Amit az allergiákról és az intoleranciákról tudni érdemes

Az allergia és az intolerancia közötti különbségek

Az allergia a test védekezőreakciója azon anyagokra, amiket belélegezünk (pl. virágpor), megeszünk (pl. olajos magvak), vagy amik a bőrünkkel érintkeznek (pl. vegyszerek). Az erős allergiás reakciók ritka esetben akár életveszélyesek is lehetnek.
Ételintoleranciáról akkor beszélünk, ha enzimhiány vagy szállítófehérje hiánya miatt az emésztés során bizonyos ételek nem képesek felszívódni, így az emésztetlen komponensek (pl. a laktóz) kóros immunreakciót váltanak ki. A következmények gyakran kellemetlenek (pl. hasfájás), viszont nem életveszélyesek.

Növekvő esetszámok

Valóban egyre több ember szenved allergiában és ételérzékenységben? Számos tudományos kutatás ezt a tényt egyértelműen megerősíti. Így a Robert-Koch Intézet is rámutatott arra, hogy az 1970-es évek óta a nyugati életstílusú régiókban az allergiás megbetegedések előfordulási gyakorisága rohamos ütemben nőtt, és egy magas szinten stabilizálódott. Máshogy vélekednek a kutatók az élelmiszer-intoleranciákról, mint a glutén- és laktózérzékenységről. Tény, hogy egyre többen panaszkodnak ételérzékenységre. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy ez valóban azt jelenti-e, hogy egyre többeket érint a probléma, vagy csak a társadalom vált figyelmesebbé.

Allergia: miért van egyre több beteg?

1. A klímaváltozás miatt

Az éghajlatváltozás miatt az allergén növények élőhelyei észak felé terjednek. A müncheni Ludwig-Maximilian Egyetem egy kutatása szerint nem egy növény – például a parlagfű vagy a nyárfa –kifejezetten kedveli a levegő megnövekedett szén-dioxid-tartalmát, emiatt több pollent termel, és hosszabb ideig virágzik.

2. A környezetszennyezés miatt

Prof. Dr. Rudolf Valenta, a bécsi Egyetem patofiziológiai, fertőzéskutató és immunológiai központjának vezetője magyarázza: „A virágporra – például a nyárfáéra – rátapadnak a levegőben lévő koromszemcsék, és a pollen így kerül a nyálkahártyára. Itt a koromból kátrány képződik, mely elősegíti a pollenszemcse átjutását a nyálkahártyán. A szervezet immunrendszere megpróbál védekezni az idegen anyag ellen, és így jön létre az allergiás tünetegyüttes.

3. A helytelen táplálkozás miatt

Gyakrabban alakulnak ki allergiás tünetek – légszomj, asztma, allergiás nátha vagy bőrkiütések – azoknál, akik legalább heti három alkalommal gyorsétteremben étkeznek. Ezenkívül a túlsúlyos gyerekek körében is gyakoribb az asztma.

4. A túlzott higiénia miatt

Egyes kutatók úgy vélik, hogy a tünetek gyakoribbá válása azzal is összefügg, hogy az immunrendszerünk a jobb higiénia miatt már nem találkozik annyi kórokozóval, tehát már „nincs edzésben”. Ezenkívül az agresszív tisztítószerek használatáról is azt feltételezik, hogy hozzájárulhat az allergia kialakulásához.

5. Genetikai okok miatt

Genetikai tényezők is közrejátszanak az allergia kialakulásában. Összesen 150 olyan génvariánst ismerünk, amely kedvez az allergiák kialakulásának és örökölhető. Abban az esetben, ha mindkét szülő allergiás, gyermekük 50-60%-os valószínűséggel örökli azt. Egy allergiás szülő esetén az esély 30%.

