Minden, amit a gyermekkori látáshibákról tudni érdemes

„Csak fáradt a gyerek, és ezért pislog ilyen sokat? Vagy ez már kancsalság? Esetleg csak azzal próbálkozik, hogy mindent meglásson abban a hátsó sarokban?” Amikor gyermekek látószervéről van szó, a szülők gyakran bizonytalanok. Dr. Anna Reisinger szemész szakorvos, aki többek között a gyermekek szemegészségére szakosodott, az alapokról ad tájékoztatást.

Miért olyan fontos a korai felismerés?

„A látórendszer az első életévek során fejlődik ki, miközben a retina sejtjei érnek, és az agyban kialakulnak az idegi kapcsolatok. Ez a fejlődés attól függ, hogy az agy éles képet kap-e. Ha egy fénytörési hibát – például rövidlátást, távollátást vagy szaruhártya-görbületi rendellenességet – nem ismernek fel és nem kezelnek a fejlődés befejeződése előtt, a látás nem tanulható meg megfelelően” – magyarázza a szakember, aki szerint korai diagnózis esetén még van lehetőség arra, hogy a fénytörési hiba korrigálásával a látás fejlődése „utolérje” a normális szintet. Ha azonban a látászavart túl későn fedezik fel, a kezelések már csak korlátozott eredményt hoznak. A legsúlyosabb esetben a gyermek olyan mértékben látásgyengévé (amblyop) válik, hogy szemüveg viselése mellett sem éri el a teljes látásélességet.

Hogyan jelentkezik a fénytörési hiba?

A gyerekek nincsenek tudatában annak, hogy fénytörési hibájuk van, hiszen soha nem látták másképp a világot. Ezért Reisinger azt tanácsolja: „Rendszeresen vigyük el gyermekeinket szemészeti kontrollra. A javasolt, kb. kétéves korban elvégzett vizsgálat önmagában nem elég – különösen akkor, ha a családban erősebb fénytörési hibák vagy más szembetegségek előfordulnak.” További jelek, amelyek látászavarra utalhatnak: gyakori pislogás, kancsalság, a fej féloldalas tartása, visszatérő fejfájás, valamint bizonytalanság járás és tárgyak megfogása közben. Ha ezek a tünetek jelentkeznek a gyermeknél, a szülők mindenképpen forduljanak szemész szakorvoshoz.

Mikor érdemes szemvizsgálatra menni?

Reisinger azt javasolja, hogy a gyerekek szemét az iskolakezdésig kétévente vizsgáltassuk meg (2, 4 és 6 éves korban) – akkor is, ha nem észlelünk semmilyen eltérést. „A valódi látásvizsgálat általában négyéves kortól már elvégezhető. Ilyenkor életkornak megfelelő szimbólumokat használnak, amelyeket a gyerekeknek meg kell nevezniük, vagy válaszként fel kell ismerniük a táblán. A kicsik számára a vizsgálatnak inkább játéknak kell tűnnie.”

Milyen kezelések segítenek?

Ha fénytörési hibát diagnosztizálnak, a gyermek először szemüveget kap, hogy az agy „helyes” képet kapjon. Ha az egyik szem átvette az irányítást, és a másik gyengébben működik, akkor a jobbik szemet időszakosan letakarják egy tapasszal (amely gyerekeknek készült, színes mintás változatban is elérhető). Így a gyengébb szemet több aktivitásra serkentik, és javítják a látóerejét. Ha a rövidlátás nagyon gyorsan romlik, bizonyos esetekben gyógyszeres szemcseppeket is alkalmaznak.

Mit tehetnek a szülők megelőzésként?

Általánosságban a szakértő óva int a hosszú ideig tartó közeli nézéstől: „Különösen a képernyő vagy okostelefon használata növeli annak kockázatát, hogy a gyermeknél rövidlátás alakuljon ki.” Reisinger ezért 3 éves korig a teljes képernyőmentességet javasolja, ezt követően pedig legfeljebb napi 30 perc képernyőidőt. Fontos a rendszeres szabadban tartózkodás is, mivel ez szintén hozzájárul a szemek egészséges fejlődéséhez. Emellett a látásfunkció megfelelő, változatos, vitaminokban és tápanyagokban gazdag étrenddel is támogatható. Az A-, C- és E-vitamin, valamint a lutein nevű növényi színezőanyag sejtvédő hatású. A B12-vitamin a látóideg működését támogatja, a cink pedig serkenti a sejtek megújulását. Az omega-3 zsírsavak (például halban és diófélékben találhatók meg) szintén védő hatásúak: erősíthetik a retina szerkezetét, és segíthetnek a szem megfelelő nedvességének fenntartásában.