Active Beauty
Bizalom kérdése
Szöveg: dm

Magadra mindig számíthatsz

Bizalom kérdése

„A bizalom bátorság” – írta egykoron Marie von Ebner-Eschenbach írónő. Ez úgy hangzik, mintha mindannyian bátrak lennénk. Mert sok mindenben és mindenkiben megbízunk. Abban, hogy az ébresztőóránk reggelente időben felébreszt minket. A buszvezetőben, hogy sértetlenül elvisz minket a munkahelyünkre. Abban, hogy a pék tiszta kézzel készíti el a kiflinket. Bízunk abban, hogy az emberek, akikkel együtt dolgozunk, a feladataikat elvégzik, ahogy abban is, hogy a partnerünk hűséges hozzánk, és a gyerekeink tartják magukat a megállapodásokhoz. Nem utolsósorban pedig abból indulunk ki, hogy mi is jó döntéseket hozunk.

Így is kell ennek lennie. Mert a bizalom a belső egyensúly egyik fontos pillére, irányt mutat és reményt ad. A világban bízó emberek kevésbé hajlamosak a féltékenységre és a depresszióra, kevesebbet aggódnak és több barátjuk van – ráadásul jobban teljesítenek és sikeresebbek is.

Imposztor szindróma: Csalónak érzed magad?

Képes rá – tényleg!

Robert Rosenthal és Lenore Jacobson amerikai pszichológusok az iskolákban elvégzett kísérletük eredményével már 1968-ban rámutattak egy jelenségre, amit azóta Pygmalion-hatásként* ismerünk. Néhány tanárnak azt ígérték, hogy a következő tanévben egy olyan osztályt vehetnek át, ami kiemelkedő képességű diákokból áll. És lám: a mérések alapján ezen osztályok tanulói az év folyamán nemcsak jobb jegyeket kaptak, hanem az IQ-juk is jelentősen megnőtt. Pedig a pszichológusok füllentettek: az osztályokat valójában véletlenszerűen állították össze. A tanulók teljesítménye csak azért volt olyan jó, mert a tanárok jobbat feltételeztek róluk – és ennek következtében önmagukról is.

Az önbizalom a bizalommal párosítva a legjobbat hozza ki az emberekből. De hogy érhetjük el ezt anélkül, hogy valaki hamis tényekkel ámítana minket? A neurológusok azt feltételezik, hogy az emberi agyban mélyen rögzült egy bizonyos alapbizalom, amit csak a tapasztalatok és a racionális megfontolások képesek megfékezni. A University of Georgia egy kutatásából** az derült ki, hogy az emberek agyterületei különböző méretűek attól függően, hogy ki mennyire képes megbízni másokban. Azoknak az embereknek, akiknek ez könnyebben megy, nagyobb méretű a döntések meghozataláért felelős irányítóközpontnak számító agyterülete.

A pszichológia pedig abból indul ki, hogy a bizalom mint tulajdonság már a legkorábbi gyermekkorban erősíthető. Azok a szülők, akik komolyan veszik kisbabájuk szükségleteit, segítik benne az ősbizalom kialakulását. Ha ezzel szemben ignorálják a segítségkérését, mert nem akarják „elkényeztetni” őt, azzal gátolják ezt a fejlődést. Még ha paradox módon is hangzik: minél több kötődést alakítunk ki gyermekünkkel élete első hónapjaiban, annál könnyebb lesz számára később a tőlünk, szüleitől való elszakadás – mert azt tapasztalta, hogy anya vagy apa a vészhelyzetekben mindig időben felbukkan. Ez azért is fontos, mert így egy harmadik személynek is könnyebben szavaznak bizalmat, ami új kapcsolatok létrejöttét teszi lehetővé.

Amit teszek, annak hatása van

Gyermekkorban alakul ki az önbizalom is: ha a kisbaba korán megtanulja, hogy a jelzéseire választ kap, tehát a törekvéseit siker koronázza – például hogy megszoptatják vagy tiszta pelenkát kap, ha sírással jelzi az igényét –, nagyobb valószínűséggel válik belőle olyan felnőtt, aki bízik a cselekvése hatásosságában. A mások iránti bizalom tehát az önmagunkba vetett bizalmat is erősíti.

