Kevesebb műanyag a mindennapokban: mi lehetséges, és hogyan kezdj hozzá?

A műanyaghasználat növekedése

Legyen szó ruházatról, csomagolásról vagy játékokról – a műanyag gyakorlatilag mindenhol jelen van. A PVC, a polietilén vagy a polipropilén nélküli világ ma már nehezen elképzelhető. Ez a három anyag a gyakran használt műanyagtípusok közé tartozik. A műanyagtermelés világszerte nagy volumenű, és jelentős részét csomagolóanyagként használják fel. A műanyagfogyasztás régiónként jelentősen eltérhet, és szakértők szerint a műanyagtermelés a következő évtizedekben tovább növekedhet.

Miért jelent problémát a műanyag?

A műanyaggyártás energia- és nyersanyagigénye

A rövid élettartamú termékek és a csomagolások gyorsan hulladéklerakókba vagy hulladékégetőkbe kerülhetnek. A műanyagok újrahasznosítása sok esetben technikailag és gazdaságilag is összetett, mivel gyakran többféle anyagból álló csomagolásokként vagy termékekként jelennek meg. A műanyagok nagy része fosszilis nyersanyagokból, például kőolajból és földgázból készül. Ha a műanyaghulladékot nem lehet újrahasznosítani, gyakran égetéssel vagy más hulladékkezelési eljárással kezelik, ami energiafelhasználással és kibocsátásokkal járhat. A műanyaggyártás energiaigényes folyamat, és gyakran fosszilis nyersanyagokra épül. Ezért a műanyaghasználat csökkentése különösen azoknál a termékeknél lehet fontos szempont, amelyeket csak rövid ideig használunk.

Rövid ideig használjuk, de hosszú ideig fennmaradhat

Az egyszer használatos csomagolások különösen rövid ideig vannak használatban. Ezzel szemben egyes műanyagok nagyon hosszú ideig fennmaradhatnak a környezetben. A műanyagdarabok az idő múlásával apróbb részekre eshetnek szét, de nem minden esetben bomlanak le teljesen rövid idő alatt. Ha a műanyaghulladék nem megfelelő helyre kerül, folyókba, tengerekbe és óceánokba is eljuthat. Ott veszélyt jelenthet egyes állatokra, amelyek belegabalyodhatnak, vagy tápláléknak nézhetik és elfogyaszthatják.

Mikro- és nanoműanyag a környezetben

Amikor a műanyag a környezetbe kerül, idővel egyre kisebb darabokra eshet szét. Így keletkezhetnek mikro- és nanoműanyag-részecskék. Ezeket az apró részecskéket a tengeri áramlatok és a szél nagy távolságokra is eljuttathatják. Felületükön bizonyos szennyező anyagok megtapadhatnak. A vizekbe kerülő mikroplasztikot egyes állatok elfogyaszthatják. A mezőgazdasági területeken használt szennyvíziszap is tartalmazhat mikroplasztik-maradványokat. A lehetséges egészségügyi hatásokat jelenleg is kutatják.

Műanyag-adalékanyagok és egészségügyi kérdések

Külön figyelmet kapnak azok az anyagok, amelyeket a műanyag tulajdonságainak módosítása érdekében adnak hozzá. Ezeket adalékanyagoknak nevezik. Egyes adalékanyagok idővel kioldódhatnak a műanyagból, ezért fontos, hogy az élelmiszerrel, bőrrel vagy gyermekekkel érintkező műanyag termékek megfeleljenek az adott termékkategóriára vonatkozó előírásoknak. Különösen sokat vizsgált anyagcsoportok például a lágyítók, a biszfenolok és az égésgátlók. Ha szeretnéd csökkenteni ezekkel való érintkezésedet, érdemes figyelni a termékek címkézésére, használati útmutatójára és rendeltetésszerű használatára.

Mit érdemes tudni a bioplasztikról?

A „bioplasztik” kifejezés többféle anyagot takarhat. Jelentheti azt, hogy az anyag részben vagy egészben biológiai eredetű alapanyagból készül, de azt is, hogy bizonyos feltételek mellett lebomlóként jelölik. A kifejezés önmagában nem mondja meg, hogy az adott termék milyen alapanyagból készült, hogyan kell hulladékként kezelni, vagy milyen körülmények között bomlik le. Egyes bioplasztikok csak meghatározott ipari körülmények között bomlanak le, ezért nem feltétlenül alkalmasak otthoni komposztálásra vagy a biohulladékba dobásra. Vásárláskor és hulladékkezeléskor mindig érdemes ellenőrizni a csomagoláson szereplő jelöléseket és a helyi hulladékgyűjtési szabályokat. A biológiai eredetű alapanyagból előállított bioplasztik készülhet például cukornádból, kukoricából vagy burgonyából. Ezek termesztése termőföldet, vizet és növényvédelmi intézkedéseket igényelhet. A bioplasztik tehát nem automatikusan kedvezőbb választás minden helyzetben. Végső soron sok esetben igaz: a legjobb hulladék az, amely létre sem jön.

