ADHD: ezért ismerik fel későn a nőknél

ADHD: mit kell tudnunk az ADHD-ról?

Az ADHD a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar angol megfelelőjének rövidítése. Az érintettek szervezetének dopaminszintje alacsony, így nem képesek magukat az „unalmas feladatok” elvégzésére motiválni, mert az agyuk jutalmazó központja másképp működik, mint a többségnek. Az ADHD-s emberek a dopaminszintjüket például videójátékozással, a szociális média tartalmak órákon át tartó böngészésével, édesség csipegetésével, shoppingolással vagy veszélyes sportok űzésével próbálják megemelni. Ezenkívül folyamatosan millió gondolat jár egyszerre a fejükben, és igen könnyű a figyelmüket elterelni. Nem képesek a fókuszt tudatosan irányítani, valamint nehezükre esik a tervezést és a priorizálást igénylő feladatok elvégzése. A prefrontális lebeny felelős az olyan magas szintű kognitív folyamatokért, mint a tervezés, a válaszgátlás, a viselkedés monitorozása, távlat-váltás és a rugalmas alkalmazkodás. ADHD esetén ezek a végrehajtó működések nem kielégítőek.

Milyen típusai vannak az ADHD-nek?

• Figyelemzavaros típus: álmodozik, nem figyel a tanórán, nem képes a munkájára koncentrálni, szanaszét hagyja a dolgait, elfelejt elmenni a találkozóira… Nehezen tud egy dologra koncentrálni, mert a gondolatai újra és újra elkalandoznak.
• Hiperaktív-impulzív típus: nem képes nyugodtan ülni, állandó mozgáskényszere van, kiegyensúlyozatlan, gyakran cselekszik impulzívan.
• Kevert forma: dekoncentrált és állandóan zsizseg, teljesítménye hullámzó.
  

A nőknél az ADHD-t azért ismerik fel általában későn, mert csak figyelmetlennek tűnnek. A kisfiúkra inkább jellemző a hiperaktivitás, ami sokkal szembetűnőbb. Ők az iskolában is a figyelem középpontjába kerülnek, mert nem bírnak végigülni egy tanórát, és gyakran figyelmeztetni kell őket, hogy maradjanak nyugton, és hagyják a társaikat tanulni, míg a lányoknál a tünetek sokszor kizárólag a figyelemzavarra és a szétszórtságra koncentrálódnak. Ugyan folyton elkésnek mindenhonnan, elfelejtik elkészíteni a házi feladatokat, vagy koncentrációs és tanulási nehézségekkel küzdenek (a kreatív tevékenységekben akár még rendkívül tehetségesnek is bizonyulhatnak), de igyekeznek úrrá lenni a fejükben lévő káoszon – ezért iskoláskorban sok kislánynál fel sem ismerik a problémát, csak jóval később derül fény az állapotra. Nem ritka, hogy csak 30-40-50 évesen diagnosztizálják náluk a zavart – ilyenkor is sokszor csak azért, mert a gyermeküknek hasonló tünetei vannak, és ennek következtében az édesanyánál is megállapítják az ADHD-t.

Mik az ADHD tünetei?

