Jó napot, mérnök asszony!

Még mindig kevés nő választ magának klasszikus, jobban megfizetett „férfiszakmát”. Ennek az egyik oka: hiányoznak a női mintaképek. Ez remélhetőleg hamarosan változni fog.

Jóval több nő érettségizik és diplomázik átlagosan, mint férfi – derült ki egy osztrák statisztikából. Ám még mindig ritka az, hogy egy nő „tipikus férfi”, azaz műszaki szakmában kezdjen el tevékenykedni. Ehelyett sokszor inkább rosszul fizetett pozíciókban dolgoznak, gyakrabban foglalkoztatják őket részmunkaidőben, és kevesebbet is keresnek, mint a férfiak.

A nők kerülik a műszaki szakmákat

A statisztikából kiderül: ez az egyensúlytalanság már a pályaválasztásnál megfigyelhető. A szociálpedagógiát oktató iskolákba főleg lányok járnak, a technikumokba inkább fiúk. A nők javarészt olyan főiskolai és egyetemi szakokon tanulnak tovább, mint a bölcsészetés természettudományok vagy művészeti irányt választanak. A műszaki pályán végzetteknek pedig csupán egynegyede nő. A gyakorlati tapasztalataikat is ritka, hogy olyan területeken szerezzék, mint a fém-, az elektro- vagy a járműtechnika. Ezért elsősorban a társadalom és a család által leosztott szerepek a felelősek. „Ennek következtében egyszerűen összességében kevés a női mintakép” – mondja Andrea Huemer, a FiT (Frauen in Technik und Handwerk) projektvezetője a Frau & Arbeit nevű női munkaerő-közvetítő cégnél.

A munkaerőpiac még mindig nagyon erősen a férfi teljesítményelvre épül. Ezért a keretfeltételekbe egyszerűen nem illenek bele a nők. Akinek kisgyereke van, vagy a hozzátartozóját gondozza, az legfeljebb csak részmunkaidős állást kereshet magának. A szülési szabadság lejárta után sok nőnek nehezen megy a munkába állás. És a vezetői állások között is csak elvétve találunk olyat, melyet rugalmas időbeosztásúként hirdetnek meg.

Ezenkívül még mindig nem elég cég nyitott arra, hogy több nőt foglalkoztasson. Csupán a tőzsdén bejegyzett, 1000 embernél többet foglalkoztató cégek és vállalatok igazgatótanácsának összetételét illetően vezettek be egy kötelező 30%-os női kvótát. Ennek ellenére természetesen nőként is bárki elkezdheti építgetni a karrierjét.
De sajnos gyakran az önbizalmuk bizonyul kevésnek, főleg, ha fizetési tárgyalásról vagy az előrelépési esélyekről van szó. Ez többek között abból fakad, hogy sok nő nagyon magas elvárásokat támaszt önmagával szemben. „A nők általában a követelmények 100%-ának meg akarnak felelni” – mondja Claudia Weiss a Frau & Arbeittól. Pedig a munkaerő-közvetítő cégek tapasztalata az, hogy a férfiak és a nők ugyanolyan képességekkel rendelkeznek, így a női munkatársak semmiben sem maradnak el a férfi kollégáktól. Erről Szalay Vera is meg van győződve. A 44 éves hölgy mozdonyvezetőként dolgozik az ÖBB-nél. Annak idején a 17 fős képzésen ő volt a négy nő egyike. Ma önállóan dolgozik a Bécs és Payerbach közötti „törzsvonalán”. Az ő szakmájában a legfontosabb tulajdonságok a pontosság, a biztonság és a megbízhatóság. „Vezetés közben egyedül vagyok, tehát nekem kell meghoznom minden döntést, és egyedül kell viselnem a felelősséget. Ez tetszik nekem – mondja Vera. – Ezenkívül egy mozdonyvezetőnek a higgadtság is fő tulajdonsága kell hogy legyen. Mindegy, mi történik, meg kell őriznem a nyugalmamat, és természetesen azonnal kell tudnom reagálni.” Ha munkáról van szó, nem minden nő rendelkezik annyi egészséges öntudattal, mint Szalay Vera. Pedig a legtöbb cég az olyan női erősségeket, mint a rugalmasság, szervezőképesség vagy jó kommunikációs képességek, rendkívül sokra tartja.

