Mi a probiotikum és a prebiotikum?

A beleinkben rengeteg olyan mikroorganizmus található, mint a baktérium, a gomba, a vírus és számos más mikróba – ezek képezik a mikrobiomot. „A probiotikumok élő mikroorganizmusok, melyeket külsőleg viszünk be a bélmikrobiomba. A prebiotikumok pedig gyakorlatilag a probiotikumok táplálékai” – magyarázza Martha Resatz.

Probiotikum

A probiotikumok olyan mikroorganizmusok, melyek ellenállóak a gyomorsavval szemben, továbbá sértetlenül jutnak el a bélbe. Ha elegendő mennyiséget juttatsz be belőlük, akkor pozitív hatással vannak a bélrendszer egészségére. Például a tejsavbaktériumok és az élesztőgombák is probiotikumok. Ezek erősítik a bélrendszer védőfunkcióját, és segítenek távol tartani a kórokozókat.

Prebiotikumok

A probiotikumokkal ellentétben a prebiotikumok nem élő organizmusok. Ezek nagyrészt emészthetetlen élelmiszer-összetevők, mint például az inulin és a fruktooligoszacharidok. Minden prebiotikumot élelmi rostnak tekintünk, de fordítva már nem igaz: nem minden élelmi rost rendelkezik prebiotikus tulajdonságokkal.

A prebiotikumok nem bonthatók le a vékonybélben, ezért épségben jutnak el a vastagbélbe, ahol az ott élő baktériumok metabolizálják őket. Ennek következtében rövid szénláncú zsírsavak termelődnek, amelyek csökkentik a bél pH-értékét. Ez megkönnyíti bizonyos ásványi anyagok felszívódását, például a kalciumét, a magnéziumét, a nátriumét és a foszforét. „A rövid szénláncú zsírsavak továbbá támogatják a bélrendszer védőfunkcióját és az immunrendszert, valamint segítenek a gyulladásos reakciók enyhítésénél” – egészíti ki az szakember. A prebiotikumok megakadályozzák, hogy káros baktériumok tapadjanak a bélsejtekre. Ehelyett ezek a prebiotikumokhoz kötődnek, majd kiürülnek a szervezetből.

Hasznos probiotikumokat szedni?

A probiotikumokat és prebiotikumokat tartalmazó étrend-kiegészítők körül jelenleg nagy a felhajtás. Sokan remélik, hogy ezek pozitív hatással vannak az emésztésre és a bélrendszer egészségére. „Mielőtt kapszulákat és különféle készítményeket kezdünk el szedni, inkább a táplálkozásunk felülvizsgálatával kezdjük: food first!” – javasolja a dietetikus.

Bizonyos panaszok esetén nem is hatásosak a probiotikumok és prebiotikumok. „Például a minden étkezés utáni extrém puffadás oka lehet az úgynevezett bakteriális túlszaporodás a belekben. Ez orvosi kezelést igényel” – hangsúlyozza Resatz.

Minden bélmikrobiom egyedi

A probiotikumokat és prebiotikumokat tartalmazó készítmények egyik fő kritikája, hogy „tömeggyártásban” készülnek. Azonban minden embernek születésétől fogva egyedi mikroorganizmus-összetétel van a belében – olyan egyedi, akárcsak az ujjlenyomat. Egy hatékony készítménynek pedig az egyéni körülményekhez és igényekhez kell igazodnia.

És épp ebben rejlik a probléma: azt sem tudjuk meghatározni, hogy ezek a követelmények és szükségletek valójában hogyan néznek ki. „Sok széklet-ellenőrző gyorsteszt létezik, de ezek nem igazán informatívak” – magyarázza a szakember. „Ennek oka, hogy a széklet csak ezen a mikrobiomon ’ment’ keresztül. Ezzel a módszerrel nem tudjuk pontosan meghatározni, hogyan néz ki maga a mikrobiom.”

A dietetikus következtetése: étrend-kiegészítőként a prebiotikumokat és probiotikumokat tartalmazó készítmények nem célravezetők. A legtöbb esetben teljesen elegendő a kiegyensúlyozott táplálkozás. „Ha azonban antibiotikumot kell szednünk, akkor úgy gondolom, érdemes támogatni a beleket a kezelés alatt és egy ideig utána is” – mondja Resatz.

Probiotikumok és prebiotikumok antibiotikumos kezelés esetén

Egy kutatás arra a megállapításra jutott, hogy a probiotikum készítmények 60 százalékkal csökkenthetik a hasmenést okozó Clostridium difficile baktériummal való fertőzés kockázatát. Fontos azonban, hogy a gyógyszeres kezelést legkésőbb az antibiotikum-terápia megkezdése után két nappal elkezdjük, és hogy a gyógyszereket két-három órás különbséggel szedjük be, hogy a probiotikus baktériumokat ne pusztítsa el az antibiotikum. Ha már véget ért az antibiotikumos kezelés, már késő a bélrendszer probiotikumokkal történő helyreállítása. Sőt, a probiotikumok ekkor késleltethetik a saját bélmikrobiom újraépítését – állapította meg egy kutatás.

