No Food Waste: Így menthetsz élelmiszert a mindennapokban és önkéntesként
A világon előállított élelmiszerek egyharmada kárba vész vagy elpazarolják – nagyrészt közvetlenül a háztartásokban. Itt lép életbe a „No Food Waste” szemlélet. Megmutatjuk, hogyan kerülheted el az élelmiszerpazarlást.
Inhaltsverzeichnis
- No Food Waste: Állítsuk meg az élelmiszerpazarlást
- 3 gyors tipp az élelmiszerpazarlás ellen
- Meddig jó az élelmiszer?
- Minőségmegőrzési idő vs. fogyaszthatósági idő
- Penész az élelmiszereknél
- Élelmiszermoly-fertőzés
- Hogyan kell helyesen tárolni az élelmiszereket?
- Gyümölcsök, zöldségek, gombák és diófélék
- Élelmiszerek megmentése: tippek a maradék felhasználásához
- Mit tegyünk a régi kenyérrel?
- Mit tehetünk a régi gyümölcsökkel és zöldségekkel?
No Food Waste: Állítsuk meg az élelmiszerpazarlást
A világon előállított élelmiszerek egyharmada kárba vész vagy elpazarolják. Ha az élelmiszerpazarlás egy ország lenne, akkor a harmadik helyen állna a klímaváltozásért felelős államok sorában. A globális üvegházhatású gázok 8 százalékáért tehető ugyanis felelőssé.Az elkerülhető élelmiszerhulladék nagy része közvetlenül az otthonokban keletkezik. Ausztriában ez akár az összes hulladék kb. felét is kiteheti. Egy háztartásban évente akár 133 kilogramm ehető élelmiszer kerül a szemétbe. Minden egyes kilogramm felesleges terhet ró a bolygóra. Különösen erőforrás-igényesek a húsfélék (kb. 9 kg CO₂-egyenérték kilogrammonként), a készételek (kb. 4,3 kg CO₂-egyenérték kilogrammonként) és a tejtermékek (kb. 3,8 kg CO₂-egyenérték kilogrammonként).
Erre hívja fel a figyelmet a „Stop Food Waste Day” (azaz az Állítsuk meg az ételpazarlást nap), amelyet minden év április végén tartanak – 2026-ban április 29-én.
3 gyors tipp az élelmiszerpazarlás ellen
1. Okos vásárlás
Az élelmiszermentés már a vásárlásnál elkezdődik. Köztudott, hogy éhesen nem ajánlott boltba menni, hiszen ilyenkor gyakran több dolgot teszel a kosárba, mint amennyire valóban szükséged van. A kedvezményes ajánlatok és a multipack akciók is könnyen túlzott vásárlásra csábítanak. Ezért a legjobb, ha bevásárlás előtt röviden átfutod, miből mennyi van otthon, és készítesz egy bevásárlólistát – még akkor is, ha ez egy kicsit régimódinak tűnik.
A „Meal prepping” során már előre, akár egész hétre főzhetsz.
2. A felesleg továbbadása
Ha a saját kerted többet termel, mint amennyit el tudsz fogyasztani, vagy már a spájz is tele van, esetleg egy születésnapi zsúrra túl sok muffint sütöttél, akkor sincs semmi ok az aggodalomra! A szomszédban, a barátoknál, a családban vagy a munkahelyen is biztosan találsz olyanokat, akik örülnek ennek a plusznak.3. A maradék elcsomagolása
Az éttermekben gyakran nagyobb adagokat szolgálnak fel, mint amennyit meg tudunk enni. Sok vendéglátóhely örömmel fogadja, ha a maradékot elcsomagoltatod, mert így kevesebb élelmiszert kell kidobniuk. Érdemes otthonról hozott, újrahasználható dobozzal érkezni, és adott esetben abban kérni a maradékot, ami az egyszer használatos műanyagok pazarlását is csökkenti.Meddig jó az élelmiszer?