A BELÜLRŐL JÖVŐ NYUGTALANSÁG

A jó munka nagyon értékes

A nőknek jogos elvárása kellene legyen, hogy ők is jól keressenek. Itt az ideje, hogy a talpukra állva hangot is adjanak ennek: „Stabil egzisztenciát biztosító fizetést kérek, olyat, amiből jól élhetek, ami engem a partneremtől függetlenné tesz, és ami később lehetővé teszi, hogy méltó nyugdíjban részesülhessek” – mondja Weiss. Így elmosódhatna a határ a „tipikus női” és „tipikus férfi” munkakörök között. „A nőknek tájékozódniuk kellene a szakmai lehetőségeikkel kapcsolatban, és nem szabadna már a pályaválasztáskor kizárniuk például a műszaki szakmákat” – tanácsolja Huemer. A 28 éves Yamit Yahakobov-Aronbaew pozitív példával jár elöl. Két éve alapította a SchlüsselEva nevű cégét, egy zárszervizt nők számára Bécsben. Ezzel a szolgáltatással egy piaci rést találtak. „Sok nő nagyobb biztonságban érzi magát, ha a lakásának ajtaját egy nő nyitja ki” – mondja a fiatal vállalkozónő. Ha egy ilyen férfias területen akarunk érvényesülni, akkor szerinte az a legfontosabb, hogy semmiképp se kételkedjünk önmagunkban. „Semmiben nem korlátoz az, hogy nő vagyok.”

Azoknak a nőknek, akik osztják a nézetét, és szakmailag új perspektívákat kívánnak maguknak teremteni, azt tanácsolja Weiss, hogy első lépésként töltsenek ki egy szakmai érdeklődési tesztet. Ezzel sokszor olyan képességek kerülnek felszínre, melyeknek addig nem is voltunk tudatában. És talán néhány év múlva arról mesél nekünk majd a statisztika, hogy nőtt az autó- és motorkerékpár-szerelő, a fémmegmunkáló, a hallókészülék-javító, valamint az informatikus és rendszertechnikus hölgyek száma.

A TÖKÉLETES ÖNÉLETRAJZ TITKAI

Gerlinde Hofer, BP Ausztria: „Egy vállalkozás sem mondhat le a nőkben rejlő potenciálról”

Gerlinde Hofer a BP Österreich első női üzletvezetője , aki immáron 35 éve dolgozik a cégnél. Az interjúban elárulja, hogy mely képességei vitték előbbre a karrierútján, és tippeket ad a nőknek a szakmai életükhöz.

Hofer asszony, mi segített Önnek abban, hogy karriert tudjon építeni egy inkább férfias ágazatban?

A legfontosabb az, hogy szükség esetén hajlandók legyünk megtenni azokat a bizonyos „extra mérföldeket”. De a változtatni akarás is elengedhetetlen fontosságú, ahogy az is, hogy nyitottak legyünk a visszajelzésekre és kritikákra, fenntartsuk a kíváncsiságunkat és természetesen az is, hogy el akarjunk érni valamit. Érdemes már idejekorán kapcsolatokat keresni és kiépíteni a vállalaton belül, ami által kialakul egy jó együttműködési platform, melyre később az összetettebb projektek során még szükségünk lehet. A nők az ilyen helyzetekben gyakran meglehetősen tartózkodók és nem elég bátrak – amiben őszintén szólva nekem is lenne hova fejlődnöm. De csak azt tanácsolhatom, hogy mindig lebegjen ott a szemünk előtt a cél, és magabiztosan törjünk előre az utunkon.

Ön szerint miért találkozunk még mindig kevés nővel a klasszikus „férfiszakmákban”?

A nők már ezen a fronton is elkezdtek felzárkózni és előretörni. Általánosságban nem szeretem a férfi és női szakmák közötti különbségtételt. A határok egyre inkább elmosódnak, és szerintem ez jól is van így. Ahogy a nők remek technikusok, úgy a férfiak is kiváló óvó bácsik lehetnek! Az a fontos, hogy mindenki örömét lelje abban, amit csinál. Amivel szívesen foglalkozunk, azt jól is csináljuk. És ha valamit igazán jól csinálunk, akkor abban a dologban sikeresek is leszünk.

Milyen karriertippeket adna azon hölgyeknek, akik a férfiasabbnak mondott szakmákban szeretnének érvényesülni, valamint azon belül is vezetői babérokra kívánnak törni?

Biztos vagyok abban, hogy a jövőben egyre több nőt látunk majd vezető pozíciókban – minden szektorban. Ennek elérésére nincs titkos recept. Ha valakinek magabiztos a fellépése, és nem próbálja meg kisebbíteni az érdemeit és a képességeit, az már egész biztosan jó úton jár. És minden nőt arra biztatok, hogy nyugodtan álljon a talpára, és adjon hangot a követeléseinek a vállalattal szemben, ami a karrierépítést is megkönnyíti majd. A jövőben nem engedheti meg magának egy vállalkozás sem, hogy lemondjon a nőkben rejlő potenciálról. És ha erre a vállalatok maguktól nem jönnek rá, akkor mi magunknak kell ezt világossá tennünk számukra. Mivel a nők pont annyira képesek, mint a férfiak – és ez fordítva is igaz. Bármely nő és férfi bármelyik szektor bármelyik szakmájában sikeres lehet.