6. Az allergia kialakulásának további lehetséges okai

Különböző fertőzések, mint a hörgőbetegségek, az immunrendszer meggyengülése, a stressz, a dohányzás, a bőr és a belek védekezőképességének romlása (ez az élelmiszerintoleranciák kialakulásának is kedvez) vagy a vegyszerekkel való érintkezés, illetve azok gázainak belélegzése ugyancsak allergiák kialakulásához vezethet.

Hogy előzhető meg az allergiák és az intoleranciák kialakulása?

Az allergia alapvetően egy szenzibilizáció révén alakul ki: a szervezet kapcsolatba kerül az allergénnel, immunválasszal reagál rá, és úgynevezett IgE-antitesteket kezd el termelni. Amennyiben újra találkozik ezzel az allergénnel, allergiás tünetek alakulhatnak ki. Ez azt jelenti, hogy az antitestek ott keringenek a vérünkben, és az allergia az allergénnel való első találkozás után csak napokkal, esetleg évekkel alakul ki – vagy az is lehet, hogy soha.
A jó hír: tudatosan kerülhetjük az allergéneket, és ezzel megakadályozhatjuk az allergia kialakulását. Ráadásul ha folyamatosan kitesszük nekik a szervezetünket, a tünetek idővel egyre extrémebbé válnak.
Az ételérzékenységnél ez nem ilyen egyértelmű: ugyan tudományos bizonyíték nincs rá, sokan úgy gondolják, hogy a cöliákia kialakulása elkerülhető azáltal, hogy a kisbabák emésztőrendszerét a lehető legtöbb gabonafajtával megismertetjük életük első évében.

Az allergiák diagnosztizálása

Az alkaros bőrpróba, avagy Prick-teszt az egyik leggyakoribb módszer az allergia ellenőrzésére. A teszt során több, gyárilag tisztított allergént visznek fel az alkar bőrére. A felvitt allergének a bőrön keresztül reakcióba lépnek a szervezettel, a szervezetben jelen levő IgE ellananyagokkal. Az ellananyagokhoz kötődve beindítják a bőrben a hisztamin felszabadítását, ami az adott helyen csalánkiütést okoz. Ez a vizsgálat mindenesetre körülményes és pontatlan. Valenta és a csapata ezért kifejlesztett egy másik, megbízhatóbb metódust: az allergén diagnosztikai chipet. A tesztnél az allergiát kiváltó, úgynevezett allergén anyagokat egy üveglapra viszik fel, s erre tesznek egy kevéskét a páciens vérszérumából (száradt vérrel is működik). Amennyiben ebben jelen vannak az allergiát jelző immunglobulinok, azok az üveglapon lévő allergénekhez kötődnek, és fluoreszkáló antitestekkel kimutathatóvá válnak. Ezzel a módszerrel megállapítható, hogy a páciens most épp mire allergiás, és hogy a szervezete a jövőben esetleg mely allergénekre reagálhat még. A chip több száz antitestet képes beazonosítani. Aki például így megtudja, hogy allergiás a nyárfa virágzatára, annak, amikor az virágzik, tanácsos lehetőleg keveset tartózkodnia a szabadban. A chip segítségével lehetővé válik az allergia korai felismerése.

Az allergiák és intoleranciák kezelése

Az allergiások panaszainak enyhítésére a hiposzenzibilizációt tartják a leghatékonyabb eszköznek. Az allergiát okozó anyagot hónapokon keresztül, emelkedő dózisban injekció vagy tabletta formájában adva, tehát a szervezetet lassan az allergénhez szoktatva, az allergiás reakció csillapodása, kihunyása érhető el.

Mindennapos tippek az allergiák és az intoleranciák kialakulásának megelőzéséhez, valamint a tünetek enyhítéséhez:

1. Az orvos felkeresése

Az allergia első tüneteinek jelentkezésekor forduljunk orvoshoz. Ezzel elejét vehetjük annak, hogy a problémát okozó pollen még mélyebbre, a tüdőbe kerüljön.