Minőségmegőrzési idő vs. fogyaszthatósági idő
Az élelmiszereket gyakran azért dobják ki, mert a fogyasztók minőségmegőrzési időt helytelenül értelmezik. Ez a dátum nem azt jelenti, hogy azt követően az ételt azonnal ki kellene dobni, hanem azt, hogy a gyártó csupán addig garantálja a termék bizonyos tulajdonságait – például a chips ropogósságát. A legtöbb esetben az élelmiszerek ennél tovább is fogyaszthatók. A saját érzékszerveink is kiváló segítők lehetnek az ételek biztonságosságának ellenőrzésében. Ha valami szokatlan szagú, savanyú vagy dohos ízű, az valóban azt jelzi, hogy az adott étel már nem ehető. Ezenkívül az állag is árulkodó lehet: a furcsa, megváltozott textúra szintén jelezheti, hogy a termék már nem alkalmas a fogyasztásra.A fogyaszthatósági dátumot azonban – például halaknál vagy húsoknál – nem szabad túllépni. Ha már előre tudod, hogy nem fogod időben megenni az ételt, érdemes azt lefagyasztani, így meghosszabbítható a frissessége és a fogyaszthatósága.
Penész az élelmiszereknél
A penészgomba nemcsak csúnya, de veszélyes is az egészségre – kivéve, ha szándékosan előállított nemespenészről van szó. Szinte az összes penészgombaméreg károsítja a májat, a veséket és az örökítőanyagot. Különösen alattomos, hogy a penész gyakran már teljesen átszövi a fertőzött élelmiszert, pedig még csak egy kis penészfolt látható.A penészgomba különösen könnyen képződik víztartalmú élelmiszerekben, például gyümölcsökben, zöldségekben vagy joghurtban, de megtalálható diófélékben, pisztáciában, szárított fügében és gabonatermékekben, például kenyérben is.
A legtöbb penészes élelmiszert ki kell dobni. Mivel a penészgombák által termelt mérgek hő hatására sem bomlanak le, a fertőzött élelmiszereket megfőzni sem ajánlott. Csak néhány esetben elegendő a penészes részt bőségesen levágni, például olyan kemény sajtoknál, mint a parmezán vagy a szalonna. Figyelem: ebben az esetben különösen fontos a higiénia, mivel a késsel gombaspórák kerülhetnek át más élelmiszerekre.
Élelmiszermoly-fertőzés
Ezek a kártevők többnyire a megvásárolt árukkal kerülnek be a háztartásba. Az élelmiszermolyok különösen kedvelik a gabonatermékeket, magokat és dióféléket, hüvelyeseket, gyógynövény- és gyümölcsteákat, szárított fűszereket, valamint aszalt gyümölcsöket és zöldségeket.A fertőzött élelmiszereket mindenképpen ki kell dobni, az állatok lárvái miatt ugyanis ürülékkel szennyeződhetnek. Fogyasztásukallergiát, bőrbetegségeket vagy gyomor-bélrendszeri megbetegedéseket okozhat
Hogyan kell helyesen tárolni az élelmiszereket?
Hűvös, tiszta, száraz, fénytől védett hely – ezek az ideális feltételek az élelmiszerek tárolásához. De nem mindent kell automatikusan a hűtőszekrénybe tenni.Kenyér és pékáruk
A kenyér és a pékáruk papírzacskóban, szövetkendőben vagy kenyértartó dobozban maradnak a legtovább frissek. Az egészben hagyott kenyér lassabban szárad ki, mint a felszeletelt. Egyébként: a magas rozstartalmú vagy teljes kiőrlésű kenyér nemcsak egészségesebb, hanem tovább is áll el.Hús, hal, tej és tejtermékek
A könnyen romlandó élelmiszereket folyamatosan hűteni kell. A tejtermékeket a hűtőszekrény felső polcaira érdemes tenni. A lekvár, szósz, ital, tojás és vaj a hűtő ajtajában is tárolható, ahol a legmelegebb van. Annak érdekében, hogy a kórokozók ne terjedjenek el gyorsan, a hűtőszekrényt rendszeresen takarítsd ki.Tojás