• Rossz időérzék: csak rákeres az interneten, hogy melyik a legjobb elektromos fogkefe a piacon, és már el is repült egy óra. Elfelejti a megbeszéléseket, nem tudja, hogy melyik feladat elvégzéséhez mennyi időt kell bekalkulálnia. Ha az érintettek hiperfókuszáltan (minden egyebet kizárva) dolgoznak, akkor például sokszor nem érzékelik, hogy a legfőbb ideje lenne egy szünet beiktatásának, és teljesen kihajtják magukat.
• Halogatás: a számára unalmas feladatok elvégzésére nem bírja rávenni magát, ezért későbbre halasztja. Az érintetteknek mindenféle monoton tevékenység (mosogatás, mosás, adóbevallás készítés…) hatalmas kihívást jelent.
• Analízisparalízis: egyszerűnek tűnő döntéseket sem képesek meghozni. Az érintettek megbénulnak a döntési helyzetekben, és rendkívül határozatlanok. Angelina Boerger írónő, aki maga is ADHD-val küzd, a könyvében leír egy jelenetet a saját életéből, amikor is elmerengett azon, hogy elmenjen-e a barátjával és a kutyájával sétálni. Még mindig otthon ült töprengve, amikor ők ketten már rég visszatértek a sétából.
• Nehezen látnak neki a feladatok elvégzésének: Miben jók az ADHD-sek? Azonnal elintézik azt, ami számukra érdekesnek vagy izgalmasnak tűnik. És mi nem való nekik? Feladatok „deadline” nélkül vagy hosszabb elvégzési határidővel. Gondolatban ezekre ráragasztják a „nem most” matricát, és csak tolják maguk előtt. Csupán kevéssel a határidő előtt kezdenek bele a munkába, és így képesek kihozni magukból a maximumot.
• Elfelejtik a megbeszélt időpontokat: ez valószínűleg a nem ADHD-s emberekkel is előfordul, ezért tanácsos minden időpontot felírni egy naptárba. A Google Assistantnek és hasonló applikációknak köszönhetően manapság nem már kevesekkel fordul elő, hogy elfelejtenek születésnapokat, fogorvos időpontokat, megbeszélt találkozókat.
• Elfelejtik, hogy mit hova tettek: egy jó tanács (nem csak az ADHD-seknek), hogy a kulcsot mindig oda tegyük vissza, ahonnan elvettük. Az ADHD-val küzdők hajlamosak arra, hogy elfelejtsék, mit hova tettek. Ezenkívül sokszor körülöttük is nagy káosz uralkodik. Pedig ha valami eltűnik a nagy rendetlenségben, türelemigényesebb feladat lesz azt megkeresni.
• Érzelmi kiegyensúlyozatlanság: egy átlagos hétköznap kihívásainak abszolválása az ADHD-sek olyan sok energiáját emészti fel, hogy könnyen elkenődnek, ha valami nem úgy sikerül, ahogy azt eltervezték. A kudarcok erős érzelmi reakciókat válthatnak ki belőlük.

Csak azért, mert stresszes időket élsz, és egyszer elfelejtetted, hogy hova tetted az autókulcsot, még nem jelenti azt, hogy ADHD-val van dolgod. Több tünetet kell tapasztalnod magadon, és azoknak már hosszú ideje, gyermekkorod óta fenn kell állniuk ahhoz, hogy az ADHD diagnózisát fel lehessen állítani. A kezelési módszert azt fogja meghatározni, hogy milyen erősen és milyen gyakran jelentkeznek nálad a tünetek.

Mi súlyosbítja az ADHD-s állapotot?

Sok esetben a tudatos, egészséges életmódra való áttérés enyhíti a tüneteket. Viszont bizonyos negatív faktorok csak még tovább rontanak a helyzeten:

• túl sok cukor és gyorséttermi étel
• hosszú idő eltöltése a televízió előtt, túl sok Facebook-böngészés
• rendszertelen alvásidők
• sportmentes élet
• stressz
• túl sok inger (például hangos környezet).

ADHD-teszt felnőtteknek, diagnózis és professzionális segítség

Magadra ismersz a leírtakban? Az Egészségügyi Világszervezet kiadott egy ADHD-tesztet. Ezt első lépésként érdemes elvégezni, viszont fontos tudni, hogy ez nem helyettesíti az orvosi diagnózist.
Figyelmeztetés: ha segítségre van szükséged, akkor feltétlenül fordulj szakemberhez!

Megküzdési stratégiák

Számos módszer van, ami segíthet megküzdeni az ADHD okozta nehézségekkel. Az érintettek általában tudattalanul is úgy rendezik be az életüket, hogy az komfortos legyen számukra. Például tudják, hogy ha szeretnének egy bizonyos feladatra koncentrálni, akkor ahhoz ingerszegény környezetet kell teremteniük, vagy egy másik személy is segíthet nekik abban, hogy ne kelljen állandóan megosztaniuk a figyelmüket. A YouTube-on és a TikTok-on ADHD-s influenszerek osztják meg a tapasztalataikat, valamint a megküzdési stratégiáikat.

Ami még segíthet:

• Sport: a rendszeres mozgás kiegyensúlyozottabbá tesz. Különösen az olyan sportok, amik egyensúlyozást is igényelnek – például a kerékpározás.
• Meditáció: segít fókuszálni.
• Zenélés: különösen a gyermekeknek segíthet a hiperaktivitás leküzdésében, ha megtanulnak egy hangszeren játszani.
• Szociális élet: javítja a közérzetünket, ha keressük a szívünknek kedves emberek társaságát.
  

Könyvtipp: Angelina Boergernél csak felnőtt korában diagnosztizálták az ADHD-t. A „Kirmes im Kopf” c. könyvében leírja, milyen úton jutott el a diagnózishoz, mesél a mindennapjai kihívásairól, és arról, hogy milyen érzés, amikor egyszerre ezer gondolat cikázik a fejében.