2. Portalanítás

Ne adjunk esélyt a pornak! A könyvespolcok, szőnyegek, kárpitozott bútorok és plüssállatok melegágyai a házi poratkának. A legjobb, ha hetente többször finom szűrős porszívóval átporszívózzuk és nedves ronggyal letörölgetjük őket.

3. Egészséges táplálkozás

Táplálkozzunk okosan! A kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás csökkenti az allergia és az ételérzékenység kialakulásának veszélyét. Ne étkezzünk rendszeresen gyorsétteremben, és amilyen gyakran csak lehet, mi magunk főzzük meg az ebédünket. Minél színesebbek a tányérunkon az ételek, annál hatásosabbak az intoleranciák ellen.

4. Erős immunrendszer

A szájban és az orrban lévő nyálkahártyáknak, a beleknek és a bőrnek erős gátat kell képeznie a behatolókkal – háziporral és pollenekkel – szemben. Aludj, mozogj, pihenj eleget, és vidd be a szükséges vitaminokat ahhoz, hogy az immunrendszered hatékonyan tudjon működni.

5. Kikapcsolódás

Ezenkívül elengedhetetlen lenne a kikapcsolódásra is időt fordítanunk, mert a lelki és testi stressz kedvez az allergia kialakulásának. Vizsgálatokban megfigyelték, hogy a családi vagy a munkahelyi problémák allergiás rohamokat válthatnak ki – neurodermitis esetén rontják a bőr állapotát és súlyosbítják az asztma tüneteit.

6. A megelőzés már a pocakban megkezdődik

Kutatók rájöttek, hogy azok a gyerekek nagyobb eséllyel válnak allergiássá, akiknek az édesanyja a terhessége alatt tartós stressznek volt kitéve.
Ezért mindig jó ötlet sétálni egyet a friss levegőn, vagy kiülni a kávézó teraszára a barátnőkkel – lehetőleg nem akkor, amikor tele van a levegő pollenekkel. Olyankor tanácsos inkább otthon relaxálni az immunrendszer erősítése érdekében.

Az allergiák és az intoleranciák leggyakoribb típusai:

1. Pollenallergia

A leggyakoribb allergia. A klímaváltozás miatti átlaghőmérséklet-emelkedéssel a növények virágzási ideje is kitolódott, így a pollenszezon az átlagosnál hosszabb ideig tart. Tavasszal egyre több ember kérdezi meg magától: megfáztam, vagy ez már az allergiám lenne?

2. Házi por allergia

A házi por allergiában szenvedők tulajdonképpen nem magára a porra, hanem a házi poratkák ürülékére allergiások. Érzékeny személyeknél a házi porral való érintkezés vagy annak belégzése az orr nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását idézheti elő. Később száraz, majd erőltetett köhögés jelentkezik, illetve a hörgők görcséből adódóan légúti elváltozások (nehézlégzés, fulladási roham, asztma) alakulnak ki. A diagnózis Prick-teszt vagy vérvétel segítségével állítható fel. A házi poratka allergia ellen eredményesen alkalmazható az allergén immunterápia. Ezenkívül tanácsos minél gyakrabban portalanítani a lakást.

3. Állati szőr okozta allergia

Elsősorban a gyerekek szíve sajdul bele, ha kiderül róluk, hogy ebben a típusú allergiában szenvednek. Semmire sem vágynak jobban, mint egy szőrös barátra, viszont amint beköltözik hozzájuk, az orruk elkezd folyni, a szemük pedig könnyezni. A csalódás elkerülése végett a család minden tagját tanácsos tesztelni állati szőr allergiára, mielőtt beengednék a házukba a kis kedvencet. Valamint léteznek hipoallergén macskafajták – ezektől kevésbé lehetünk allergiásak. Sajnos azonban 100%-ban hipoallergén macska nem létezik.

