Mesterséges megtermékenyítés: ezeket érdemes mielőbb tisztázni az eljárással kapcsolatban
Mit értünk mesterséges megtermékenyítés alatt?
Ha gyermeket szeretnénk, akkor 35 éves korig egy évig próbálkozhatunk, hátha szakorvosi segítség nélkül is sikerül teherbe esnünk. Ha azonban ennyi idő alatt nem sikerül, ajánlott felkeresni egy szakembert. Ha már elmúltunk 35 évesek, akkor fél év után érdemes orvosi segítséget kérni. Nagyon fontos, hogy ne veszítsünk több időt, ugyanis 35 év felett romlik a petesejtek minősége.
Az életkoron kívül milyen kritériumok vannak még?
A petesejtek minősége is fontos. Nem minden esetben jön azonnal képbe a mesterséges megtermékenyítés, érdemes azonban alaposabban megvizsgálni a helyzetet. A nőknél előbb mindig szükséges egy vérvételen alapuló hormonvizsgálat, továbbá egy petevezeték-átjárhatósági vizsgálat, amit egy nőgyógyász végez. A férfiaknál pedig spermavizsgálatot végeznek, és szükség esetén egy hormonvizsgálatra is sor kerülhet. Ezáltal kiderül, hogy megfelelőek-e a feltétek arra, hogy akár természetes úton megtörténjen a megtermékenyítés, vagy szükség van némi segítségre.
Ebből a cikkből többet megtudhatsz a férfiak meddőségéről, annak okairól és kezelési lehetőségeiről.
Hogyan működik a mesterséges megtermékenyítés?
Alapvetően arról van szó, hogy a petefészket olyan hormonokkal stimulálják – méghozzá nagy dózisban –, melyeket alapesetben a szervezet is termel. Ez szubkután injekciók beadásával történik. A nők ezeket az injekciókat a ciklus kezdetétől számítva 7-10 napig adják be maguknak. Ezekben a napokban 2-3 ultrahangvizsgálaton kell átesniük, melyek során azt figyelik, hogy a tüszők növekednek-e. Amennyiben azok elérnek egy bizonyos méretet – amikor már azt lehet feltételezni, hogy vannak érett petesejtek –, akkor beütemezik a petesejtek leszívását. Ezt általában rövid altatásban történik, egy hüvelybe helyezett ultrahang és egy ún. punkciós tű segítségével. A leszívott petesejteket megtermékenyítik. Az embriók ezt követően öt napig egy speciális inkubátorban fejlődnek, és minden nap megvizsgálják őket egy mikroszkóp alatt. Öt nap után pedig a legéletképesebb embriót egy speciális katéter segítségével a hüvelyen keresztül bejuttatják a méhbe. Ekkor kezdődik a reménykedés, hogy megtörténik-e a beágyazódás, és a nő teherbe esik-e. Erre 12-14 nap múlva derül fény.
Vannak különböző módszerek a petesejt megtermékenyítésére?
Egyrészt van a hagyományos in vitro fertilizáció (IVF), amit akkor szokták alkalmazni, ha a probléma inkább a nőre vezethető vissza, azaz a spermiumok képesek arra, hogy egyesüljenek a petesejttel. Ennek egy továbbfejlesztett verziója az intra citoplazmatikus spermium injekció, röviden ICSI módszer. Ez akkor válik szükségessé, ha a spermiumoknak segítségre van szükségük, hogy behatoljanak a petesejtbe. Egy mikroszkópos segítségével kiválasztanak egy spermiumot, amit bejuttatnak a petesejtbe. A megtermékenyítés ezt követően már a legtöbb esetben magától megtörténik.
Mire kell figyelniük a nőknek?
A petesejtek leszívása miatt érdemes szabadságot kivenni, azonban a hormonstimuláció beépíthető a mindennapokba. A mesterséges megtermékenyítést követően visszatérhetnek a normál hétköznapokba, a kezelés második felében pedig gyógyszereket kell szedniük. Rendkívül fontos, hogy ebben az időszakban a nők ne terheljék túl magukat. Ezen kívül ne végezzenek megterhelő sporttevékenységeket.
Mennyibe kerül a mesterséges megtermékenyítés? Egy részét fizeti a társadalombiztosítás?
