Menü

Az édes semmittevés

Pihenni tudni kell

Home » Szépség » Az édes semmittevés - 08.2019

A multitasking már a múlté. Amióta a hollandok a niksent nemzetközi trenddé tették, menő lett tétlenkedni. És hogy miért lehetünk hálásak nekik ezért?

Mit csináltál a hétvégén? – Erre a kérdésre a legkülönbözőbb válaszokat kaphatjuk. Valaki a londoni bevásárlótúrájáról vagy a horvát partok menti vitorlásélményeiről mesél, a másik a gyerekeivel gyakorolta a betűket vagy IKEA polcokat rakott össze, a harmadik pedig a maratonra edzett vagy egy kreatív foglalkozáson vett részt. Egyvalamit azonban nagyon kevesen csináltak: semmit.

Egyszerűen csak ne tervezzünk semmilyen programot

Hollandiában ez máshogy van. Ott a niksen – magyarul: semmittevés – időközben kedvelt szabadidős tevékenységgé vált. „A tevékenykedésnek és a semmittevésnek egyensúlyban kell lennie egymással” – magyarázza Carolien Hamming. A hölgy coach a holland CSR Centrumnál, egy olyan szervezetnél, mely a kiégési szindróma elleni harc mellett kötelezte el magát, és ahol azt ajánlják a dolgozó embereknek, hogy munka utánra ne tervezzenek semmilyen tevékenységet. „Élvezze a napi adag niksenjét” – tanácsolja Hamming a klienseinek.

De egyáltalán képesek vagyunk semmit se csinálni? Hiszen akkor sem üres teljesen a fejünk, amikor a mezőn fekszünk, s csak egy bogarat figyelünk, ahogy mászik. És az nem úgy van, hogy halottnak kellene lennünk ahhoz, hogy teljesen „le tudjuk kapcsolni” magunkat? Csak semmi pánik! Carolien Hamming definíciója szerint a niksen csupán annyit jelent, hogy cél nélkül tevékenykedünk. Az állandó produktivitás helyett tudatosan csinálhatnánk akár valami „haszontalan” dolgot is, például heverészhetnénk lustán, zenét hallgatva a kanapén, leülhetnénk a parkban egy padra, és bámulhatnánk az előttünk elsétálókat, bóklászhatnánk céltalanul a városban, de munka közben is beiktathatnánk egy-egy kis szünetet, hogy nyitott szemmel álmodozhassunk egy kicsit.

LEGYEN BÉKÉS A PIHENÉS

„Semmit nem tudunk mindig és mindenhol csinálni” – írja Hamming a Niksen: The Dutch Art of Doing Nothing című könyvében, amely tartalmaz egy rövid útmutatót is. „Lazuljon el, és maradjon éber. Nézze az eget. Nézze a falat. Hagyjon abba mindent, amit éppen csinál, kapcsoljon üresjárat üzemmódba.” Főleg a nagyon pörgős életmódot folytatóknak érdemes alacsonyabb fokozatra kapcsolniuk.

Az amerikai pszichológusnő, Doren Dodgen-Magee is hasonlóan látja ezt. Ő a „niksenelő” embereket a parkolóban járó motorral várakozó autóhoz hasonlítja. A Svájcban élő, amerikai, kognitív tudományokkal foglalkozó tudós, Andrew Smart ezen téma kapcsán szívesen él a robotpilóták példájával. Ez az automatikus vezérlés lehetővé teszi a pilóták számára, hogy repülés közben szüneteket iktathassanak be azért, hogy a szellemi erejüket az olyan veszélyes tevékenységekre tartogathassák, mint a start és a landolás.

Engedjük el gyakrabban azt a bizonyos kormányt

Andrew Smart tanácsadó könyvében (Kapcsoljon gyakrabban automata üzemmódba. Miért olyan fontos a semmittevés?) elmagyarázza azt, hogy az emberi agynak ugyancsak van egy ilyen segédje: „Amikor pihen, és úgyszólván kilép a manuális vezérlés üzemmódból, akkor a robotpilóta veszi át az irányítást. Ő tudja, hogy Ön igazából hova szeretne eljutni, és mi az, amit valóban csinálni akar. Az egyetlen módja annak, hogy rájöjjünk, mit is tud, ha átadjuk neki a repülőgép irányítását, és hagyjuk, hogy ő vezessen minket.”

