázza Dr. Illmer. Az aknét súlyosbíthatja a propionibacterium acnes túlzott mennyisége is. „Amennyiben a kezelés során nagydózisú A-vitamint szedsz, ami csökkenti a faggyútermelést, akkor a bőr mikrobiomja ismét megváltozik” – mondja a bőrgyógyász.

Hogyan kell ápolni a bőr mikrobiomját?

Minél változatosabbak a bőrön található mikroorganizmusok, annál egészségesebb a bőr. Ehhez a hidratálás a legjobb út: „Ha a felső bőrsejtek nincsenek kiszáradva, akkor a baktériumok sokkal jobban meg tudnak telepedni, illetve el tudnak szaporodni rajta” – mondja Dr. Illmer. A bőrgyógyász a ceramidokat tartalmazó bőrápoló készítmények használatát javasolja. A szén- és nitrogénforrások jó táplálékai a mikroorganizmusoknak.

Mi a helyzet a napi zuhanyozással? Semmi ok az aggodalomra, ez továbbra is javasolt – csak arra ügyeljünk, hogy ne száradjon ki a bőrünk. „Ezt a legtöbb esetben lúgos szappan okozza, amik tönkreteszik a bőr védőrétegét. Sokkal jobb választásnak bizonyulnak a szappanmentes termékek, amelyek syndetet (azaz synthetic detergentet) tartalmaznak” – tanácsolja a szakember. Ezeket a készítményeket a legtöbb esetben még a „pH-semleges” jelzővel is ellátják, ugyanis megfelelnek az emberi bőr természetes pH-értékének.

Dr. Illmer szerint szintén rendkívül fontos: kézmosás után mindig kend be a kezedet egy tápláló krémmel, hogy hidratált maradjon.

A bőr mikrobiomjának mennyi időre van szüksége a regenerációhoz?

„Sajnos a bőr állapotának romlása nagyon gyorsan megtörténik, míg javulása egy betegség, egy fertőzés vagy más történések után sokkal tovább tart. Általában három hónappal számolni kell” – árulja el Dr. Illmer. Az, hogy milyen gyorsan áll helyre a bőr mikrobiomja, számos tényezőtől függ – például az életkortól, a fizikai állapottól és a betegség súlyosságától. „Krónikus betegségek esetén tartósan támogatni kell a bőr mikrobiomját” – egészíti ki a szakember.

Ezek a bőrápoló termékek kaphatók a dm Online Shopban: