Repair cafék: hogyan járulnak hozzá a körforgásos gazdasághoz?

Mi az a közösségi javítóműhely?

A közösségi javítóműhely olyan hely, ahol rendszeres időközönként önkéntes javítónapokat szerveznek. Ezeken a rendezvényeken a látogatók önkéntes segítők közreműködésével javíthatják meg elromlott használati tárgyaikat – például elektromos készülékeket, ruhákat vagy kisebb bútorokat –, teszik ezt ahelyett, hogy kidobnák őket. Ezek az önkéntes alapon szerveződő fogyasztói kezdeményezések közérthető és könnyen elérhető módon ismertetik meg a résztvevőkkel a körforgásos gazdaság jelentőségét.

A közösségi javítóműhelyek hozzájárulnak a termékek élettartamának meghosszabbításához, a természeti erőforrások megóvásához és a javítással kapcsolatos tudás továbbadásához. Emellett kiegészítik a professzionális javítószolgáltatásokat, és erősítik a helyi közösségeket.

Hogyan működik egy közösségi javítóműhely?

A közösségi javítóműhelyek a javítási alkalmak időpontját általában a saját honlapjukon vagy közösségi oldalaikon teszik közzé. Van, ahová előzetes bejelentkezés nélkül is be lehet térni, más helyeken azonban előzetes regisztrációra kérik a látogatókat, hogy mindenki sorra kerülhessen.

A javításokat rendszerint a közösségi javítóműhely csapatának valamelyik tagjával együtt végzik. Az önkéntes segítők gyakran műszaki területen dolgoznak vagy dolgoztak, és szakértelmükkel segítenek ismét működőképessé tenni a meghibásodott tárgyakat.

Mit lehet megjavíttatni egy közösségi javítóműhelyben?

Bár a közösségi javítóműhelyek sokféle hétköznapi tárgy javításában rendelkeznek tapasztalattal, bizonyos termékcsoportokat általában nem vállalnak. Ilyenek például a még garanciális készülékek vagy a különösen összetett csúcstechnológiás eszközök. Érdemes ezért még a látogatás előtt tájékozódni az adott műhely szabályairól.

Ingyenesek a közösségi javítóműhelyek?

Az önkéntes javítók segítsége ingyenes, ugyanakkor a szükséges pótalkatrészek költsége a látogatót terhelheti. A közösségi javítóműhelyek elsősorban adományokból működnek, amelyekből a bérleti díjat és a szerszámokat finanszírozzák. Emellett sok önkormányzat helyiségek biztosításával támogatja a működésüket.

Honnan származik a repair café ötlete?

A közös javításra épülő rendezvények már korábban is léteztek, a koncepció azonban igazán ismertté a holland környezetvédelmi újságírónak, Martine Postmának köszönhetően vált, aki 2009-ben megalkotta a „Repair café” elnevezést. A közösségi médián keresztül gyorsan elterjedt az ötlet, hogy tegyünk valamit a kidobásra épülő fogyasztói szemlélet ellen. Postma Stichting Repair Café alapítványa ma már világszerte több ezer hasonló kezdeményezést támogat.

Repair Cafék Magyarországon

Magyarországon is egyre nagyobb figyelmet kapnak a közösségi javítóműhelyek. Budapesten már működik közösségi javítóműhely, ahol rendszeres javítónapokon várják az érdeklődőket, és egyre több hazai kezdeményezés követi ezt a példát. A programokról és az aktuális időpontokról a Repair Café Budapest oldalán találhatunk további információkat.

Paul Srna, a RepairTeam Wien önkéntese mesél munkájáról

Srna úr, mióta tagja a RepairTeam Wien csapatának?

Az alapító tagok egyike vagyok. Nem sokkal a koronavírus-járvány első hulláma után kezdtük el a munkát. Akkor még öten voltunk, mára azonban 33 fősre nőtt a csapatunk, ebből 27-en műszaki szakemberek.
A sok önkéntes támogatása nélkül ma már nem tudnánk havonta működtetni a nyolc helyszínünket. Fontosnak tartom hangsúlyozni: mi segítők vagyunk, nem professzionális szolgáltatók. Nem konkurálunk a javítóműhelyekkel, hanem önkéntesként próbálunk támogatást nyújtani az embereknek a javításban. Az általunk megvizsgált készülékeket a legtöbb szakszerviz már nem vállalná, mert a javítás többe kerülne, mint egy új termék megvásárlása.

