Családfakutatás: így kezdheted el az utazást a múltba
Hogyan érdemes elkezdeni a családfakutatást?
1. Beszélj idősebb rokonokkal
Ha érdekel a családfakutatás, és bele szeretnél vágni, akkor az első lépésed az legyen, hogy beszélsz a még élő idősebb rokonaiddal. Lehet, hogy ők rendelkeznek különféle hasznos dokumentumokkal, fényképekkel, képeslapokkal, levelekkel, oklevelekkel, naplókkal, gyászjelentésekkel.
Nagyon fontos, hogy a szóbeli forrásokból származó információkat írott források is alátámasszák. Nem ritka, hogy téves információkból olyan családi legendákat kapnak szárnyra, amelyeknek nincs valós alapjuk.
2. További források felkutatása
Második lépésként keress más forrásokat is. Ebben az esetben szükség lesz a kreativitásodra: menj el a temetőbe, nézz bele a telefonkönyvbe, kutass fel régi bűnügyi nyilvántartásokat és sorkatonák listáit, de újságok archívumai, egyházi és anyakönyvi iratok is a segítségedre lehetnek.
A legelterjedtebb eljárás mindig a legrégebbi ismert eseménnyel kezdődik: például, hogy mikor és hol született egy adott ős. Az ehhez kapcsolódó iratokban fel van tüntetve, hogy kik a szülők, sőt mit több, néha még az esküvő helyszíne és ideje is. Ezekkel az információkkal pedig már kiderítheted, hogy hol születtek. Így a családfakutatás nemzedékről nemzedékre folytatódhat.
3. Lépj kapcsolatba más családfakutatókkal
Minél tovább foglalkozol családfakutatással, annál több háttérinformációra teszel szert. Rengeteg trükköt ismersz meg és sok ötletet gyűjtesz össze, melyekre a kezdő kutatók nem is gondolnának. A tapasztaltabbak ezt az értékes tudást szívesen megosztják a többiekkel, így érdemes belépned különböző csoportokba, aminek hála értékes kapcsolatokat is építhetsz.
A családfakutatás egyik rendkívül kedvelt adatbankja a FamilySearch. Ez a világ legnagyobb genealógiai adatbázisa, amely több milliárd adatot tárol. A személyes profilodat akár törölheted is, de a megadott adatok megmaradnak, amit más felhasználók láthatnak, másolhatnak és szerkeszthetnek.
Mennyibe kerül a profi családfakutatás?
Ha időhiány miatt nem tudsz belevágni a családfakutatásba vagy esetleg elakadsz, felkérhetsz egy genealógust.Az árak nagyon eltérőek lehetnek, éppen ezért érdemes több szolgáltatótól ajánlatot kérned. Egy öt generáción átívelő családfakutatás átlagosan 20-40 munkaórát vesz igénybe. Ez azonban akár hosszabb is lehet, hiszen néha sokat kell várni a levéltárak vagy hivatalok válaszaira.
4. A gyűjtött információk rendszerezése
Minden információt és dokumentumot elektronikusan vagy papíron ments le magadnak. Az nem elegendő, hogy például elmented az adott URL-t, hiszen egy URL könnyedén törölhető vagy az adott oldal tartalma akár meg is változtatható.Minden forrást jegyezz fel, hogy később is hozzáférhess ezekhez. Egyes esetekben akár több hónapot is kell várnod a hivatalok válaszára, és addig nem is tudsz haladni a kutatásoddal.
A növekvő dokumentum- és adatgyűjtemény rendszerezését saját magad is elvégezheted, de akár egy (ingyenes) online programot – például a Smartdraw „Family Tree Maker“ programját – is használhatod a családfa elkészítéséhez.
Mennyire hasznosak a DNS-tesztek a családfakutatásban?
Már évek óta bárki könnyedén felkutathatja saját őseit, és esetleg távoli rokonokat is találhat genetikai vizsgálatok segítségével. Legalábbis ezt ígérik az olyan szolgáltatók, mint a MyHeritage vagy az Ancestry. Az adatvédelemmel foglalkozó szakemberek azonban ezt a trendet rendkívül kritikusan szemlélik.
Érzékeny adatok kétes kezekben
Aki DNS-mintát vesz a szájnyálkahártyájából, és azt a megfelelő cégnek elküldi, a legszemélyesebb információkat árulja el magáról: a genetikai kódját. A DNS-ből például kiderül a szem- vagy hajszín, de akár a genetikai betegségek vagy fejlődési rendellenességek kockázata is.Azon sokan nem gondolkoznak el, hogy ezek az információk melyik adatbankba és országba kerülnek. 2019-ben feltörték a MyHeritage adatbankját, ahonnan több mint 90 millió rendkívül érzékeny adat került a darkwebre. És nem csupán ez jelent veszélyt, hanem az is, hogy senki sem tudja, hogy hol és hogyan élnek (vissza) ezekkel az információkkal – nagy valószínűséggel biztosító társaságokhoz vagy – sokkal rosszabb esetben – totalitárius rendszerekhez jutnak el. Az Egyesült Államokban már most is használják ezeket a privát genetikai adatbázisokat büntetőeljárásokhoz. Jogi szakértők bírálják, hogy a rendőrség és az igazságszolgáltatás használja az ilyen szabadon hozzáférhető adatbázisok adatait – ennek ellenére ez élő gyakorlat.
Nincs egyéni döntés
Amit mindenképp át kell gondolnod: ha odaadod a DNS-mintádat egy szabadon hozzáférhető adatbanknak, akkor ez nem csupán a te egyéni döntésed, hiszen a (távoli) családtagjaid helyett is te hozod meg a döntést. A rokonok számára ez a következőt jelenti: ugyanúgy bekerülnek az adatbankba, csak az engedélyük nélkül. Egy kutatási csoport már 2013-ban bebizonyította, hogy egyetlen DNS-minta alapján kideríthető egy személy családneve.Tudományos elemzések szerint ahhoz, hogy egy kis kutatómunkával minden személyt azonosítani lehessen, elegendő, ha egy ilyen adatbázisban egy népességcsoportnak csak két százaléka szerepel. Ráadásul a jelentkezési folyamatokat is megállás nélkül fejlesztik a mesterséges intelligenciára támaszkodva – ennek a fejlődésnek a mértéke és a hatása egyelőre nem látható előre.
