Így erősíthetjük a gyerekek immunrendszerét

Orrfújás végtelenítve, a következő vírus a bölcsődéből, kaparó torok – és máris indul az újabb náthás kör. Az évi akár tíz fertőzés teljesen normálisnak számít a kisgyermekeknél. Az immunrendszerük még nem érett, és még meg kell tanulnia megkülönböztetni a megbetegítő vírusokat és baktériumokat az ártalmatlan mikrobáktól. Ez – sajnos – csak tapasztalat útján sikerülhet: az immunrendszernek kapcsolatba kell kerülnie a kórokozóval, hogy a következő támadásnál gyorsabban és célzottabban léphessen fel a betolakodó ellen. A fertőzések vagy a megfázások tehát nem kerülhetők el teljesen, de a jó hír az, hogy a jól működő immunvédelem csökkentheti a megbetegedés kockázatát, enyhítheti a tüneteket és lerövidítheti a betegség időtartamát. A szakemberek szerint ráadásul ez a tanulási folyamat hosszú távon bizonyos allergiák és autoimmun betegségek kockázatát is befolyásolhatja. Néhány egyszerű lépéssel a szülők hatékonyan támogathatják gyermekeik természetes védekezőképességét.

6 tipp a gyermekek immunrendszerének erősítésére

1. Vitaminokban gazdag táplálkozás

A kiegyensúlyozott táplálkozás képezi az erős immunrendszer alapját. A gyümölcsök és a zöldségek kiváló forrásai a védekezőképességet támogató C-vitaminnak. A káposztafélék, a paprika, a brokkoli, a citrusfélék és a kivi bőségesen tartalmaznak belőle. Vivien Gurt, a dm drogistája gyakran ad tanácsot szülőknek a védekezőképesség témájában, és a következőket javasolja: „A C-vitamin hőérzékeny, ezért az élelmiszereket a lehető legkíméletesebben párold, vagy nyersen kínáld.” A cink szintén bizonyítottan hozzájárul az immunrendszer erősítéséhez, ezért érdemes marhahúst, sajtot, tökmagot, szezámmagot, zabpelyhet és lencsét beépíteni az étrendbe. Különleges szerepet játszik emellett a bélrendszer is, hiszen az immunsejtek jelentős része ott található. A teljes kiőrlésű gabonákból, zöldségekből és hüvelyesekből származó rostok támogatják az egészséges bélflórát, segíthetik a hasznos baktériumok szaporodását, erősíthetik a bélgátat, és hozzájárulhatnak a kórokozók hatékony leküzdéséhez. Ugyanilyen fontos az elegendő folyadékfogyasztás – a hűvösebb időszakban is. Különösen a fűtési szezonban a nyálkahártyák gyorsan kiszáradhatnak, így fogékonyabbá válnak a kórokozókra. „Ha a sima víz unalmasnak tűnik, a cukrozatlan, lágy gyümölcsteák sok gyermek számára örömteli változatosságot jelentenek” – teszi hozzá Gurt. A hozzátáplálási korban lévő csecsemőknek naponta körülbelül 500 ml folyadékot, a kisgyermekeknek 600–800 ml-t érdemes fogyasztaniuk.

2. Ki a friss levegőre!

A szabadban végzett mozgás igazi immunerősítőnek számít. Ezért célszerű minden napra betervezni egy kis kinti időt. Az esős idő vagy a hideg nem lehet kifogás. Megfelelő öltözetben éppen ilyenkor élhetők át a legnagyszerűbb kalandok – legyen szó papírhajó-versenyről egy tócsában vagy lábnyomkeresésről a hóban. A szabadban töltött idő támogatja az oxigénellátást, napsütésben pedig a D-vitamin képződését. A hideg ingerek révén az immunrendszer kíméletesen edződik. A mozgás erősíti a védekező erőket, akár kint, akár bent – már a rövid aktivitások is serkentik a különböző immunsejteket és javítják a fizikai állóképességet. Ennél kevésbé az intenzitás, sokkal inkább a rendszeresség a döntő. További pluszpont: a mozgás meghozza az étvágyat és javítja az alvásminőséget.

