Vannak napok, amikor az egész világot átölelnénk. Vagy fákat tudnánk kicsavarni tövestül. Vagy ugrálnánk örömünkben. Vannak, akiknek gyakran vannak ilyen napjaik, másoknak ritkábban. És vannak olyanok is, akik jóformán egyáltalán nem élnek át ilyet. Belőlük hiányzik egy érzés, ami elengedhetetlen a boldogsághoz: az életkedv. Aki ezt nem képes érezni, az a világot sokszor egy szürke fátyolon át látja. Őket még a pozitív események sem töltik el jó érzéssel, kedvtelenek, és csak nehezen jönnek lendületbe.

Christine Hoffmann pszichológus sorozatunkban elmagyarázza, hogy mit tehetünk az őszi rosszkedv ellen, amikor egyszerűen csak nyomott a hangulatunk – és mikor beszélünk depresszióról, ami orvosi és pszichológiai kezelést igényel. A szakember tudja, hogy bizonyos emberekben miért pezseg az energia és a boldogság, és hogy miért jótékony hatású a pozitív érzések megosztása. Ugyanis Christine Hoffmann szerint minden ember energiaszintje növelhető, életkedve helyreállítható.

Manifesztálás: Így válnak valóra az álmaid

Egészen pontosan mihez kell az életkedv?

Az örömnek hatalmas jelentősége van az életünkben. Figyelmesebbé, kreatívabbá és okosabbá tesz minket. Az elégedett emberek könnyebben tanulnak és a kognitív teszteken is jobb eredményeket érnek el. Ha boldogok vagyunk, másokkal is nyitottabban viselkedünk, és nagyobb bizalommal fordulunk feléjük. Könnyebben építünk kapcsolatokat, amik szebbé teszik az életünket, és krízisidőszakokban támogatnak minket. Az életöröm pozitívan hat testi-lelki egészségünkre. Egy boldog, elégedett ember ritkábban betegszik meg, és lelkileg is ellenállóbb.

Milyennek kell lennie az életünknek ahhoz, hogy boldogok lehessünk? Vannak alapfeltételek, amiknek teljesülniük kell hozzá?

Az objektív életkörülményeknek meglepően csekély jelentőségük van a boldogság szempontjából. Szinte lényegtelen, hogy szegények vagy gazdagok, házasok vagy elváltak vagyunk. A boldogságpotenciálunk csupán 10%-a múlik ezen külső körülményektől. Ezeknél sokkal meghatározóbbak a napi szokásaink. Mire irányítja a figyelme fényszóróját? Mi körül forognak a gondolatai? Mit kezd az értékes életidejével? Engedje, hogy a boldogság vezérelje, és alakítson ki olyan szokásokat, amik örömöt ajándékoznak Önnek! Azok az emberek boldogok, akik rendszeresen űznek olyan dolgokat, amik jót tesznek nekik.

Minden ember életvidáman jön a világra? Mondhatjuk, hogy kisbabaként egy életkedv-alapcsomaggal startolunk?

Érzékeny lényekként születünk. Alapvetően a vérünkben van a boldogság átélésének képessége. De ugyanilyen fogékonyak vagyunk a félelemre, a szomorúságra, a haragra és rengeteg köztes érzésre is.

A legtöbb gyermek örömét leli a létezésében – a kor előrehaladtával általában mi miatt kezd el csökkenni az életkedvünk?

Minél többet tudunk koncentrálni az itt és mostra, annál boldogabbak lehetünk. A gyerekek még nagyon jól tudnak a pillanatban élni. Ahogy idősödünk, úgy csökken sajnos ez a képességünk. Fiatalkorunktól fogva a gondolataink folyton az elmúlt vagy jövőbeli eseményeken járnak. Természetesen fontos, hogy a gyerekek megtanulják azt is, hogy mikor mely lépéseket kell megtenniük ahhoz, hogy elérjék a céljaikat, de a felnőtteknek abban is támogatniuk kell őket, hogy továbbra is önfeledten játszhassanak, és hogy örömmel a szívükben tudják megélni a jelen pillanatait is.

Miről ismerhető fel az a gyermek, akiből hiányzik az életkedv? És hogy tudják a szülők ennek visszaszerzésében segíteni őt?

Ha egy gyerek motiválatlan és energiátlan, az sokszor a boldogsághiány jele. Mutasson példát gyermekének! Mondja el neki, hogy milyen érzés a boldogság, és mikor szokta boldognak érezni magát! Integráljon olyan szokásokat a családi mindennapokba, amikben örömét lelheti a gyermek. Kezdjék lazán a napot, beszéljék meg vacsora közben, hogy mi minden szépet éltek át aznap, és olvassanak vidám jóéjszakát-történeteket. Legyen fontos mindenki számára ez az együtt töltött idő, és nem utolsósorban pedig tegyék örömtelivé.