De mit tehetünk, ha a környezetünkben bizalmatlan emberekkel találkozunk, nehezünkre esik hinni a pozitív fejleményekben vagy bízni önmagunkban? Ezen esetekben segíthet, ha elgondolkozunk a következőkön:

A bizalmatlanságnak mindig oka van

De általában nem az, amire gondolunk. Előfordulhat, hogy a saját tapasztalataink miatt nem tudunk valakiben megbízni. Ezért érdemes megvizsgálnunk magunkban ezt a bizalmatlanságérzést, és végiggondolni, hogy valójában mi a forrása ezeknek a gondolatoknak. Párkapcsolatban, szoros barátságokban és a családban célravezető lehet, ha kibeszéljük magunkból a kétségeinket. Ideális esetben már a másik reakciója is segíthet a bizalom felépítésében.

A bizalom intelligencia kérdése

De másképp, mint ahogy azt sokan gondolják. Nem vagyunk buták, ha megbízunk másokban, épp ellenkezőleg: az Oxfordi Egyetem* egy kutatása szerint a világban megbízó emberek még intelligensebbek is bizalmatlan embertársaiknál. A kutatócsoport azt feltételezi, hogy a magas intelligencia jobb emberismerettel jár. Aki képes másokat jól megítélni, az automatikusan tudja, hogy ki az, akiben megbízhat. Egy kaliforniai kutatásból pedig az derült ki, hogy ez a képesség még anyagi nyereséget is hozhat. Azok az emberek, akik bizalommal viseltetnek mások iránt, átlagosan 20%-kal többet keresnek azoknál, akikből hiányzik ez a bizalom.

Mindig csak halogatsz?

Bizalom és bizalmatlanság egyensúlyban tartása

Természetesen nem kell mindenkinek mindent elhinni. De hosszú távon a túlzott óvatosság sem képes megakadályozni, hogy negatív tapasztalatokat szerezzünk. Ráadásul aggályossá tesz minket, és idegesebbé válunk tőle, s ezáltal nő a valószínűsége annak, hogy hibát követünk el. Ahhoz, hogy ezt tudatosítani tudjuk, idézzünk fel olyan szituációkat a múltból, amikor megvontuk magunktól vagy másoktól a bizalmat. Tényleg segített akkor a bizalmatlanság – vagy hosszú távon inkább ártott? A bizalom és a bizalmatlanság az egyensúly egy kérdése. Az utóbbi okát és szükségességét időről időre felül kell vizsgálni.

A bizalom erősíthető

Manfred Stelzig pszichiáter és pszichoterapeuta a „Miért tudunk bízni másokban” című könyvében elmagyarázza, hogy születésünktől fogva nagyon jól tudjuk, hogy mire van szükségünk és mi tesz jót nekünk, de felnőttként megtanultuk a közösség szükségleteit a sajátjaink elé állítani. Ahhoz, hogy erősíteni tudjuk magunkban a bizalmat, magunkba kell néznünk, és azokra az alapszükségleteinkre kell fókuszálnunk, amikkel már csecsemőként is rendelkeztünk. Tehát: „Ha szomorúak vagyunk, egy gyengéd ölelésre és egy vigasztaló személyre van szükségünk; ha dühösek vagyunk, egy nyugtató hangra, ami azt mondja: Minden rendben lesz! Ezeket a kiegészítő szerepeket önmagunkban is megtalálhatjuk – például egy pszichoterápia keretein belül –, a saját belső színpadunkon. Ezeket fontos megtalálni és aktiválni önmagunkban. Ha sikerül, akkor tudjuk feltölteni és újra jól érezni magunkat, valamint más szemmel tekinteni a problémákra” – mondja Manfred Stelzig.

A bizalom bátorság

Ezzel vissza is érkeztünk Marie von Ebner-Eschenbachhoz, mert végül, de nem utolsósorban mernünk kell bízni. Szerencsére egy bizonyos mértékig a bátorság is gyakorlás kérdése. Aki időről időre új dolgokat próbál ki, az rendszeresen próbára teszi a vállalkozókedvét.

A bizalom nemcsak egy szokás, hanem egy ősérzés, amely a kihívásokkal teli időszakokban is velünk van. Minél többször hagyjuk el életünk kitaposott ösvényeit, annál több lehetőségünk van megtapasztalni, hogy ezektől az utaktól távol is sok jó dolog jöhet velünk szembe.

*A kutatásról bővebben a spektrum.de/lexikon/psychologie (P mint Pygmalion-hatás) oldalon olvashat. **Forrás: scinexx.de/news/medizin/vertrauen-zeigt-sich-in-unserer-gehirnstruk