A nyers tojásokat a minőségmegőrzési idő lejárta után már csak olyan ételekhez szabad felhasználni, amelyek elkészítéséhez 70 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletre van szükség. A tojásokat legjobb a hűtőszekrényben tárolni (nem az ajtón), mégpedig úgy, hogy a kerek végük felfelé néz, ugyanis ott egy légkamra található. Amennyiben a légkamra alul van, akkor a buborékok felfelé emelkednek, leválasztják a tojáshártyát, így a kórokozók könnyebben bejuthatnak a tojás belsejébe. Mivel a tojások a héjukon keresztül átvehetik más élelmiszerek szagát, nem ajánlott őket erős szagú sajttal vagy hasonló ételekkel együtt tárolni. A főtt tojások ép héjjal akár négy hétig is elállnak szobahőmérsékleten.Gyümölcsök, zöldségek, gombák és diófélék
A különböző fajtákat érdemes egymástól elkülönítve tárolni, és csak közvetlenül felhasználás előtt megmosni. Néhány fajta, például az alma vagy a paradicsom, gyorsítja a többi érését, ugyanis etiléngázt bocsát ki. A sárgarépa vagy a retek hosszabb ideig marad ropogós, ha a zöld részüket eltávolítod.Mi kerülhet a hűtőbe, és mi nem? Az olyan egzotikus gyümölcsök, mint a banán, a mangó vagy a citrom, valamint az uborka és a padlizsán inkább maradjanak a hűtőn kívül. Sötét és hűvös helyen, de nem hűtőben tárolandó például az alma, a kínai kel, a burgonya, a cukkini, a hagyma, a póréhagyma és a paradicsom. A bogyós gyümölcsök, a saláta, a káposztafélék, a gyökérzöldségek és a friss hüvelyesek viszont mehetnek a hűtőbe. A gyökérzöldségeket beteheted akár egy dobozba is egy kevés nedves homokkal együtt, majd így tedd egy hűvös helyre – például a pincébe, vagy télen akár az erkélyre. A zöld leveleket előtte el kell távolítani, a frissen szedett zöldségeket pedig érdemes óvatosan megtisztítani. A ládára tegyél egy falapot, ami lehetővé teszi a levegő enyhe keringését.
A gombák gyorsan megromlanak, ezért hűtőben kell tárolni őket, és néhány napon belül el kell fogyasztani. A legjobb, ha nem műanyag csomagolásba teszed, hanem papírzacskóba vagy egy nedvességet elvezető konyharuhára.
A hámozatlan diófélék több hónapig tárolhatók, legalábbis hűvös, száraz és szellős helyen, egy textil- vagy fonott kosárban. A hámozott és felaprított diófélék légmentesen záródó edényben a hűtőben tarthatók, de ezeket is érdemes gyorsan felhasználni, különben megavasodhatnak.
Olvass többet a fermentálásról, amivel tartósíthatod a zöldségeket.
Milyen élelmiszereket lehet lefagyasztani?
Kenyér és pékáruk
A lefagyasztott kenyeret és pékárukat legkésőbb három hónapon belül érdemes elfogyasztani. Remekül fagyaszthatók akár egészben, szeletelve vagy nyers tésztaként.A tortaszeleteket egyenként ajánlott lefagyasztani. Figyelem: a zselatin felengedéskor folyékony lesz.
Hús, hal, tej és tejtermékek
Alapvetően érvényes: minél zsírosabb egy élelmiszer, annál rövidebb ideig áll el a fagyasztást követően.A sovány vörös hús és a szárnyas gond nélkül fagyasztható. Zsíros hús esetében érdemes előzetesen eltávolítani a lehető legtöbb zsírt, ugyanígy a csontot is.
A hal belsőségeit fagyasztás előtt el kell távolítani, és ha szükséges, ki kell filézni.
A tej, tejszín, friss sajt és joghurt nem alkalmas fagyasztásra. A vaj, valamint a kemény és félkemény sajtok, mint például a gouda, az ementáli, a cheddar és a parmezán fagyaszthatók, ahogyan a penészes sajtok is, ha nincs rajtuk kéreg.
Tojás
A nyers tojás héj nélkül fagyasztható. Tipp: üsd a tojásokat egyenként egy jégkockatartóba. A főtt tojások is alapvetően lefagyaszthatók, de ez nem javasolt, mert felolvasztás után gumiszerű lesz az állaguk, és elveszítik az ízüket.