Egy antibiotikumos kezelés esetén érdemes egyeztetnünk a kezelőorvosunkkal azzal kapcsolatban, hogy ajánlott-e probiotikumot és prebiotikumot szedni a bélmikrobiom újjáépítése érdekében.

Mindenesetre a probiotikumok és prebiotikumok válogatás nélküli fogyasztása étrend-kiegészítőként nem ajánlott. Eddig nincs tudományosan alátámasztva, hogy mely betegek számára előnyösek antibiotikumok szedésével egyidőben. Egy kutatás ezen kívül azt derítette ki, hogy azoknál, akik az antibiotikumos kezelés miatt szedtek probiotikumokat, gyakrabban alakult ki antibiotikum-rezisztencia.

Az étrend-kiegészítők egy további problémája, hogy a hatékonyságukról szóló tanulmányokat legtöbbször a gyártók finanszírozzák, és nem igazán összehasonlíthatók. A hatékonyságukkal kapcsolatos tanulmányok ezért nem egyértelműek.

A probiotikumok és prebiotikumok szedhetők együtt?

Sok készítmény probiotikumot és prebiotikumot is tartalmaz. Ezeket szimbiotikumoknak nevezik. „Az ilyen kombinációk azonban táplálkozással is elérhetők, például ha reggelire natúr joghurtot és banánt eszünk” – magyarázza a dietetikus.

Mennyi ideig tart a bélrendszer helyreállítása probiotikumokkal?

Teljesen egyénfüggő. „A tudományos kutatásokban is teljesen eltérőek az ezzel kapcsolatos adatok. Két héttől több hónapig is eltarthat ez” – mondja a szakember, aki szerint a probiotikumokat és a prebiotikumokat ajánlott egy kicsit tovább szedni, ugyanis a bélrendszer viszonylag lassan áll helyre. „Ez azonban pénz kérdése is, hiszen ezek a készítmények nem olcsók” – mondja Resatz.

Gyerekeknek lehet probiotikumokat adni?

Igen, gyermekek is szedhetnek probiotikumokat. „Különösen akut hasmenés vagy antibiotikumok szedése esetén ajánlott” – mondja a dietetikus.

Több mint 6000 gyermek bevonásával végzett vizsgálatok kimutatták a probiotikumok hatékonyságát az antibiotikum okozta hasmenés (röviden: AAD) tüneti kezelésében. Míg a probiotikumokkal kezelt csoportban a gyermekek nyolc százalékánál alakult ki hasmenés, a kontrollcsoportban a gyermekek 19 százaléka volt érintett.

Mikor nem ajánlott a probiotikumot szedni?

A probiotikumokat tartalmazó készítmények szedése nem mindenkinek ajánlottak. Általánosságban elmondható, hogy a probiotikumokat nem szabad koraszülötteknél, súlyos betegeknél vagy nagyon gyenge immunrendszerű személyeknél alkalmazni. A Német Gasztroenterológiai, Emésztőrendszeri és Anyagcsere Betegségek Társasága irányelveiben óva int a probiotikumok szedésétől súlyos hasüregi gyulladás (például akut hasnyálmirigy-gyulladás) esetén.

Milyen élelmiszerek tartalmaznak probiotikumot és prebiotikumot?

Nem csupán a mesterségesen előállított készítmények, hanem a természetes élelmiszerek is tartalmaznak probiotikumokat és prebiotikumokat.

Élelmiszerekben található probiotikumok

A legfontosabb mikroorganizmusok megtalálhatók a fermentált tejtermékekben, natúr joghurtokban, ayranban, skyrben és kefirben, továbbá kovászban, és olyan fermentált élelmiszerekben, mint a savanyú káposzta, a kimchi, a miso paszta vagy a kombucha. „A pasztörizált termékek nem tartalmaznak probiotikumokat, kivéve, ha azokat a pasztörizálást követően külön hozzáadják” – hangsúlyozza a dietetikus.

Vigyázat: Várandósság alatt nem szabad nyers tejet vagy abból készült termékeket fogyasztani.

Élelmiszerekben található prebiotikumok

Emészthetetlen élelmi rostok főként hagymában, fokhagymában, általában póréhagymában, spárgában, zabban és banánban találhatók meg, ezen kívül rozsban, szójababban, zöldborsóban, algában és rezisztens keményítőként a lehűtött burgonyában, rizsben és tésztában. A Német Táplálkozástudományi Társaság szerint az ajánlott rostbevitel naponta legalább 15 gramm rost 1000 kalóriánként. Napi szinten körülbelül 2000 kalória-szükséglettel számolva ez 30 gramm rostot jelent. A szakértő szerint a rosttartalom szempontjából mindegy, hogy a zöldségek frissek, fagyasztottak vagy savanyúságként vannak elkészítve. Resatz azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a bélrendszernek időre van szüksége ahhoz, hogy megszokja a magas rosttartalmú étrendet. Aki korábban csak fehér kenyeret és kevés gyümölcsöt, illetve zöldséget evett, az ne egyik napról a másikra változtassa meg a teljes étrendjét, hanem fokozatosan növelje a rostmennyiséget.