4. Napallergia

A napallergia – más néven polimorf fényérzékenység – ránézésre mindenképpen allergiás bőrreakciónak tűnik, viszont orvosi szempontból még nem tisztázott, hogy valóban allergiának nevezhető-e. A napallergia tünetei igen változatosak lehetnek: a csalánkiütésektől, a piros foltokon át akár a pattanásos elváltozásokig. Arról, hogy mit tehetsz a napallergia kialakulásának megelőzése érdekében, és hogy miként kezelheted a kellemetlen bőrváltozásokat, itt olvashatsz.

5. Laktózintolerancia

A laktózra érzékeny személyek szervezetében nem termelődik elegendő laktáz enzim, amely a tejcukor glükózzá és galaktózzá való bontásáért felel. Az érintett személyeknél a tejtermékek fogyasztása után puffadás, teltségérzet, hasfájás, hasi görcsök és hasmenés jelentkezhetnek. A laktózérzékenyeknek a tehéntej termékek helyett tanácsos növényi tejeket fogyasztaniuk.

6. Csökkent glükóztolerancia

A glükóz, azaz a „szőlőcukor” létfontosságú tápanyag. A kor előrehaladtával a hasnyálmirigy inzulintermelő kapacitása csökken, s emiatt a vérben keringő cukor már nem képes bejutni a sejtekbe. Ilyenkor megemelkedik a vércukorszint – elsősorban magas glikémiás indexű étkezés, nagyobb mennyiségű szénhidrátfogyasztás után. Ez már a csökkent glükóztolerancia állapota, amely életmódkezelés nélkül előbb-utóbb cukorbetegséghez vezethet. A betegség leggyakoribb tünetei közé a különböző gyomor- és bélrendszeri panaszok tartoznak. A csökkent glükóztoleranciát terheléses vércukorvizsgálattal szűrik. Ha beigazolódik a betegség gyanúja, akkor tanácsos az étrendünkből száműznünk az édességet és a zsíros ételeket, hogy megelőzzük a cukorbetegség kialakulását.

7. Hisztaminintolerancia

Hisztamin intolerancia során a szervezet érzékenyen reagál a túl sok hisztaminra – ami egyébként természetes módon megtalálható a szervezetünkben, hiszen számos élelmiszer is tartalmazza. A hisztaminintolerancia tünetei nem specifikusak, így tünetegyüttesét nehéz lehet elkülöníteni egy új, fel nem tárt ételallergiától vagy más betegségtől. Az intolerancia során jelentkező tünetek nagyban hasonlítanak allergiák által kiváltott reakciókra is, azaz viszketésről, hólyagokról, fejfájásról, valamint gyomor- és bélrendszeri panaszokról számolnak be az érintettek. Ha felmerül a hisztamin intolerancia gyanúja, akkor az orvos vagy dietetikus diétás napló vezetését kérheti, mely segíthet igazolni a tüneteket. A hisztamint sajnos nehéz kerülni, mert számos élelmiszer tartalmazza. Többek között stressz hatására is megnő a vérben a hisztamin mennyisége. A kezelés alapja a szigorú, következetes hisztaminmentes diéta. Ez kiegészíthető a hisztamin hatását gátló ún. antihisztamin gyógyszerek adásával.

8. Gluténérzékenység

Egy gluténérzékenység is elsősorban a gyomor-bél traktust érintő tünetek formájában mutatkozik meg: hasmenés, szorulás, puffadás, hasi görcsök, véres széklet. A glutén nevű ragasztó-fehérjét számos gabonaféle tartalmazza. A glutén fogyasztása során sérül az érzékenységben szenvedők vékonybelének nyálkahártyája, ami emésztőrendszeri panaszokat és súlyos tápanyag-felszívódási zavarokat okoz. A kezeletlen érzékenység szövődményeként súlyos betegségek alakulhatnak ki, ezért ha felmerül az érzékenység gyanúja, mihamarabb tanácsos felkeresni egy szakorvost.