A magyar állam jelenleg hat inszeminációt finanszíroz, lombikos eljárásnál pedig öt beültetést. A lombik program nagyjából 400 ezer forintba kerül, ha az embriótranszfer díjmentes, egyébként minimum 500 ezer forinttal célszerű kalkulálni, mire egy pár eljut az első konzultációtól a beültetés utáni napokig.
Mekkora az esélye annak, hogy mesterséges megtermékenyítés sikerrel jár?
Feltételezhető, hogy kezelési ciklusonként 30-40 százalék a teherbeesés esélye. Ez azonban függ az életkortól, továbbá figyelembe kell venni a meddőség mögötti okokat is. Összehasonlításképpen: ha egy normális ciklust vesszük alapul, 15-20 százalék a sikeres fogantatás esélye. Sokan meglepődnek, amikor kiderül, hogy segítséggel sem emelkedik meg ez az arány 70-90 százalékra. Tekintettel arra, hogy a mesterséges megtermékenyítést csak azért végezzük, mert önmagában nem működik a fogantatás, érdemes már az elején tisztázni az elvárásokat és a tényleges lehetőségeket. Számomra is rendkívül fontos, hogy erről már a legelején beszéljünk. A párok elvárásai az induláskor 120 százalékról indulnak, ha pedig negatív lesz a terhességi teszt, 200 százalékosan csalódottak.
A párok pszichológiai segítséget is igénybe vesznek?
Erre is adott a lehetőség. Attól függően, hogy mióta vágynak gyermekre, nagyon nyomasztó lehet, ha körülöttünk mindenki teherbe esik, de mi magunk nem. Ezért bátorítjuk őket arra, hogy bátran forduljanak mentálhigiénés szakemberhez.
Mi rontja a teherbeesés esélyeit?
A dohányzás nem csupán a petesejtek minőségét rontja, hanem a méh, a nyálkahártya és a petefészek vérellátását is. Minden szinten káros, továbbá a spermiumok minőségére is negatívan hat. A tartós dohányzás következményeit három hónap absztinenciával sem lehet helyrehozni. A kóros soványság vagy túlsúly szintén csökkenti a teherbeesés esélyét, ahogy a PCOS és az endometriózis is.
Ami nagyon foglalkoztat minket, hogy egyre több fiatal nőnél nem megfelelő a meglévő petesejt-tartalék. Ebben az esetben a petefészek korai öregedéséről van szó. Nagy vágyam, hogy ezt a szakmában és a lakosság körében is tudatosítsam. Javasolt lenne már 30-35 év körül elvégeztetni egy termékenységi tesztet. Egy ilyen vizsgálat során a nőgyógyász meg tudja állapítani, hogy minden rendben van-e, vagy szükséges valamilyen beavatkozás. A petesejt-tartalékot egy ultrahanggal és egy vérképpel meg lehet állapítani. Alapvetően az a probléma, hogy fokozatosan kitolódik a gyermekvállalás időpontja. Később végzünk a tanulmányainkkal, előtérbe kerül a karrier, továbbá a nehezebb társkeresés következtében a nők nem akkor kezdik el tervezni a családalapítást, amikor a természet ezt szeretné (20-35 év között), hanem később, 35 éves kor után. Ekkor indul el azonban a petesejtek minőségének a romlása. Amennyiben ehhez még további tényezők is társulnak, akkor kifuthatunk az időből.
Van korhatára a mesterséges megtermékenyítésnek?
A nők 45 éves korukig próbálkozhatnak, de 40 év felett már jelentősen csökken a sikeres fogantatás esélye, hiszen ekkor már a petesejtek 70 százaléka genetikailag nincs rendben. 43-45 éves kor között a reproduktív gyógyászat ellenére is elképesztően nehéz teherbe esni saját petesejttel. Az összes olyan várandósság, ami 45 éves kor felett következett be, a legtöbb esetben petesejt-adományozással történt. Utóbbi lehetőséget azok a nők szokták igénybe venni, akik már több sikertelen in vitro fertilizáción vannak túl, vagy a petefészek korai öregedése figyelhető meg náluk.