A műanyag feltalálása

1839-ben Charles Goodyear felfedezte, hogyan lehet a kaucsukot kén és hő hozzáadásával gumivá alakítani. 1850 körül Goodyear a természetes kaucsukból készült keménygumit is feltalálta, amelyet „Ebonit” néven forgalmaztak. Az 1862-es londoni világkiállításon Alexander Parkes bemutatta a „Parkesine” nevű anyagot, egy cellulózszármazékból készült műanyagot. 1884-ben Hilaire de Chardonnet vegyész szabadalmaztatta a műselymet, amelyet vegyileg kezelt cellulózból állítottak elő. Az első műanyagok természetes eredetű alapanyagokra épültek, és olyan anyagokat utánoztak, mint az elefántcsont vagy a selyem. Kezdetben csak egy szűk piaci rést töltöttek be, és például zongorabillentyűk, dohánypipák vagy biliárdgolyók készítésére használták őket. 1907-ben Leo Hendrik Baekeland végül feltalálta az első olyan műanyagot, amely már nem tartalmazott a természetben előforduló molekulákat: a „bakelitet”. Öt évvel később Fritz Klatte szabadalmaztatta a „polivinil-klorid”, vagyis PVC nevű műanyagot. A PVC-vel kezdődött el a második világháború után a műanyag széles körű elterjedése, amely olcsó alapanyagként meghódította a világot. A műanyagot modernnek, tisztának és divatosnak tartották. Fokozatosan kiszorított több hagyományos terméket, és szinte az élet minden területére betört.

Lehet manapság teljesen műanyag nélkül élni?

Hol vásárolhatunk kevesebb csomagolással?

A termelői piacokon és az úgynevezett csomagolásmentes üzletekben sok esetben lehetőség van csomagolás nélküli vagy kevesebb csomagolással történő vásárlásra. Egy másik lehetőség a zöldségdoboz-rendszer, amelyet helyi termelőktől rendelhetsz meg, és közvetlenül a házhoz szállítanak. Az élelmiszer-szövetkezetekben is csökkenthető a csomagolóanyagok használata. Ezek olyan egyének és háztartások együttműködései, amelyek önszerveződő módon közvetlenül helyi termelőktől, kertészetektől, méhészetektől vagy kereskedőktől szerzik be termékeiket és élelmiszereiket. Az élelmiszer-szövetkezetek gyakran nagy kiszereléseket vagy újrahasználható csomagolásban érkező termékeket használnak.

7 tipp kevesebb műanyaghulladékért

• Mindig legyen nálad vászontáska, amikor elindulsz otthonról. Így felkészült leszel a spontán vásárlásokra is. Ha hosszabb útra indulsz, érdemes egy újratölthető kulacsot is magaddal vinni.
• Ha nincs a közeledben csomagolásmentes bolt, a szupermarketben is figyelhetsz a kevesebb csomagolásra. A gyümölcsök és zöldségek általában kimérve is megvásárolhatók. Egyes frissáru-pultoknál lehetőség van arra, hogy a sajtot, húst és felvágottakat saját edénybe kérd. A nagy kiszerelések vagy az utántöltő csomagok sok esetben segíthetnek csökkenteni az egy használatra jutó csomagolóanyag mennyiségét.
• Az egyszer használatos poharak és ételkiszállító dobozok elkerülhetők, ha helyben fogyasztasz az étteremben vagy a vendéglátóhelyen. Egy nyugodt kávészünet kellemesebb is lehet. Egyes szolgáltatók ma már elfogadják a saját, többször használható poharakat is – érdemes előtte rákérdezni.
• Egyes kozmetikai termékek tartalmazhatnak műanyag alapú összetevőket. Érdemes figyelni az olyan összetevőkre, mint például a polietilén, vagyis PE. Ha kerülni szeretnéd az ilyen összetevőket, ellenőrizd az INCI-listát, vagy válassz olyan terméket, amelynél a gyártó egyértelműen megadja, milyen összetevőkre vonatkozik az állítás.
• Legyen szó szappantömbről vagy tisztítótablettáról, ma már széles választék áll rendelkezésre a szilárd testápolási és háztartási termékekből. Ezeket gyakran kartonba vagy papírba csomagolják.
• A többször használható termékek rendszeres használat mellett csökkenthetik az egyszer használatos termékek mennyiségét. Ilyenek például a menstruációs kelyhek a tamponok és betétek helyett, vagy a mosható pelenkák az eldobható pelenkák helyett.
• Ha csökkenteni szeretnéd a szintetikus szálak használatát a ruhatáradban, figyelhetsz az anyagösszetételre. Választhatsz például pamutból, lenből, kenderből vagy más növényi eredetű rostból készült ruhadarabokat, ha ezek illenek az igényeidhez. Az acetát, a viszkóz, a modal és a lyocell, például a Tencel, szintén cellulózalapú anyagok.