A semmittevés a legkevésbé sem időpocsékolás. Kutatások újra és újra bebizonyítják, hogy az emberi agynak pihenésre van szüksége ahhoz, hogy jobban el tudja tárolni a dolgokat, regenerálódni tudjon, vagy kreatív ötletek tudjanak kipattanni belőle. Lila Davachi és Arielle Tambini, a New York-i Egyetem neurológusainak mágnesesrezonancia-vizsgálatai kimutatták, hogy azok az emberek, akik képek nézegetése közben szüneteket iktattak be, sokkal több mindent fel tudtak idézni a képeken látott információkból. A St. Louisban található Mallinckrodt Intézet neurológusai arra is rájöttek, hogy a célzott feladatmegoldás közben agyi régiók egy egész csoportja áll le – míg a semmittevés során szorgalmasan dolgoznak.

Amíg az agyunkat ingerdömpinggel bombázzuk – e-mailek, hívások, sms-ek, facebookos feltöltések vagy a tennivalók listájának ellenőrzése –, addig az a pillanatnyi kihívásokkal foglalkozik. Nem csoda tehát, hogy a legjobb ötleteink akkor születnek, amikor a szó szoros értelmében kikapcsolunk: séta közben, a fürdőkádban vagy a nyaralás alatt.

7 TIPP A TARTÓS BOLDOGSÁGÉRT

Izgalmas kísérlet: inkább elektrosokk, mint a semmittevés

Hogy milyen nehezére is esik a modern embernek letenni a mobiltelefont a kezéből, és egyszerűen csak niksenelni, azt a Virginiai Egyetem kísérlete is bebizonyította. Timothy Wilson pszichológus és csapata egy alapjában véve egyszerű feladatot adott a résztvevőknek: hat percen keresztül egy széken kellett ülniük és semmit tenniük. A többségük eközben kellemetlenül érezte magát, és nehéznek tartotta a feladatot. Az első kísérletnél a tesztalanyoknak kínáltak egy alternatívát a tétlenségre: ha akartak, önszántukból adhattak maguknak egy enyhe áramütést, melyet előzőleg kipróbálhattak, és amelyet a többségük fájdalmasnak talált. Érdekes, hogy a 15 perces tesztidő alatt a résztvevők majdnem fele legalább egyszer megnyomta az elektrosokk gombot.

A szellemileg egészséges felnőttek inkább fájdalmat okoztak saját maguknak, mint hogy egyszerűen csak ölbe tett kézzel várták volna az idő leteltét. Andrew Smart szerint ez valószínűleg evolúciónkkal függ össze: „Fejlődésének története során az ember számára létfontosságú volt, hogy takarékoskodni tudjon az erejével, mivel maga az élelemszerzés is rendkívüli testi erőfeszítéssel járt.” Manapság ezzel szemben a nyugati országok népeinek egészen csekély fizikai erő is elegendő a túléléshez. Ennek a következménye: „Ha az embereknek bármilyen lehetőséget adunk a cselekvésre, azonnal munkához látnak.”

Pedig Smart szerint a semmittevés lenne az „egyetlen lehetséges módja önmagunk megismerésének”. Hiszen a tétlenség során a tudatalattink legmélyéről olyan információk kerülnek felszínre, melyek egyébként rejtve maradnának. Ez félelmetes is lehet, de szellemi szárnyaláshoz is vezethet. „A semmittevés által jelentőséggel bíró, a tudatalattinkban szunnyadozó információk kapnak esélyt, hogy tudatossá válhassanak” – magyarázza a szakértő, és arra is rávilágít, hogy a krónikus tenni akarásnak hosszú távon komoly egészségügyi következményei is lehetnek.

Nézzük, ahogy a teafilter úszik a forró vízben

Mégis hogy képes a modern figyelemmegosztó elsajátítani a niksen művészetét? „Semmire sincs szükségünk a semmittevéshez” – mondja Carolien Hamming, de azt is hozzáfűzi, hogy a függőágy azért hasznos segédeszköz lehet. Ám a tétlenkedést egy kényelmes kanapén vagy ágyon, esetleg egy jógamatracon is megkezdhetjük. A manapság nagy népszerűségnek örvendő jin jóga nem az izmok megfeszítéséről és elernyesztéséről szól. „Eközben végre passzívak lehetünk” – így Doris Iding blogger, akinek szavait a yoga-aktuell.de oldalon olvashatjuk. Az etnológus, jóga-, meditációs és figyelemtréner hölgynek extra tippek is vannak a tarsolyában: „nézzük, ahogy készül a tea”, „szopogassunk egy bonbont” vagy „hagyjuk, hogy az arcunkat simogassák a napsugarak”. Hogy ezt nyugalomban tudjuk gyakorolni, a legjobb, ha egy hétvégére kikapcsoljuk a mobiltelefonunkat és a laptopunkat. És ha hétfőn megkérdezik, hogy mit csináltunk a szabadidőnkben, egyszerűen csak válaszoljuk azt: nikseneltem.

Vissza az oldal tetejére
ÉrtemTovábbi információk