Azok számára, akik időben elkedzik tervezni a gyermekvállalást, de nem jutottak még a megfelelő életszakaszba, esetleg a párkapcsolatunk nem érett még meg rá, a petesejt-lefagyasztás is járható út arra, hogy időt nyerjenek. Magyarországon a 30/1998. (VI. 24.) rendelet értelmében kizárólag daganatos betegség gonadotoxikus kezelését megelőzően, bizonyos genetikai mutáció hordozása esetében, súlyos endometriózis esetén, veszélyes, fokozottan veszélyes vagy egészségkárosító munkakörben foglalkoztatott személynél, valamint a mesterséges megtermékenyítés bizonyos eseteiben engedélyezett a petesejtfagyasztás.
Minél előbb használjuk a lefagyasztott petesejteket, annál jobb?
A petesejtek minősége nem romlik. Sokkal inkább arról van szó, hogy a leszívást 35 éves kor előtt ajánlott elvégeztetni. Azonban a Medical Freezing eljárást manapság sok nő 40 éves kor körül tervezi be, mert (leegyszerűsítve) ez az egyetlen esélyük a gyermekvállalásra. Az azonban nagy fontos, hogy a lefagyasztott petesejteket legkésbőbb 42 éves korig felhasználják. Ezután ugyanis már gyakrabban fordulnak elő komplikációk a várandósság és a szülés során – így magas vérnyomás okozta megbetegedések a terhesség alatt, terhességi cukorbetegség, vagy a méh elváltozásai (miómák is kifejlődhetnek, melyek tovább nehezítik a sikeres teherbe esést).
A pácienseknek milyen félelmeik vannak a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatban?
A mellékhatásoktól tartanak. Ezt a félelmet azonban úgy lehet csökkenteni, ha időben felvilágosítjuk őket arról, hogy csak olyan hormonokat fognak kapni, melyeket már ismer a szervezetük. Manapság a hormonkezelést már egyedileg a nők hormonális állapotához és a petefészkek állapotához igazítják. Már alig fordul elő túlstimuláció vagy súlygyarapodás. Mindössze ideiglenes vízvisszatartási problémák merülhetnek fel. Magától a beavatkozástól viszont már alig tartanak, hiszen a pácienseket alaposan felvilágosítjuk, ennek hála pontosan tudják, mi vár rájuk.
Hogyan élik meg a nők a beavatkozást? Vannak utána fájdalmaik?
A leszívást altatásban végzik. Az elkövetkező napokban tapasztalhatnak menstruációs görcsökre hasonlító fájdalmakat. Ezek azonban egy-két nap alatt elmúlnak, illetve fájdalomcsillapítóval remekül enyhíthetők.
A mesterséges megtermékenyítés során léphetnek fel komplikációk?
Alapvetően ez egy rutineljárás, amit az IVF-klinikák naponta többször végeznek el, és szerencsére nagyon kicsi rizikóval jár. Ennek oka, hogy az ultrahangon nagyon jól látható minden. Ritka esetekben léphet fel vérzés, utóvérzés vagy fertőzés. Alapesetben 1,5 órával később haza lehet menni. A petesejt leszívás napján azonban a páciensek nem vezethetnek autót, és nem is dolgozhatnak, ugyanis nyugtató gyógyszereket kapnak, melyek hatására megnőhet a reakcióidő.
Mit tanácsol azoknak a pároknak, akik hosszú ideje nem járnak sikerrel?
Minden egyes kezelési ciklus során új információkhoz jutnak a párok. Le tudunk szívni petesejteket? Jó a minőségük? Az első öt napban úgy fejlődnek az embriók, ahogyan mi szeretnénk? Ezeknek köszönhetően minden egyes lépést alaposan meg lehet figyelni, és azok alapján megállapítani, hogy a vártnál több nehézség merül-e fel. Ezekre részben lehet reagálni, de sajnos nem minden esetben. Bizonyos genetikai vagy pszichológiai problémák esetén még a legmodernebb kezelésekkel és beavatkozásokkal sem lehet segíteni. A mesterséges megtermékenyítés szerencsére a legtöbb pár esetében sikeres – még akkor is, ha három-négy próbálkozásra is szükség van. De azt is fontos kiemelni, hogy további lehetőségek is vannak arra, hogy egy pár szülővé válhasson – ilyen a petesejt adományozás, a spermadonáció és az örökbefogadás.
Jogi információ:
A meddőségkezelési eljárások feltételeiről, valamint az aktuális jogszabályokról a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő oldalán találhatunk bővebb információkat.
