Így segíthetsz az állatoknak téli álmot aludni a kertedben
Mi történik a téli álom során?
Amint rövidülnek a nappalok, csökken a hőmérséklet, és egyre kevesebb a táplálék, a téli álmot alvó állatok nyugovóra térnek. De ami otthonosnak és kényelmesnek hangzik, valójában egy olyan időszak, ami mindent megkövetel az állatoktól. Ezért kell sok tartalékot felhalmozniuk, hogy átvészeljék a téli hónapokat.
Közelebb a halálhoz, mint az élethez
A téli álmot alvó állatok, például a denevérek, a minimumra csökkentik szervezetük létfontosságú funkcióit. “Bizonyos fajoknak percenként csak ötöt ver a szíve vagy kétszer vesznek levegőt, testhőmérsékletük pedig mindössze 4 Celsius-fokra csökken” – magyarázza Trcka-Rojas. Kívülről szemlélve az állatok szinte halottnak tűnnek.Jelenleg még vizsgálják, hogyan bírja ki ezt az állapotot sértetlenül az állatok szervezete. “Tudjuk, hogy mennyire veszélyes a kihűlés a melegvérűek számára. Az evolúció azonban biztosította, hogy a test egyensúlyban legyen a hibernáció alatt” – mondja Trcka-Rojas teljesen lenyűgözve.
A téli álom nem egy ‘normális’ alvás
“A téli álom nem egy normális alvás” – mondja a szakértő. Néha előfordulhat, hogy az állatok télen felébrednek, hogy megváltoztassák a helyzetüket vagy elvégezzék a dolgukat. De akkor is magukhoz térhetnek, ha veszély fenyegeti őket, például amikor egy ragadozó közeledik, vagy a hőmérséklet annyira lecsökken, és kénytelenek új, biztonságosabb búvóhelyet keresni.“Ennek ellenére nem szabad megzavarni az állatokat, mert ez minden ilyen alkalom plusz energiába kerül nekik, ami a tél végén hiányhoz vezethet” – figyelmeztet a biológus. A téli álom továbbá nem a test pihenésére szolgál. “Ez nem egy regenerációs fázis” – emeli ki Trcka-Rojas.
Mi a téli pihenés és a torpor?
A téli álom egy kevésbé extrém változata a téli pihenés. “Ezt a két kifejezést gyakran egymás szinonimájaként használják, pedig két külön állapot” – mondja a biológus. Az állatok ebben az esetben is elvonulnak a rejtekhelyükre, de nem csökkentik le olyan mértékben az életfunkcióikat. Gyakrabban ébrednek fel, végzik el a dolgukat és meleg időben még táplálékot is keresnek. Hazánkban ez többek között a mókusokra és a borzokra jellemző.
A hüllők, kétéltűek, halak és ízeltlábúak a hideg időben hibernálják magukat. Azonban az, hogy ez pontosan hogyan néz ki, nagyon fajspecifikus. A legtöbb állat keveset mozog, azt is nagyon lassan, továbbá nem eszik és nem iszik. “Néhány rovarnak és hidegvérű hüllőnek megvan az az előnye, hogy nem tud megfagyni” – magyarázza Trcka-Rojas. A rovarok olyan speciális enzimekkel rendelkeznek, melyeknek köszönhetően nem fagynak meg, a tarajosgőték vérében pedig olyan magas a glükózkoncentráció, ami védi őket a fagytól. A halak ezzel szemben valamivel aktívabbak, és télen is esznek – bár kevesebbet, mint a melegebb hónapokban. Viszont a víz olyan területein kell lenniük, ahol védve vannak a fagytól, ezért gyakran mélyebbre úsznak.
Miért alszanak az állatok téli álmot?
A téli álom, a téli nyugalmi állapot és a torpor mind az állatok energiatakarékossági intézkedései. Ilyenkor kevés a táplálék, és a az, hogy melegen tartsák magukat, sok energiát igényel. “Továbbá sokkal biztonságosabb az év egy bizonyos időszakát rejtekhelyen tölteni, ahol nem kell aggódni az ellenségek miatt” – magyarázza a biológus.Ezenkívül vannak olyan fajok – például számos halfaj –, amelyeknek hosszabb hideg időszakokra van szükségük a hormonális egyensúly és a szaporodás fenntartásához a következő évre. „A szárazföldi teknősök sokkal tovább és egészségesebben élnek, ha téli álmot alszanak” – említ egy további példát Trcka-Rojas.
Milyen hatással van a klímaváltozás a téli álomra?
