Menü

Van, aki hidegen szereti

A víz új arca

Home » Életmód » Egészség » Van, aki hidegen szereti - 09.2020

Egyre többen esküsznek a hideg vízi úszásra – ezzel erősítik az ellenálló képességüket. De valójában mennyire egészséges ez a metódus? És a hideg zuhany valóban erősíti az immunrendszert?

Aki egy hideg őszi vagy téli reggelen egy közeli tó vagy folyó partján sétál, egyre gyakrabban találkozhat egy szinte hihetetlen jelenséggel. Hirtelen újra július lett? Vagy valaki fűtést szerelt a folyóba? Ezt kérdezik legalábbis a csizmában és tollkabátban sétálók, akik fogvacogva nézik, ahogy mások félmeztelenül és önfeledten a jeges vízben fürdenek.

A hideg vízi úszás egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A bécsi Reichsbrücke alatt, a Murában, az Achenseeben vagy a közeli patakban – egyre több ember mártózik meg a hűvöskés, sőt sokszor jéghideg vízben. Sokan ezt az ismert extrém sportoló, Wim Hof példáján felbuzdulva teszik, aki rövidnadrágban mászik fel a Mount Everestre, vagy az Északi-sark jegén fut maratonokat – és aki szívesen álldogál két óra hosszat nyakig a jeges vízben. Az általa kifejlesztett Wim Hof-módszer egy speciális légzéstechnikán, valamint a hideg vízben való rendszeres fürdésen vagy legalább belemerülésen alapszik. Ez állítólag edzi az immunrendszert, mentálisan erőssé tesz, és közérzetjavító hatással is bír. Több követője szerint e módszerrel a pánikrohamokat is kordában lehet tartani.

 

A hideg vízben való fürdésnek hagyománya van

Persze nem teljesen új keletű felfedezés, hogy a hideg vízbe merülésnek jótékony hatásai vannak. Már Johann Wolfgang von Goethe is vágott télen egy lyukat az Ilm jegére, hogy megmártózhasson az extrafriss habokban. Valamint állítólag Nagy Károly is lelkes jégúszó volt. Oroszországban a téli fürdőzésnek nagy hagyománya van. És a régi germánokról is azt regélik, hogy az újszülötteket a jeges vízbe mártották azért, hogy felkészítsék őket az észak-európai télre.

Sebastian Kneipp, akit manapság a vízkúrák atyjának tartanak, ugyancsak legendás téli fürdőző volt. A bajor lelkész, aki hidroterapeutaként és természettudósként volt ismert, 1879–80 telén kezdte el tbc-betegsége utolsó stádiumában kezelni magát azzal, hogy heti három alkalommal merülőfürdőt vett a jéghideg Dunában. Ezt követően megszárítkozás nélkül felvette ruháit, majd gyorsan viszszament a papneveldébe, és lefeküdt az ágyába, hogy kiizzadhassa és kipihenhesse magát. „Ezzel tényleg sikerült legyőznie a betegségét” – meséli a Kneipp-terápiával foglalkozó orvos, Regina Webersberger. Ő azonban felhívja a figyelmet arra, hogy Kneipp mindig csak rövid időt töltött el a jéghideg vízben. Hangsúlyozza, hogy az ilyen kezelések nem mindenkinek tesznek jót, és nem mindegy, hogy milyen formában végezzük azokat; pozitív hatásokat kevésbé drasztikus módszerekkel is elérhetünk.

„Óvatosnak kell lennünk az extrém metódusokkal” – mondja Webersberger, mert a túl sok hideg árthat is a szervezetnek. A hideg vizes kezelések problémákat okozhatnak például az erős vérkeringési zavarokkal küszködőknek, mivel esetleg a vérerek már nem tudnak megfelelőképpen reagálni azokra. Magas vérnyomás esetén is elővigyázatosnak kell lennünk, mert az erős hideginger esetleg még jobban megemelheti azt. Az orvos szerint fontos kritérium a test visszamelegedése: „Ha a jéghideg vízben való fürdés után egész nap fázom, akkor az minden bizonnyal túl sok volt a szervezetem számára. Ha viszont a testnek sikerül gyorsan visszamelegednie a normál hőmérsékletre, a hidegfürdő után aktívabbnak és fittebbnek érezhetjük magunkat.”

EGYÜK MEG A NAPI VIZET!

Kezdjük kis lépésekkel

A hideg vizes kezelések pozitív egészségügyi hatásait tudományosan is bebizonyították. Egy holland tanulmány szerint már azok az emberek is, akik csupán annyit tesznek, hogy a zuhanyzás végén hideg vízzel is leöblítik magukat, ritkábban betegszenek meg. Azok, akik a meleg zuhany után legalább 30 másodpercig hideg vizet is folyattak magukra, 29%-kal kevesebb napot voltak betegek azoknál, akik kizárólag meleg vízzel zuhanyoztak. Webersberger a következőképpen magyarázza a hideg víz immunrendszerre gyakorolt hatását: „A kutatásokból tudjuk, hogy az emberi szervezet hihetetlenül pontosan dolgozó vezérlőrendszerrel rendelkezik, amely a test maghőmérsékletét igyekszik mindig egy bizonyos szinten tartani. Ez a szervezetünk és minden anyagcsere-folyamatunk számára rendkívül fontos.” A hideginger nagymértékben megzavarja ezt az egyensúlyt. Ennek következménye: a vérkeringés felgyorsul, hogy az érintett testrészeket gyorsan újra felmelegítse. „A hideg víz rendszeres alkalmazása edzi ezt a reakciót, amit a vegetatív idegrendszer irányít” – mondja az orvos. A test ezáltal megtanulja a hidegingert egyre jobban és gyorsabban feldolgozni. „A vegetatív idegrendszer efféle szabályozó tréningje összességében nagyon pozitív hatású. Edzi az immunrendszert, segít a stresszcsökkentésben, erősíti a keringési rendszert és kevésbé érzékennyé tesz minket a hidegre.”

