Csodaelixír menstruációs vérből

A mérgező menstruációs vér mítosza

Az emberiség kultúrtörténetében a menstruációs vér rossz hírnévnek örvend. Sok vallásban és kultúrában tisztátalannak tartották, és a menstruáló nőket kizárták számos társasági eseményről. Úgy gondolták, hogy elhomályosítják a tükröket, rozsdásodni kezd tőlük a fém, és elhervadnak miattuk a növények. Plinius római tudós is méregnek tartotta a menstruációs vért. A 19. században Schick Béla orvos megalkotta a "menotoxin" kifejezést. A 20. század közepéig a menstruációs vér méregként való mítoszát tudományos szinten kezelték. A szakértők csak 1958-ban cáfolták meg ezt a babonát.

Mint már tudjuk, a tudomány évszázadokon át tévedett a menstruációs vérrel kapcsolatban. A leváló szövetek és a vér hatalmas lehetőségeket rejt(enek) az orvostudomány és az egészségügy számára. Az ACTIVE BEAUTY összegyűjtötte a kutatók által alkalmazott ígéretes megközelítéseket.

Miért alakult ki a menstruáció?

A kb. 5500 ismert emlősfaj közül csak kb. egy-másfél százalék menstruál. Az embereken kívül ez magában foglal néhány majom-, denevér- és rágcsálófajt is. Egy 2020-as áttekintés mindössze 84 fajt számolt összesen. A menstruáló fajok az emlősök családfájának nagyon különböző pontjain találhatók. Az evolúcióbiológia ezért azt feltételezi, hogy a menstruációnak többször is egymástól függetlenül kellett kifejlődnie. De miért?

Röviden: a megvastagodott, változó méhnyálkahártya mind az embrió, mind az anya számára előnyös. A menstruáció csupán ennek az evolúciós előnynek a (néha kellemetlen vagy fájdalmas) mellékhatása.

Sok emlős, például a nyulak, egyáltalán nem menstruálnak. Ez azért van, mert az ovuláció csak a párzás után történik meg. Mások viszont „újrahasznosítják” a méhnyálkahártyájukat (endometriumot) azáltal, hogy a szervezetük lebontja és újra felszívja azt. Ez az embernél nem lehetséges – a méhnyálkahártya egyszerűen túl vastag. És ennek jó oka van: míg sok emlősnél az embrió csak a méhnyálkahártya felszínéhez tapad, az embernél mélyebbre fúrja magát a nyálkahártyába, így jobb energiaellátásban részesül.

De az anyák számára is van ennek egy előnye, ahogy azt Deena Emera evolúcióbiológus kiemelte. A menstruáló fajok méhnyálkahártyája nemcsak felépül a ciklus során, de összetételében is megváltozik. Ezt az átalakulást „spontán decidualizációnak” nevezik. Ez lehetővé teszi a megtermékenyített petesejt beágyazódását – de nem túl mélyen, mivel ez veszélyeztetné az anyai szervezetet. A várandós nő teste nem tudja akadálytalanul biztosítani az embrió számára az erőforrásait. Továbbá súlyos vérzés veszélye állna fenn, ha az embrió és az anya keringési rendszere túl szorosan kapcsolódna egymáshoz.

Miben különbözik a menstruációs vér a „normális” vértől?

Az emberi menstruációs vér több szempontból is különbözik a szisztémás vagy vénás vértől.

• A sebek keletkezésekor a szisztémás vér megalvad, így megakadályozva a túlzott vérveszteséget. A menstruációs vér ezzel szemben szabadon áramlik. Ezért tartalmaz különböző véralvadási faktorokat.
• A vénás vér elsősorban vörös- és fehérvérsejtekből, plazmából és vérlemezkékből áll. A menstruációs vér ezeken kívül méhnyálkahártya-szövetet is tartalmaz.
• Továbbá a menstruációs vér olyan egyedi őssejteket és fehérjéket tartalmaz, amelyek nem találhatók meg a szisztémás vérben.

3 megállapítás a menstruációs vérrel kapcsolatos kutatásokból

Bár a havi ciklus egyidős az emberiséggel, a menstruációs vérrel kapcsolatos kutatások még gyerekcipőben járnak. Ez részben a nemek közötti különbségnek köszönhető, amely nemcsak a szakmai életet és a fizetés nélküli gondozói munkát, hanem az orvostudományt és a kutatást is befolyásolja. A 2010-es években például kb. 15.000 tudományos cikk jelent meg a spermiumokról – és csak kb. 400 a menstruációs vérről.

Méghozzá úgy, hogy a menstruációs vér sokkal több annál, mint a női test havi hulladékanyaga: lenyűgöző alapot jelent a regeneratív terápiák kutatásához, továbbá releváns adatokkal szolgálhat a menstruáló nők egészségi állapotáról.

A menstruációs vér hatalmas potenciállal rendelkező őssejteket tartalmaz

A méhnyálkahártya hónapról hónapra regenerálódik. Az emberi testben egyetlen más szövet sem növekszik ilyen gyorsan, és nincs ilyen sűrűn átszőve vérerekkel. Ezt bizonyos őssejtek teszik lehetővé.

2007-ben amerikai kutatók felfedeztek egy új típusú őssejtet a nők menstruációs vérében, amely legalább kilenc különböző szövettípussá képes fejlődni. A sejtek a méhfalból származnak, amely különösen jól ellátott vérrel a menstruáció során. Laboratóriumban 68-szor gyorsabban osztódtak, mint a köldökzsinórból származó őssejtek. Egy egészséges nő öt milliliter menstruációs véréből két hét után elegendő sejtet nyertek ahhoz, hogy dobogó szívizomsejtek alakuljanak ki sejtkultúrában.

A menstruációs vérből származó őssejtek kinyerése két előnnyel jár a csontvelőből származó őssejtek hagyományos kinyerési módszerével szemben. Egyrészt fájdalommentesen, nem invazív módon és könnyen kivonhatók. Másrészt a menstruációs vérből származó őssejtek természetes módon hajlamosak az erek képzésére – míg a csontvelői őssejtek kevésbé alkalmasak erre. Ez különösen érdekessé teszi a menstruációs vérből származó őssejteket a szív- és érrendszeri betegségek és a keringési zavarok kezelésében.

Továbbá a menstruációs vérből származó őssejtek gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal, immunszabályozó és regenerációs képességekkel rendelkeznek, hasonlóan a köldökzsinór őssejtjeihez. Egy 2022-es kutatásban egerekben még a szklerózis multiplex tüneteit is képesek voltak enyhíteni. De a kutatók áttörést remélnek az artrózis kezelésében is. Egy 2023-as tanulmánykezdeti betekintést nyújtott ebbe az irányba.

A menstruációs vér forradalmasíthatja a sebgyógyulást

A menstruáció során a méhnyálkahártya bazális rétege egy nyílt seb, amely a ciklus következő fázisában regenerálódik. Egy nemzetközi kutatócsoport 385 olyan fehérjét azonosított a menstruációs vérben, amelyek hozzájárulnak a sebgyógyuláshoz.

2018-ban az Adelaide-i Egyetem egyik kutatócsoportja publikálta egy kutatás eredményeit, amely a menstruációs vérből származó plazma sebek kezelésére való felhasználását vizsgálta. Egy Petri-csészében emberi bőrsejtekből álló réteget tenyésztettek. Ezután célzott szúrásokat végeztek ezen a rétegen, és feltöltötték azokat plazmával. Másnapra a szúrások teljesen eltűntek – a menstruációs vérplazma begyógyította őket. Összehasonlításképpen: a vénás vérplazma csak a sebek 40 százalékát gyógyította.

Az ehhez hasonló kutatások ígéretes eredményeket hoznak az égési sérültek, valamint a cukorbetegek kezelésében. Diabétesz esetén köztudottan lassabb a sebgyógyulás.

A menstruációs vér felhasználható betegségek korai felismerésére

Különféle gyulladások vagy bizonyos daganatok esetén specifikus fehérjék mutathatók ki a vérben. Ezeket a tudományban "biomarkereknek" nevezik. Az ilyen biomarkerek a menstruációs vérben is detektálhatók. Az előny: a menstruációs vér könnyen gyűjthető, és megkímélheti a nőket a kellemetlen, invazív és költséges vizsgálatoktól.

Például a méhnyakrákot okozó humán papillomavírusok kimutathatók a menstruációs vérben, amint azt Paul Blumenthal, a Stanford Egyetem nőgyógyásza egy 2022-es tanulmányban bebizonyította. A hemoglobin A1c (HbA1c) szintén meghatározható a menstruációs vérből. A HbA1c-szint fontos a cukorbetegség diagnosztizálásában.

2025-ben svájci kutatók kifejlesztettek egy "MenstruAI" nevű intelligens egészségügyi betétet, amely képes kimutatni a menstruációs vérben található különféle biomarkereket – jelenleg gyulladások, petefészekrák és endometriózis jeleit. A betét egy tesztcsíkkal van felszerelve, amely a menstruációs vérrel való érintkezéskor elszíneződik – hasonlóan a terhességi tesztekhez. A tesztcsík szabad szemmel vagy egy speciálisan kifejlesztett alkalmazással is leolvasható. A betétet a jövőben korai felismerésre kívánják használni – különösen azok a nők profitálhatnak ebből, akik olyan országokban élnek, ahol az egészségügyi és megelőző rendszer kevésbé kiépített.