Ez rendkívül fajspecifikus. Az enyhébb telek különösen azoknak a fajoknak problémások, akiknek genetikailag meghatározott, természetes éves ciklusukhoz hosszabb téli hideg időszakra lenne szükségük. Más állatok viszont éppen profitálnak az enyhébb hőmérsékletből. Egyes vándormadarak már nem vállalják a hosszú, veszélyes utat, hanem Európában maradnak. „Ha találnak elég táplálékot, a téli álom és a téli nyugalmi állapot néha egyszerűen kimarad” – mondja a biológus. Például az állatkertekben élő medvék nem alszanak téli álmot, hiszen van meleg szállásuk, és élelmet is kapnak.Az alkalmazkodásra kényszerülő állatok
Hogy kiderítsük, hol tart a változás, érdemes a délebbre fekvő országokat megfigyelni. Például a barna varangyok ott nem telelnek át, viszont beássák magukat a földbe a nyári melegben. A csigák ugyanezt teszik, ha túl száraz az idő. „Azt is megfigyelték, hogy a pelék inkább nyári álmot alszanak téli helyett” – mondja Trcka-Rojas. “A természetnek tehát sikerült az evolúció révén megfordítania a téli álom elvét.”Tehát elméletileg, fennáll annak a lehetősége, hogy ha lassan is, de az állatok alkalmazkodnak. „A hangsúly viszont a „lassan” szón van! Az is előfordulhat, hogy a hazai populációk nem képesek megbirkózni a gyors felmelegedéssel” – hangsúlyozza a szakértő.
Még nagyobb problémát jelentenek a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási viszonyok, mint például az elhúzódó enyhe telek és a nyári hidegek, amelyek életveszélyesek lehetnek a vadon élő állatok számára.
Hogyan segíthetjük az állatokat a téli álom?
Mit tehet az, akinek van kertje? “Erre a kérdésre különösen szeretek válaszolni. A legjobb módszer: ősszel és télen egyszerűen ne tegyünk semmit” – mondja a biológus. Ha összegereblyézzük a lehullott leveleket és száraz ágakat, a kupacot egyszerűen hagyjuk ott.A rohadó levelek hőt termelnek, ezáltal tökéletes téli élőhelyet biztosítanak sünöknek, barna varangyoknak, fürge gyíkoknak, közönséges lábatlan gyíkoknak és számos egérfajnak. Ezekben a hónapokban ne is forgassuk át a komposztot. Mivel pedig sok apró rovar telel át fűszálakban és szárakban, füvet sem szabad nyírni.
És mikor lehetünk ismét aktív kertészek? “Amint tavasszal két héten át folyamatosan 10 Celsius-fok körül van kint a hőmérséklet, viszonylag biztosak lehetünk abban, hogy az állatok nagy része már elhagyta búvóhelyét” - magyarázza Trcka-Rojas. A sünök különösen jó támpontok ebből a szempontból. Amikor ezek a szúrós kis emlősök újra aktívak, vélhetően a legtöbb állat felébredt már a téli álomból.
Ne zavarjuk az állatokat
Ha véletlenül megzavarunk egy állatot téli álom közben – például egy sündisznót egy levélkupac alatt –,a legjobb, amit tehetünk, hogy visszatakarjuk a rejtekhelyét, és békén hagyjuk. Egyes állatok ilyenkor új menedéket keresnek maguknak. A téli álom vagy pihenés egyszeri megzavarása gyakran még kezelhető a számukra. “Azonban az anyagcsere beindítása rendkívül fárasztó, és rengeteg energiát emészt fel feleslegesen. Ha pedig már nincs elég tartalékuk a szervezetükben, lehet, hogy nem bírják ki a telet” – hangsúlyozza a szakértő.
Biztosítsunk biztonságos búvóhelyet
Ha aktívan szeretnénk tenni az állatvilágért, akkor készíthetünk falat kövekből, aminek a réseiben számos hüllő át tudja vészelni a telet. Akár építhetünk egy kerti tavat is, ami elég mély ahhoz, hogy ott vészeljék át a téli hónapokat. A madáretetők, amiket ősszel kitisztítottunk, remek rejtekhelyet kínálnak a mókusoknak és más kicsi emlősöknek, hiszen a téli álomhoz vagy pihenéshez be tudnak oda bújni.
A boltokban is kaphatók rovarhotelek télre. “Ezeket azonban nem használják szívesen az állatok” – mondja Trcka-Rojas. Sokkal kapósabbak a természetes búvóhelyek. Ezenkívül a garázsokat, kerti fészereket és padlásokat is gyakran használják rejtekhelyként, feltéve, hogy be tudnak oda jutni a kis repedéseken és lyukakon.
Számos lehetőség van tehát arra, hogy menedéket kínáljunk télen a kertünkben élő vagy oda betérő állatoknak. A legjobb pedig az egészben: nem csupán a természettel tehetünk így jót, de magunkkal is, hiszen tavasszal annál több kis lakót köszönthetünk a kertünkben.