Webersberger ennek ellenére óva int minket attól, hogy rögtön a hideg zuhany alá álljunk – főleg azokat, akik nincsenek hozzászokva a hideghez vagy alapvetően érzékenyebbek. „A Kneipp-kezeléseket általában szelíd metódusokkal – váltó leöntésekkel vagy váltófürdőkkel – kezdjük, és a lábakat vagy a karokat mártjuk elsőként hideg vízbe. A végtagok bőrén viszonylag kevés hidegreceptor található, ezért azokon a hideget nem érezzük olyan intenzíven. Kis idő múlva a szervezet hozzászokik, és következhetnek az erősebb kezelések.”

A stájerországi téli úszóvilágbajnok, Claudia Müller ugyancsak azt ajánlja mindenkinek, aki kíváncsi a hideg vízre, hogy fokozatosan ismerkedjen meg vele. Ez azokra a bátrabbakra is érvényes, akik akár egy jeges tóba is szívesen belemerészkednének. „Fontos, hogy ne felkészületlenül ugorjunk fejest a dologba, hanem először azt tapasztaljuk ki, hogy hogyan reagál a testünk az akcióra. Mindig azt mondom az embereknek: legyetek inkább óvatosak, menjetek gyakrabban, de ne túl hosszú időre a vízbe, és figyeljétek a testetek jelzéseit.”

Az 50 éves extrém sportoló hölgy, aki év eleje óta Ausztria leggyorsabb jégúszója, tapasztalatból tudja, hogy amikor először kerülünk kontaktusba a hideg vízzel, a légzésünk felgyorsul. „Ezért ajánlott úszás előtt először megpróbálni nyugodtabban venni a levegőt.” Aki hosszabb távokat szeretne úszni benne, annak nagyon biztosan kell mozognia a vízben. „A test hidegben lelassítja a tempót. Minél tovább úszunk, annál lassabbá válunk. Amit mi magunk nem is érzünk – figyelmeztet Claudia Müller. – A jégúszásbajnokságon 4 fokos vízben 1,6 kilométert úsztam, és ezalatt alig 29 percet voltam a vízben. Itt már pengeélen táncoltam.” Az edzetleneknek ezen táv megtételéhez háromnegyed órára lett volna szükségük: „Az már veszélyes lett volna számukra.”

A jégúszó hölgy számára fontos, hogy sose legyen egyedül a vízben. „Az edzéseimre elkísér a férjem vagy egy kollégám, és a védőbójámat is magammal viszem még akkor is, ha nem messze úszok a parttól. Így látnak engem, és a gyalogosok számára is világos, hogy nem véletlenül vagyok a vízben. Ha Grazban a Murában úszok, sok arrafelé sétáló arcán látom az ijedséget, mert azt gondolják: Vízbe esett valaki, ki kell menteni.”

Müller ugyanolyan óvatosan jön ki a vízből, mint ahogy bemegy. „A parton lassan egyenesedek fel, és elsőként a papucsomba bújok bele. Ha valaki hoszszabb ideig tartózkodik a nagyon hideg vízben, akkor annak érzéketlenné válnak az ujjai. Így nem érzem, ha belelépek valami éles dologba. Ezt követően lassan felöltözök. Van egy fűthető dzsekim, ami remek találmány. De egy meleg vizes tömlő is jó szolgálatot tehet.”

 

ÍGY ÁPOLJA LÁBÁT OTTHON!

A hideg víz pozitív hatásai

A hideg víz pozitív hatásait Claudia Müller is alátámasztja: „Jóllehet én alapvetően is ritkán vagyok beteg – bár egy óvodában dolgozom, ahol sok vírussal és baktériummal kerülök kapcsolatba –, megfigyeltem, hogy jóformán meg se érzem az extrém időjárás-változásokat, mert a testem kiválóan szabályozza a hőháztartásomat.”

A sportoló hölgy szerint a hideg víz a bőrnek is nagyon jót tesz. „Mindig azt mondom: 10 perc úszás után az összes narancsbőr eltűnik rólam – mondja nevetve. – Ha kijövök a jeges vízből, a bőröm tűzpiros. Látszik, hogy milyen jól átjárta a vér.” Lehet, hogy ezért nem látszik rajta, hogy 50 éves?

Claudia Müller számára azonban az a legfontosabb, hogy a jégúszás során egy olyan dologgal dacol, ami sok ember számára tabuzóna: a hideg. „Ezt a fogalmat sokan valami negatívval kapcsolják öszsze. Egy kicsit kíváncsinak és bátornak kell lennünk ahhoz, hogy bemerészkedjünk a hideg vízbe – de mindenkinek csak ajánlani tudom a kipróbálását. Ha egyszer átléptük ezt a határt, akkor már nem érezzük behatároltnak a lehetőségeinket. Onnantól kezdve bárhol és bármikor úszhatunk.”

Vissza az oldal tetejére
ÉrtemTovábbi információk