Active Beauty
Itt van a húsvét!

10 érdekesség a tojásfestés mellé

Itt van a húsvét!

Mit ünneplünk húsvétkor, és milyen szimbólumok, népszokások kapcsolódnak hozzá? Összegyűjtöttük, hogy mit érdemes tudni erről a keresztény ünnepről, és megspékeltük pár érdekességgel is.

1. A húsvét mozgó ünnep, azaz nem feltétlenül esik ugyanarra a napra az egymást követő években. Húsvét vasárnapja a tavaszi nap-éj egyenlőség követő holdtölte utáni első vasárnap. Ez a március 22. és április 25. közötti időszakban van.

2. Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnap arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi fel. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus – amint azt előre megmondta – harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámad poraiból.

A TOJÁSFESTÉS SOSEM VOLT MÉG ILYEN SZÓRAKOZTATÓ!

3. A nagyböjt negyven napig tart. A Szentírásban számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, ahogy Mózes is negyven napig tartózkodott a Sínai-hegyen.

4. Általános hiedelem szerint nagypénteken nem sütnek kenyeret, mert a kenyér kővé válna. Nagypénteken nem raknak tüzet sem. Időjárással kapcsolatos jóslások is fűződnek ehhez a naphoz: eső esetén jó tavaszt jósolnak, ám ha nagypénteken szép az idő, akkor üszkös, rossz termés lesz. Úgy tartják, aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog a betegség.

5. A hagyomány úgy tartja, hogy nagyszombaton a ház körülseprésével a boszorkányokat is elhajtják. A ma is gyakorolt és közismert húsvéti nagytakarítás is erre a hiedelemre vezethető vissza.

6. Húsvét hétfőhöz kapcsolódó népszokás a locsolkodás, melynek alapja a víz megtisztító, megújító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. Ez alakult át később kölnivízzel locsolkodássá.

7. A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves bárányt áldoztak fel, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi.

8. A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek a legősibb jelképe. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, ennek ugyanis védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt.

KREATÍV HÚSVÉTI ÖTLETEK GYEREKEKNEK

9. Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változó. A nálunk leggyakrabban használt minták geometrikusak. A tojást hosszanti vonalakkal két, majd négy mezőre osztják. A hosszanti vonalak számának növelésével akár 16 mezős osztás is a héjra varázsolható. Ezt a technikát rámázásnak nevezik.

10. Különböző tojásgyűjtő népszokások is vannak, melyek célja, hogy a legények minél több tojáshoz jussanak a tojásjátékokhoz. Egyik ilyen játék például a Kecskemét környékén ismert tojásütés, tojáskoccintás. Ennél ketten egymással szemben állva a tojásokat egyre erősebben ütögetik össze, s az nyer, akié épen marad. Másik játék a tojással való labdázás. Úgy tartották, hogy aki a feléje dobott tojást elejti, még egy esztendeig nem leli meg a párját.