Kik segítenek a RepairTeam Wien munkájában?

Én magam 40 éven át a Fogyasztóvédelmi Egyesület (VKI) tesztosztályán dolgoztam. A legtöbben műszaki végzettségűek vagyunk, vagy – ahogy régebben mondták – ezermesterek. Mindannyiunknak megvan a saját szakterülete, ezért a csapatmunka gyakran sokat segít. Ha valaki elakad egy javítás során, egyszerűen megkérdezi a többieket. A csapatunk körülbelül fele már nyugdíjas, a másik fele pedig még tanul vagy dolgozik. Az önkéntesek között mindössze egy nő van, ugyanakkor rendkívül fontos szerepet tölt be az a négy hölgy is, akik a látogatók fogadásáról gondoskodnak, és a sokszor hosszú várakozási időt kávéval és süteménnyel teszik kellemesebbé.

Hogyan találnak új önkénteseket?

Szerencsére – sok más repair caféval ellentétben – eddig nem okozott gondot az utánpótlás. Számos önkéntes a Freiwilligenmesse (önkéntes börze) révén csatlakozott hozzánk. Olyanok is vannak, akik először látogatóként keresték fel a javítóműhelyt, később pedig önkéntesként tértek vissza, mert szerettek volna részesei lenni ennek a jó ügynek. Volt egy másik kezdeményezés is, a Repair Akademie, amely a HappyLabból indult. Ennek keretében nyolc fiatal tanult javítómesterséget azzal a céllal, hogy később saját startupot alapíthasson. Közülük ketten végül nálunk maradtak önkéntesként.

Milyen emberek látogatják a közösségi javítóműhelyt?

Örömünkre szolgál, hogy meglehetősen sok fiatal fordul meg nálunk. Ez részben attól is függ, hogy az adott repair cafét a város melyik kerületében rendezik meg. Emellett sok idősebb látogatónk is van.

Mennyi időt vesz igénybe az önkéntes munkája?

Maguk a közösségi javítóműhelyek általában három órán át tartanak. Ehhez még körülbelül fél óra előkészület társul, hogy pontosan kezdhessünk. Az elmúlt hónapokban egyetlen hónap sem telt el úgy, hogy négynél kevesebb alkalmon vettem volna részt, de többnyire inkább öt alkalommal segítettem. Ez összesen biztosan 20–30 órát jelent havonta. Néha ennél jóval többet is, de a csapat számára fontos ez a munka, ezért úgy érezzük, megéri. Amit sokan nem látnak, az a háttérben zajló szervezési munka. Mi egymást is azzal motiváljuk, hogy mindig azt mondjuk: csak olyat csinálunk, amit valóban örömmel végzünk.

Mit szeret a leginkább javítani?

Ahogy a lányom egyszer nagyon találóan megfogalmazta: „Apa szinte mindenhez ért – legalábbis ami a szétszerelést illeti.” De a tréfát félretéve: némi büszkeséggel mondhatom, hogy immár két és fél éve körülbelül 75 százalékos sikeraránnyal dolgozunk, vagyis a javítások háromnegyede sikeresen végződik. Különösen szívesen foglalkozom a régebbi, nagyjából 15–20 éves készülékekkel. A személyes kedvencem egy 1957-ben gyártott, az osztrák Ingelen vállalat által készített hordozható lemezjátszó volt, amelyhez valószínűleg egyetlen szerviz sem nyúlt volna hozzá. A második javítási kísérletre sikerült ismét olyan állapotba hozni, hogy majdnem úgy szólt, mint új korában.

Mit kívánna a közösségi javítóműhelyüknek?

Mindig örülünk az adományoknak, amelyekből szerszámokat és pótalkatrészeket – például csatlakozókat vagy izzókat – tudunk vásárolni. Általánosságban jó lenne, ha még több ilyen műhely működne, és létezne egy olyan platform, amely az összes műhelyt összegyűjti az adott városban vagy régióban. Emellett azt is szeretném, ha a már működő repair cafék nagyobb támogatást kapnának. Vannak ugyan már különféle támogatási lehetőségek, de ezen természetesen mindig lehetne még javítani.