Gyümölcsök, zöldségek, gombák és diófélék
A fagyasztással a gyümölcsök és zöldségek akár egy évig is elállnak.A magas víztartalmú fajták kevésbé alkalmasak fagyasztásra, mivel felolvasztás után pépessé válhatnak, illetve megváltozik az ízük. Ide soroljuk például a salátát, a görögdinnyét vagy a szőlőt. A nyers burgonya sem szereti a hideget. Az alma és a körte őrzi meg leginkább az állagát, legalábbis abban az esetben, ha fagyasztás előtt pürésíted vagy kisebb darabokra vágod.
A legtöbb déli gyümölcsöt nem érdemes lefagyasztani. Az érett, meghámozott banán azonban gond nélkül fagyasztható, később pedig jól felhasználható turmixokhoz. Ugyanígy a rebarbara, a bogyós gyümölcsök, valamint a süteménybe vagy kompótba szánt gyümölcsök is probléma nélkül fagyaszthatók.
A frissen szedett zöldségek sok vitamint megőriznek, amennyiben gyorsfagyasztással kezelik azokat. A brokkolit, a karalábét, a retket vagy a sárgarépát fagyasztás előtt érdemes kisebb darabokra vágni, rövid ideig forró vízben blansírozni, majd jéghideg vízbe tenni. A világos színű zöldségek főzővizébe tehetsz egy kevés ecetet vagy citromlevet, így megmarad a színük.
A gombák nyers és főtt állapotban egyaránt fagyaszthatók.
A diófélék is gond nélkül fagyaszthatók.
Élelmiszerek megmentése: tippek a maradék felhasználásához
Nagyon sokszor olyan kenyér és pékáru kerül a kukába, ami még fogyasztható lenne (ez a háztartási élelmiszerhulladék 28%-át teszi ki), ez igaz a gyümölcsökre és zöldségekre (27%) is. Tehát itt van a legnagyobb lehetőség arra, hogy élelmiszert ments meg.
Mit tegyünk a régi kenyérrel?
A régi, száraz kenyérből készíthetsz zsemlemorzsát, krutont, kenyérchipset vagy gombócot. Édes ételeket is lehet belőle gyártani, például kenyérpudingot, amelyet az USA-ban, Angliában és Franciaországban is ismernek.Figyelem: a régi kenyeret és pékárut nem szabad kacsáknak vagy más madaraknak adni, mert a nyelőcsövükben megdagad, és az állatok megfulladhatnak tőle.
Mit tehetünk a régi gyümölcsökkel és zöldségekkel?
A túlérett gyümölcs gyakran már nem olyan finom nyersen, de ettől még nem kell kidobni. Nyugodtan készíts belőle smoothie-t, süss süteményt vagy főzz lekvárt.Ha a burgonya, a saláta, a retek és társai már ráncosak, akkor egy hideg vízfürdő (akár jégkockákkal) segíthet. Így a zöldség visszanyeri elveszített nedvességet. Ha azonban a túlérett zöldség így sem menthető meg, akkor feldolgozhatod chutney-nak, szósznak vagy rakott ételnek. A maradék felhasználására tökéletes választásnak bizonyul a koreai zöldséges palacsinta is.
A sárgarépa, retek, brokkoli, édeskömény és zeller leveleit is kár lenne kidobni. Apróra vágva még fel lehet használni levesekbe, fűszeres túrós ételekbe, salátákba vagy pestóként. A karalábé leveleit ugyanúgy elkészítheted, mint a spenótot. Egyébként a zöldségmaradékokból a „regrowing” módszerével akár új növényeket is nevelhetsz.
Ha már megromlott a zöldség vagy a gyümölcs, akkor kisebb mennyiséget a komposztra is kidobhatsz. Ebben az esetben azonban ajánlott szálas, szalmás anyagot is a komposzthoz adnod. A gyökérzöldségek esetében a rothadást gyakran gombák vagy baktériumok okozzák, amelyek hosszú ideig képesek életben maradni a talajban. Ezért ezeket a fajtákat jobb nem a komposztra tenni, hanem inkább a biohulladékba dobni.