Izzadás és dezodor: egy bőrgyógyász elmagyarázza, mire érdemes figyelned

Hogyan és miért keletkeznek szagok?

Minden testtájon megtalálhatók ezek a verejtékmirigyek, amelyek a testhőmérséklet, mozgás, stressz, betegség vagy hormonok hatására aktiválódnak és izzadtságot termelnek. Az ekkrin mirigyek izzadsága révén a szervezet olyan anyagoktól szabadul meg, amelyek szagokat termelnek – ilyen anyag például az alkohol vagy a fokhagyma. Az apokrin mirigyek hormonvezérelt illatanyagokat tartalmaznak, amelyeket a bőr felszínén élő baktériumok átalakítanak, így jön létre a jellegzetes izzadságszag, amely emberről emberre változik, és ennek megfelelően különbözőképpen érezhető.

És milyen szerepe van ebben a bőrflórának?

Hihetetlenül fontos! A bőrflóra változik, mert a test különböző részein különböző baktériumok élnek – ezt az utóbbi öt év kutatásai igazolták. Azonban nemcsak személyenként egyedi a bőrflóra, hanem egy betegség, a stressz, a táplálkozás, különféle élethelyzetek, a menstruáció vagy a klimax is hatással van rá. Ezért a dezodor hatékonysága is eltérő lehet attól függően, hogy az ember egészséges vagy beteg, illetve milyen hormonális változások zajlanak a szervezetében, hiszen a dezodornak a legkülönfélébb szagokat kell semlegesítenie. Minden testi vagy hormonális változás tehát megváltoztatja az egyéni szagot is. A bőrflóra ebben a folyamatban azért különösen fontos, mert lebontja az izzadságot. A baktériumok gyakorlatilag táplálékként használják az izzadtságot, ebből táplálkoznak, és így keletkeznek a szagok. Tehát a baktériumok elengedhetetlenek az izzadságszag kialakulásához.

Mi a különbség a dezodor és az izzadásgátló között?

A dezodor a bőrön megköti a baktériumok által termelt szagokat. A hagyományos dezodor helyett használhatunk illóolajokat, zsályát vagy citromot is.

Ezzel szemben az izzadásgátló általában alumínium-sókat vagy más kémiai szintetikumokat tartalmaz, amelyek csökkentik az verejtéktermelést. Ma már azonban számos olyan dezodor kapható, amely izzadásgátló hatású – ez már szinte alapnak számít.

Apropó hatóanyagok: mire érdemes figyelni?

Az alumínium nem örvend a legjobb hírnévnek… Az alumínium-sóknak az elmúlt években igencsak romlott a reputációjuk. Sokat foglalkoztam ezzel a témával, és tudom, hogy nincs egyetlen tudományosan elismert vizsgálat sem, amely bizonyítaná, hogy az alumínium az izzadsággátlóból jelentős mértékben bekerülne a véráramba és ott bármilyen káros hatást okozna. Az alumínium kiváló izzadásgátló, és a bőrgyógyászok tudása szerint nem ártalmas a szervezetre. Emiatt bátran ajánlhatók az izzadásgátlók: nemcsak mert hatékonyak, hanem mert minden ezzel kapcsolatos figyelmeztetést megcáfoltak. Aki így is inkább az alumíniummentes dezodorokat választja, természetesen nyugodtan megteheti.

Az alábbi hatóanyagokat azonban érdemes kerülni:

• Parabének – megzavarhatják a hormonháztartást
• Triklozán – irritálhatja a bőrt és a szemet
• Talkum – ez egy ásványi por, amely károsíthatja a légzőrendszert
• Alkohol – erősen száríthatja a bőrt.

A bio dezodorok ugyanilyen hatékonyak?

A természetes dezodorok nagyszerűsége abban rejlik, hogy nem tartalmaznak szintetikus illatanyagokat, és főként illóolajokból vagy gyógynövényekből készülnek, amelyek semlegesítik vagy elfedik a szagokat. Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen bármelyik levendulaolaj nevezhető bio dezodornak, hiszen megfelel a célnak: elfedi a kellemetlen szagokat.
A bio dezodorok hatása valószínűleg kicsit gyengébb, és – akárcsak a hagyományos dezodorok – bizonyos esetekben kontaktallergiát is okozhatnak.

Mit tehetünk még, hogy kevesebbet izzadjunk?

A kellemetlen szag kialakulása általában attól is függ, hogy mit juttatunk a szervezetbe. Az izzadás csökkentése érdekében sokat segít, ha kerüljük a szintetikus anyagból készült ruházatot, továbbá egészségesen és kiegyensúlyozottan táplálkozunk, eleget mozgunk, valamint megfelelően ápoljuk magunkat. Ezek a tényezők ugyanis közvetlen összefüggésben állnak a verejtéktermeléssel.

Mikor és hogyan kell dezodort használni?

Tusolás után, alapos törölközést követően, a száraz bőrre vigyük fel a dezodort – és kész! Fontos, hogy a dezodor mindenképp teljesen megszáradjon. Egy nedves dezodor, például spray esetén a hatóidő általában hosszabb, mint például egy krémdezodornál. A legjobb, ha borotváljuk a hónaljunkat, így ugyanis kevesebb baktérium és kellemetlen szag alakulhat ki. A borotválkozás okozta irritáció elkerülése érdekében borotvahabot vagy borotvagélt érdemes használni.

Miben különböznek egymástól a roll-on, a spray, a stift és a krémdezodor?

Különösen érzékeny bőrűeknek vagy azoknak, akik alapvetően erősen izzadnak, a stift vagy krémdezodor használatát javaslom. Utóbbi különösen gyengéd és kíméletes a bőrhöz. A roll-onok vagy spray-k nedves bőrön kevésbé hatékonyak, mert ezek a termékek ilyenkor felhígulnak, „lefolynak”, és az izzadás hatására gyakorlatilag azonnal eltűnnek a bőrről.

Alapvetően azonban a dezodor kiválasztása, mint sok minden az életben, teljesen egyéni ízlés kérdése. A legjobb, ha addig próbálgatjuk a különböző típusokat, amíg meg nem találjuk a kedvenc termékünket, amivel komfortosan érezzük magunkat.

Milyen alternatívák léteznek, ha valaki egyáltalán nem bírja a dezodort?

Ebben az esetben is ajánlott kísérletezni. Természetesen elengedhetetlen a napi tisztálkodás, a lehető legstresszmentesebb életmód (amit amúgy is mindannyian szeretnénk, ugye?), valamint az, hogy a bőrön jó minőségű anyagokat viseljünk, például pamutot vagy viszkózt, ne pedig szintetikus anyagokat. Sok esetben az is segíthet, ha kerüljük az erősen illatozó ételeket, például a fokhagymát, mert ezek kénvegyületeket tartalmaznak, amelyek a lehelettel és az izzadsággal kiürülve kellemetlen szagokat okozhatnak.

Ha valaki valóban egyáltalán nem tolerálja a hagyományos dezodort, akkor még mindig lehetőség van speciális, érzékeny bőrre készült dezodorok használatára, amelyeket a drogériákban vagy gyógyszertárakban lehet beszerezni. Mindenki számára tökéletes megoldás sajnos nincs.

Íme pár megbízható társ a dm Online Shop kínálatából: