Egy pszichológus megnyugtat: „A várandósság alatti szorongás teljesen normális”

Mennyire gyakori a szorongás a terhesség alatt?

Egy pozitív terhességi teszt gyakran egy teljesen új élethelyzet kezdete – különösen az első babájukat váró pároknál. Sok minden ismeretlen, és sok minden felett nincs kontrollod. „Ehhez alkalmazkodni kell” – mondja Klein-Dupkanič. „A terhesség alatti szorongás tehát teljesen normális, és nagyon sok nőt érint.” A félelem ráadásul fontos funkcióval bír: véd, és segít figyelmesebbnek, érzékenyebbnek lenni.

Ha viszont a félelmek nem ezek a széles körben ismert, „normális” várandóssági aggodalmak, hanem mélyebbek és tartósabbak, akkor már szorongásos zavarról beszélünk, amely a mindennapokat is jelentősen érinti. A szakirodalom szerint akár a várandósok 25%-át is érintheti, „ami rendkívül magas arány” – teszi hozzá a pszichológus. És nemcsak a kismamákat éri ez utol: minden tizedik leendő apa is küzd szorongással vagy depresszióval a terhesség alatt és az első évben.

Klein-Dupkanič egy üzenetet mindig szeretne átadni az érintetteknek: „Azért szorongok valami miatt, mert az fontos nekem. Azért félek, mert szeretek. A félelem nem csak fenyegető érzés, hanem a szeretet egyik formája. Ennek felismerése hatalmas megkönnyebbülést hozhat.”

Milyen félelmek jelenhetnek meg a várandósság alatt?

A terhességi félelmek sokfélék lehetnek. Gyakori például, hogy a kismamák a nőgyógyászati kontrollok körül lesznek nyugtalanabbak, vagy bizonytalan leletek esetén aggódnak jobban. Ilyenkor könnyű elveszíteni a kontrollérzetet.

Nagyon elterjedtek a testtel kapcsolatos félelmek is. Hogyan változik meg a testem? Bírni fogja? Jól értelmezem a jeleket? Milyen lesz a testem a szülés után? Továbbra is vonzónak talál majd a párom? Tudok majd sportolni? Tartok-e hosszabb következményektől? „A várandósság első harmadában ráadásul sok nő küzd rosszullétekkel és egyéb tünetekkel, amelyek nagyon erősek is lehetnek, és jelentősen megnehezíthetik a mindennapokat” – mondja a pszichológus.

Más félelmek a saját érzésekre vonatkoznak, amelyek ebben az időszakban gyakran ambivalensek. „Különösen azok a nők, akik hosszú ideig próbálkoztak teherbe esni, vagy már átéltek komplikációt, vetélést vagy halvaszületést, gyakran éreznek intenzív félelmet az érzéseik miatt. Nagyon vágynak a gyermekre, mégis gyakran túlterheltnek érzik magukat a terhességgel” – magyarázza Klein-Dupkanič. Sokan attól tartanak, hogy az aggódással ártanak a babának. Aggódnak a szülés utáni élet változásai miatt is – és ez a többgyermekes szülőknél is előfordul, hiszen egy új baba átalakítja a családi dinamikát, a testvérkapcsolatokat, sőt a munkahelyi és anyagi helyzetet is.

Sok félelem a magzat egészségéhez kötődik. Egészséges? Jól csinálok mindent? Elég felkészült vagyok? Miért nem mozog? Miért nem érzem? A vetéléstől való rettegés is gyakori (erről később még szó lesz).

Mely félelmek számítanak még normálisnak?

Klein-Dupkanič szerint ezek a félelmek a terhesség alatt mind normálisak, és még nem jelentenek szorongásos zavart. A szorongásos zavarnál a félelmek uralkodóvá válnak, tartósan fennállnak, és a hétköznapi működést is zavarják. Ekkor a félelem saját dinamikát kap, és megjelenik a „félelem a félelemtől”. A normális terhességi félelmek ezzel szemben hullámzóak: vannak erősebb és gyengébb napok, idővel pedig többnyire csillapodnak.

A tartósan erős félelem terhességi depresszió tünete is lehet, amelyhez tartós szomorúság, reménytelenség, érzelmi üresség és energiátlanság társul.

A szorongás testi tünetei

A tartós feszültség nagyon hasonló testi jelekben jelenik meg: nyugtalanság, megváltozott légzés, szapora szívverés, fejfájás, izomfájdalom, remegés. A kismama egyszerűen nem tud ellazulni. Klein-Dupkanič szerint ez akár járhat „szédüléssel, emésztési panaszokkal, alvászavarral, koncentrációs nehézségekkel” is. Ha ezek a tünetek két hétnél tovább fennállnak, érdemes hozzáértő segítséget kérni.

Kik tartoznak a magasabb kockázatú csoportba?

A kezelést igénylő szorongásos zavar egyik legjelentősebb kockázati tényezője, ha a várandósnak már van valamilyen előtörténete. „Ez lehet például az, hogy az előző vagy akár az aktuális terhességben komplikációk léptek fel vagy jelenleg is fennállnak” – magyarázza Klein-Dupkanič. „De az is rizikót jelent, ha már a terhesség előtt megjelent valamilyen pszichés nehézség, például depresszió vagy szorongásos zavar.” Ez azt jelenti, hogy a korábbi traumák, veszteségek, nehéz életesemények vagy diagnózisok sokszor már eleve érzékenyebb lelkiállapotot hoznak létre, és a terhesség extra érzelmi terhelése könnyebben aktiválja a szorongást.

Gyakori jelenség, hogy a gyermekvállalásra készülő nők félnek a gyógyszerszedéstől, ezért önálló döntéssel abbahagyják a korábban szedett készítményeket, nehogy ártsanak velük a babának. „Ez azonban nagyon problémás lehet” – figyelmeztet a szakértő. Mielőtt bárki leáll bármilyen gyógyszerrel, elengedhetetlen, hogy egyeztessen az orvosával. Klein-Dupkanič szerint tévhit, hogy terhesség alatt „nem lehet” gyógyszert szedni: számos készítmény engedélyezett, és vannak olyan esetek, amikor a kezelés folytatása biztonságosabb, mint a hirtelen elhagyás.

További kockázati tényezők lehetnek, ha a terhesség nem tervezett, ha a család anyagi helyzete bizonytalan, vagy ha a párkapcsolatban feszültségek és problémák vannak. A pesszimistább, negatívabb életszemlélet szintén érzékenyebbé teheti a kismamát a szorongásra. Klein-Dupkanič hangsúlyozza: minél több támogatást és megértést kap egy nő a környezetétől – legyen az család, barátok vagy szakmai háttér –, annál kisebb az esélye annak, hogy a mindennapokat is érintő, kezelést igénylő szorongásos zavar alakuljon ki.

Ártanak-e a félelmek a babának?

Sok kismamát, aki a terhessége alatt szorong, egy különösen nyugtalanító kérdés foglalkoztat: „Ártok ezzel a születendő babámnak?” Klein-Dupkanič itt megnyugtat: „A közös vérkeringés miatt a stresszhormonok valóban eljutnak a magzathoz, de nem szűretlen formában.” Egyrészt a méhlepény szűrőrendszere sok mindent felfog, másrészt bizonyos enzimek gondoskodnak arról, hogy a baba felé továbbított stresszhormonok mennyisége szabályozott legyen. „Az interneten gyakran találkozni olyan tanulmányok hivatkozásaival, amelyek szerint a stressz és a pszichés betegségek károsítják a magzatot. Ezeket az információkat azonban nagyon óvatosan kell értelmezni. Többnyire súlyos szorongásos zavarokról vagy komoly pszichiátriai betegségekről szólnak, és nem azokról a normál, mindennapi félelmekről, amelyeket sok várandós nő átél” – hangsúlyozza a pszichológus. Ráadásul az sem igaz, hogy azok a nők, akiknek diagnosztizált pszichés betegségük van, automatikusan „terhelt” gyermeket hoznának a világra.

Alapvetően az emberi test – az anyáé és a babáé is – a saját védelmére van „beprogramozva”. A magzat a méhen belül azt is megtapasztalja, hogy különböző érzelmi állapotok léteznek, és ezek változnak. „A döntő kérdés inkább az: ha segítséget kérek, azzal a gyermekem egészségéért is teszek. Nem vagyunk kiszolgáltatva a félelmeinknek” – bátorít Klein-Dupkanič.

Hogyan változnak a félelmek a várandósság alatt?

A várandósság alatti félelmek többnyire nem állandó erősségűek, hanem a terhesség előrehaladtával változnak. Különösen az első tizenkét hét jelent sok kismama számára komoly lelki terhet. „Ez részben annak is köszönhető, hogy mindenhol azt halljuk: az első három hónapban még nagyon bizonytalan, hogy a terhesség fennmarad-e. Ha ezt a szakaszt sikerül átvészelni, sok nőben erősebb bizalom alakul ki a saját testében és magában a terhességben” – magyarázza Klein-Dupkanič.

Azok az anyák, akik már „hordoznak magukban” valamilyen előzményt – legyen az vetélés, halvaszületés vagy komplikáció egy korábbi várandósság során –, gyakran éppen akkor lesznek a legérzékenyebbek és legszorongóbbak, amikor az új terhesség belép ugyanabba a szakaszba, mint az előző, problémás várandósság.

Érzékeny időszak a szülés körül

A szülés előtti időszak is egy különösen érzékeny, intenzív életfázis (erről később is szó lesz). És a szülés után is nagyon fontos, hogy a saját lelki jóllétedre tudatosan figyelj. „Azoknak a nőknek, akik a terhesség előtt vagy alatt pszichés problémákkal küzdöttek, illetve az előző várandósság után posztpartum depressziójuk volt, akár 60 százalékkal magasabb a kockázatuk egy újabb posztpartum depresszióra” – mondja a pszichológus. Azok a nők is erősebben veszélyeztetettek, akik nagyon kevés társas támogatást kapnak, kevés elismerést éreznek a gondoskodó munkájukért, vagy tartós nehézségekkel küzdenek a párkapcsolatukban.

„Vannak nők, akik iszonyúan magasra teszik maguknak a mércét, és azt gondolják, mindent egyedül kell megoldaniuk” – mondja Klein-Dupkanič. Azt javasolja, hogy a nők alakítsák át saját elvárásaikat a megváltozott élethelyzethez. „Van egy mondás, amit egyetlen várandós vagy friss édesanya sem szeret hallani, mert óriási nyomást helyez rájuk – mégis igaz: csak akkor jó a babának, ha az anyának is jó. Az önmagadról való gondoskodás elképesztően fontos!” – hangsúlyozza a szakértő.

Mi segít a vetéléstől való félelem enyhítésében?

A vetélés még mindig sokszor tabutémának számít, pedig rengeteg nőt és családot érint. A kutatások szerint a bejelentett terhességek mintegy 15 százaléka vetéléssel végződik; ehhez jönnek még azok a terhességek, amelyekről a nők nem is tudtak. A terhesség elvesztése tehát sajnos viszonylag gyakori, és az ilyen statisztikák érthetően nagyon nyugtalaníthatják a leendő szülőket.

Hogyan tudnak a várandósok a legjobban megbirkózni ezzel a félelemmel? Klein-Dupkanič szerint sokan online fórumokon és közösségi médiában keresnek tanácsot. Ő ezt a tendenciát vegyes érzésekkel szemléli: „Sok nőnek segít az, hogy látja: másokat is érint a veszteség. Ugyanakkor a folyamatos információáradat és a rengeteg személyes történet könnyen felerősítheti a szorongást” – figyelmeztet. A közösségi média használatával kapcsolatban ezért szerinte fontos a „jó adagolás”, és az, hogy figyeld: meddig tesz jót, és mikortól bánt. Kétség esetén jobb, ha a szorongásaiddal a saját szülésznődhöz vagy nőgyógyászodhoz fordulsz, akik szakmai, orvosi tudással rendelkeznek.

Prenatális diagnosztika – áldás és teher egyszerre

A pszichológus tapasztalata szerint a prenatális diagnosztika, vagyis a magzati szűrővizsgálatok is nagyon fontos szerepet játszanak. „Alapvetően fantasztikus dolog, hogy ma már rendelkezésünkre állnak ezek a lehetőségek. Sok nő számára nagyon megnyugtató, hogy elérhető a prenatális diagnosztika – ugyanakkor ez az eszköz sok esetben inkább csak új félelmeket szül” – mondja Klein-Dupkanič.

A vizsgálati időpontokra való várakozás, az eredményekre való hónapokig tartó figyelés, illetve a nem teljesen egyértelmű leletek óriási lelki terhet jelentenek a leendő szülőknek. Még akkor is, ha végül a vizsgálat negatív, azaz megnyugtató eredményt hoz, a megkönnyebbülés gyakran csak átmeneti: hamar megjelenhet a következő aggodalom.

„Ezzel együtt egy kicsit elveszítjük a testünkbe vetett bizalmat. És azt is ki kell mondani: a félelemre is lehet üzletet építeni” – teszi hozzá a pszichológus. Különösen kritikus szemmel nézi az otthon használható magzati szívhangfigyelő készülékeket. Ezek működése nem hibátlan, és laikusoknak nem mindig egyértelmű, mit hallanak vagy mérnek. „Nagyon alaposan meg kell nézni, mire van szüksége a várandós nőnek ahhoz, hogy valóban megkönnyebbüljön – és mi az, ami ezzel szemben csak tovább fokozza a szorongást. Ez mindig egyéni döntés” – hangsúlyozza a szakember.

Mit tehet egy nő, ha fél a szüléstől?

Az első gyermeküket váró nők a szülés előtti hetekben gyakran sorra teszik fel maguknak a kérdéseket: „Vajon képes leszek rá? Bírni fogom a fájdalmat? Mi lesz, ha a szülés nem úgy alakul, ahogy terveztem?” De azoknál is jelentkezhet a szüléstől való félelem, akik már egy vagy több gyermeket szültek – különösen, ha korábban traumatikus szülésélményük volt.

Klein-Dupkanič azt javasolja, hogy a nők annyi információt szerezzenek, amennyire szükségük van – de ne magányos internetes kutakodással, hanem szakszemélyzettel folytatott párbeszéden keresztül. Ide tartoznak a szülésznők, nőgyógyászok, szülészorvosok. A szülésfelkészítő tanfolyamok, illetve egy szülőszoba megtekintése szintén sokat segíthet abban, hogy a félelem csökkenjen. „A kismamák számára szervezett csoportos foglalkozásokon az is nagy könnyebbség, hogy megtapasztalják: nincsenek egyedül a félelmeikkel és az aggodalmaikkal” – mondja a pszichológus.

Sokan keresnek támogatást alternatív módszerekben is, például szülésre felkészítő akupunktúrában vagy HypnoBirthingben. Utóbbinál a várandós nő a partnerével együtt tanulja meg az önhipnózist, amelynek segítségével tudatosan képes ellazult, fókuszált állapotba hozni magát.

Mit tehet egy érintett kismama?

Ha egy várandós nő észreveszi magán, hogy egyre gyakrabban szorong, jó, ha minél előbb beszél róla, és nem csak akkor, amikor a félelem már annyira felerősödött, hogy a mindennapi életét is akadályozza. Érdemes olyan emberekhez fordulni, akikben megbízik – legyen az partner, barát, családtag.

Fontos támasz lehet a saját szülésznő vagy nőgyógyász is, hiszen hozzájuk rendszeresen eljár kontrollra, így a beszélgetés küszöbe alacsonyabb. „Ilyen helyzetben nem olyan nehéz elkezdeni beszélni az érzésekről” – mondja Klein-Dupkanič. Sok városban működnek kifejezetten szülőknek szóló tanácsadó központok is. Emellett igénybe vehetők anonim segítségnyújtó formák, például a telefonos lelkisegély-szolgálatok, amelyek a várandósság alatti félelmek esetén is a rendelkezésedre állnak.

A pszichológus a környezetnek is ad tanácsot: szerinte az egyik legfontosabb, hogy csak hallgasd meg a kismamát. „Sokan nagyon gyorsan szeretnének megoldást adni és azonnal megnyugtatni. Ez azonban gyakran azt az érzést váltja ki a nőkben, hogy nem értik meg őket.” Fontosabb, hogy a félelmeket és aggodalmakat először egyszerűen elfogadjuk, és ne rögtön tanácsokkal reagáljunk. Ha aggódsz valakiért, érdemes úgynevezett én-üzeneteket használni: „Aggódom érted. Azt figyeltem meg, hogy… Úgy érzem, hogy…” – ezek sokkal kevésbé váltanak ki védekezést.

A pszichológus elmondása szerint nem ritka, hogy a várandós nő partnere telefonál először, és ő keresi meg a szakembert. „Sokszor időre van szükség ahhoz, hogy az érintettek maguknak is bevallják: jót tenne nekik a támogatás” – mondja Klein-Dupkanič. Így is nagyon sokat lehet segíteni: ha a partner – a kismamával egyeztetve – segít megszervezni a professzionális támogatást.

És mi a helyzet a terápia eredményességével, ha terhesség alatti szorongásról van szó? „Nem az a cél, hogy egyáltalán ne legyenek félelmek. Ha ezt várjuk, a félelem csak még óriásibbra nő. A cél inkább az, hogy megtanuljuk elfogadni a félelmet, és megtapasztaljuk, hogy nem vagyunk kiszolgáltatva neki” – magyarázza Klein-Dupkanič. Az első fontos lépés annak tudatosítása, hogy bizonyos mértékig normális dolog félni a terhesség alatt. A professzionális tanácsadásban és terápiában a nők olyan technikákat tanulnak, amelyek segítenek megszakítani a szorongás ördögi körét.

Hol kérhet segítséget egy várandós nő?

Bár a pszichés betegségek még mindig sokszor tabunak számítanak, a pszichológus szerint az utóbbi időben sokat javult az, ahogyan a társadalom és az egészségügy a félelmekhez és a mentális nehézségekhez viszonyul. „Az orvosok és a szülésznők egyre érzékenyebbek a témára, és egyre gyakrabban irányítják tovább a nőket professzionális támogatáshoz. A nők pedig nyitottabbak lettek arra, hogy elfogadják ezt a segítséget” – számol be róla Klein-Dupkanič.

Ha valaki a várandósság alatt kezelést igénylő szorongással küzd, a https://pszichologuskereso.hu oldalon szakterületekre specializált szakembereket talál.