Túrázás kutyával: így készülj fel rá

Túrázás kutyával: erre a 8 dologra érdemes odafigyelned

1. A kutya kondíciója

Ne akarjunk egyszerre túl sokat! Ha még nem túráztunk együtt a kutyusunkkal, akkor nem tudhatjuk, hogy hol vannak a teljesítőképessége határai. „Lehet, hogy a parkban fáradhatatlanul kergeti a labdát, de nem biztos, hogy képes teljesíteni egy többórás túrát meredek terepen” – magyarázza Carina-Maria Besl, az Alpenverein természetvédelmi referense. Ezért a legjobb, ha egy völgyben tett hosszabb séta alkalmával teszteljük a kondícióját, majd a nehézségi szintet folyamatosan emelhetjük. „Fontos, hogy felismerjük rajta a kimerültség jeleit, és időben megálljunk pihenni.” A túratervezésnél az út adottságait is vegyük figyelembe. Gondolkodjunk a kutyánk fejével: bizonyos akadályok egy ember számára leküzdhetők, de egy kutya számára nem biztos. Létrákon például nem tudnak felmászni, és olyan területeken sem biztos, hogy át tudnak haladni, ahol szélvihar tette járhatatlanná az utat.

2. Ez kerüljön a hátizsákba

„Túrázás közben előfordulhat – az alpesi régiókban különösen könnyen –, hogy átlépünk az országhatáron” – mondja Besl. „Ezért mindig ellenőrizzük, hogy az okmányaink bekerültek-e a táskába. Minden országban mások a szabályok, és külföldön bármikor elkérhetik a kutyus kisállat-útlevelét.
Ahelyett, hogy a kutyánknak a saját uzsonnánkból törnénk falatokat, jobb, ha külön neki is bepakolunk egy kis snacket. „Teljes ebédnyi eledelt viszont nem tanácsos adnunk neki” – mondja Besl. „Az evés utáni ugrálás akár gyomorcsavarodást is okozhat.” Arra az esetre, ha az állat útközben nem találna patakot, tavat, pocsolyát, amiből ihatna, természetesen vizet is kell eltennünk neki, valamint egy összehajtható itatótálra is szükségünk lesz. „Ha nagyon nincs más, egy „kutyapiszok zacskóból” is meg tudjuk itatni. Abból úgyis többet kell magunkkal vinnünk, hogy össze tudjuk szedni a hátrahagyott kis csomagokat.”

3. Túrázás „kutyamelegben”

Ha egy különösen meleg napon indulnánk útnak a négylábú kedvencünkkel, akkor csak egy rövidebb túrát tanácsos tervezni, és azt egy frissítő élménnyel is összekapcsolni. „Az emberrel ellentétben a kutyák nem képesek izzadni, ők lihegéssel próbálják megoldani a hőleadást. Ráadásul az ő alap-testhőmérsékletük 38,5 Celsius-fok, ami magasabb az emberénél” – így Besl. "Nagyobb sétára inkább a hűvösebb reggeli vagy esti órákban kerítsünk sort.”

4. Találkozás más emberekkel és kutyákkal

Általános szabály: mielőtt útnak indulnánk, mindig tájékozódjunk, hogy azon a környéken, amit bejárni készülünk, milyen póráz- és szájkosár-használati szabályok vannak érvényben. „Ráadásul nem minden ember szereti a kutyákat” emeli ki Besl. Sokan még félnek is tőlük, valamint a kutyák között is vannak olyanok, akik nem jönnek ki fajtársaikkal. „Ha tehát stresszmentes élményre vágyunk, akkor mindig a közvetlen közelünkben tanácsos vezetnünk a kutyánkat.” A sérülésveszély minimalizálása érdekében nyakörv helyett inkább hámot tegyünk a kutyusra.

5. Legyünk tekintettel a vadállatokra

„Csak mert nem látjuk őket, még nem jelenti azt, hogy ott sincsenek. És ha mégis előbújnak, egész biztosan felkeltik túratársunk érdeklődését” – mondja Besl. „Ezért sem szabad hagyni a kutyát az aljnövényzetben felügyelet nélkül szaglászni vagy előreszaladni. A legjobb, ha pórázon mellettünk halad.” Ha a vadállatok megijednek az emberek által okozott zajtól vagy a kutya viselkedésétől, az a halálukat is jelentheti. Az ellési időszakban (március közepétől július közepéig) és a téli hónapokban különösen fontos, hogy ne zavarjuk meg a nyugalmukat.

6. Légy óvatos, ha legelő állatok kerülnek az utatokba!

Sajnos gyakran hallunk embereket megtámadó dühös tehenekről szóló híreket. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a teheneket nem szabad megsimogatni, és a legelő állatok mellett nyugodtan és gyorsan kell elhaladni. „Ha megközelítünk egy kisborjút, azt a szülei fenyegetésnek tekinthetik, és az utódokat védelmező ösztön erőszakossá teheti őket, amiből veszélyes szituációk adódhatnak” – magyarázza Besl. Ha kutyával túrázunk, akkor a legelők területén különösen figyeljünk arra, hogy pórázon sétáltassuk, mert a kutyák különösen gyakran ingerlik támadásra a marhákat. „Ha nem tudjuk kikerülni őket, akkor a kutyát rövid pórázon és lábnál kell vezetni. Ha csoportosan kirándulunk, akkor az a legbiztonságosabb, ha a kutya és a vezetője középen mennek. „Ha az állat támadni készül, akkor a kutyát azonnal el kell engedni. Így el tud menekülni, és a gazdáját sem sodorja veszélybe.”

7. Kutyabarát szálláslehetőségek többnapos túrákhoz

A többnapos túrákon a legjobb, ha előre tájékozódunk, hogy hol találunk kutyabarát szálláshelyet. Ha kiválasztottuk a megfelelő szállást, akkor tanácsos fel is hívni őket, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy biztosított a kutyánk alvóhelye. „Vigyük magunkkal a saját, megszokott takaróját, hogy meg tudjon nyugodni, és el tudjon aludni az idegen környezetben” – tanácsolja Besl.

8. Elsősegély a kutyusnak

A hegyi terephez nem szokott kutyusok könnyen megsebesülhetnek. „Sok sérülést mi magunk is el tudunk látni, ha viszont nagyobb a baj, akkor feltétlenül mutassuk meg a sebet egy állatorvosnak” – magyarázza Besl. Ezenkívül érdemes vészhelyzetekre biztosítást kötni.