A görög filozófus, Epikurosz az életörömöt kedv-kedvtelenség elvként írta le. Az volt a felfogása, hogy először le kell küzdenünk a rettegést, a fájdalmat és a vágyakozást ahhoz, hogy ténylegesen életörömhöz juthassunk. Van ebben igazság?

Az öröm az egyetlen kellemes alapérzés, és általában sajnos gyorsan elfedik más érzések. Természetesen nem tudunk örülni, ha éppen félelmet, dühöt vagy szomorúságot érzünk. A cél mégsem az, hogy elhessegessük a negatív érzéseket. Aki ezt megpróbálja, az blokkolja az érzéseit, és örömöt sem fog tudni érezni.

A változás időszaka

Az életöröm átélésének képessége adottság? Bizonyos emberek egyszerűen a karakterük miatt képesek könnyebben vagy nehezebben örülni bizonyos dolgoknak?

Az optimista, vidám temperamentumot sok boldogságkutató a boldogságszint legmeghatározóbb faktorának tekinti. A boldogságpotenciálunkat kb. 50%-ban a velünk született „happiness set point” (boldogságszint) határozza meg. Akik úgy gondolják, hogy „kevésbé boldog génekkel” születtek, azok számára is van remény. Az intervenciós kutatások eredményei arra engednek következtetni, hogy a tartós boldogság a genetikai adottságoktól függetlenül is lehetséges – ha készek vagyunk dolgozni érte.

A vidám temperamentummal megáldott emberek állandóan életvidámak, vagy az életöröm jön és megy?

A pszichológiában kétféle boldogságot különböztetünk meg: az értékes, értelmet adó pillanatok, valamint cselekvések adta örömöt, és a pozitív érzésekből, valamint szép pillanatokból fakadó boldogságérzést. Az előbbi az élettel való elégedettséget jelenti. Azt tükrözi, hogy valaki az életét a prioritásaival összhangban éli-e. Ez alapvetően egy állandó érzés. Az elégedett ember akkor is boldognak írja le az életét, ha kialvatlan, fáj a hasa, vagy épp kudarcot vallott a munkahelyén. Ezzel szemben a pozitív érzésekből fakadó boldogság azt mutatja, hogy valaki milyen gyakran éli át az öröm energetizáló pillanatait. Ez a boldogság hullámzó, és ezeket a boldogságpillanatokat a különbségek definiálják. Olyan nincs, hogy valakiben állandóan pezseg az életöröm.

Miből vesszük észre, hogy csökkent az életkedvünk?

Az öröm energiát ad. Hiánya letargiát és motivációs problémákat okozhat. Az elégedetlenség miatt a mindennapi szituációk gyakrabban váltanak ki belőlünk dühöt, szomorúságot vagy félelmet. Ez volt érezhető sokaknál a koronavírus okozta helyzetben.

Mi ennek az oka?

Sok esetben a másokkal való összekapcsolódás, az autonómia vagy a kompetenciaélmény iránti pszichológiai alapszükségleteink nem kielégítettek. Szükségünk van mások közelségére, de szabadságra is, hogy önállóan alakíthassuk az életünket, és arra az érzésre is, hogy sikeresek vagyunk. Attól függően, hogy melyik alapszükséglet kielégítetlen, magányosnak, a szabadságunkban korlátozottnak vagy kevésbé értékesnek érezzük magunkat. Mindhárom érzés gátol minket abban, hogy boldogok legyünk.

A hormonok is szerepet játszhatnak ebben?

A testi és lelki jóllét összefügg egymással. A legtöbb nő a menstruációja előtt észleli magán, hogy milyen erősen hatnak rá a hormonok. Habár a külső világban semmi sem változik, a ciklus hormonális hullámzásai hangulati mélypontokat okozhatnak.

Hogy növelhetjük az életkedvünket?

Ha az életünket az értékrendünkkel összhangban éljük, az az elégedettség érzésével tölt el minket, és úgy érezzük, van értelme az életünknek. Vizsgálja meg a szükségleteit! Kérdezze meg magától, hogy mi az, ami valóban fontos Önnek, és a korlátozott életidejét mire akarja felhasználni! Gyakrabban élheti át a szép pillanatok adta boldogságot, ha igyekszik élvezni az „itt és most”-ot. Aktiválja az érzékeit, és tudatosan irányítsa a figyelmét az örömteli dolgokra. A jóga, a meditáció és más figyelmességfejlesztő gyakorlatok segítenek lelassítani a gondolatáramlást, és magunkra figyelni. Az elégedettség egy döntés. Döntsön úgy, hogy tesz a boldogságért! Ne várjon arra, hogy az élet majd örömteli pillanatokkal ajándékozza meg! A kívánságait önmagának címezze!