3. Kellemes klíma otthon

A belső tereknek is szükségük van a rendszeres friss levegőre, mivel a zárt szobákban a vírusok könnyebben felhalmozódnak és elszaporodnak. Az elhasznált levegő cseréjéhez a kereszthuzatos, intenzív szellőztetés ajánlott: ideális esetben naponta három-négy alkalommal nyisd ki teljesen az ablakokat körülbelül 10 percre. Éjszaka a 18 °C körüli szobahőmérséklet elősegíti a mélyebb alvási ciklusokat – ezek pedig közvetve pozitívan hatnak az immunrendszerre.

4. A biztonságérzet erőt ad

Az immunrendszer és a lélek szoros kapcsolatban állnak egymással. A tartós stressz – amelyet például a teljesítménykényszer vagy az új környezet vált ki – gátolja a védekező erőket. A pozitív érzelmek ezzel szemben kedvező biokémiai folyamatokat indítanak el. A szeretetteljes odafordulás, a biztonság, a közös nevetés és a társas kapcsolatok ezért nemcsak a jó közérzetet, hanem a test ellenálló képességét is növelik. A mozgás, a kellő mennyiségű pihenő és a gyermekekre szabott relaxációs rituálék mind segítenek a stressz levezetésében vagy megelőzésében.

6. A pihentető alvás ereje

A jó alvók bizonyítottan ellenállóbbak. Éjszaka az immunrendszer csúcssebességre kapcsol: a sérült sejtek regenerálódnak, az energiaraktárak feltöltődnek, és fontos immunfolyamatok aktiválódnak. Az alvás elősegíti például az antitestek termelődését és erősíti a betegségek elhárításáért felelős fehérvérsejteket. A rendszertelen alvási ritmus vagy a kevés alvás ezzel szemben növeli a kortizol stresszhormon szintjét, ami sebezhetőbbé teszi a szervezetet. A gyermekeknek jóval több éjszakai pihenésre van szükségük, mint a felnőtteknek. Bár az egyéni igény eltérő, iránymutatásként a következő értékek szolgálhatnak: a babáknak napi kb. 16–18 óra, a kisgyermekeknek 12–14 óra, az óvodásoknak pedig 10–13 óra alvásra van szükségük.

Házi gyógymódok a tipikus megfázásos panaszokra

Vivien Gurt, a dm drogistája gyakorlati tippeket ad a panaszok kíméletes enyhítésére és a lehető leggyorsabb leküzdésére.

Interjú Dr. Susanne Heindl gyermekorvossal a fertőzések kezeléséről a családi mindennapokban

Miért ősszel és télen van a fertőzések főszezonja?

Az év hűvösebb felében a gyermekek túlnyomórészt zárt terekben tartózkodnak, és a játék közbeni szoros kontaktus révén rendkívül gyorsan átadják egymásnak a fertőzéseket.

Vannak olyan gyermekek, akik hajlamosabbak a fertőzésekre?

Igen, ez egyénenként nagyon eltérő. A megnagyobbodott orrmandula gyakrabban vezet középfülgyulladáshoz. Bizonyos korábbi alapbetegségek esetén szintén kialakulhat nagyobb fogékonyság, például vesebetegségnél húgyúti fertőzésekre.

Mikor maradjon otthon a náthás gyermek?

Enyhe náthával vagy köhögéssel látogatható a bölcsőde vagy az óvoda. Erősebb tünetek, láz vagy rossz általános állapot esetén a gyermeket otthon kell ápolni.

Mikor mehet vissza a közösségbe?

Ökölszabályként érvényes: a gyermeknek legalább egy napja láz- és gyógyszermentesnek kell lennie.

Miről ismerhető fel a különbség egy sima megfázás és egy súlyos megbetegedés között?

A megfázás gyakran jár lázzal, köhögéssel, náthával vagy torokfájással. Lázcsillapító bevétele után azonban a kicsik általában jó általános állapotban vannak: játszanak, eleget isznak és egy keveset esznek is, még ha csökkent étvággyal is. Egy komoly betegség esetén sokszor még a kedvenc játékuk sem érdekli őket, elutasítják az ivást és az evést. A rossz általános állapot vagy az apátia kifejezetten aggodalomra ad okot.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Hat hónapos korig a babákat láz esetén mindig meg kell vizsgálnia orvosnak. Nagyobb gyermekek jó általános állapot mellett otthon is kezelhetők lázcsillapítóval és házi szerekkel. Az általános állapot romlása, tartós láz esetén, vagy ha aggódik a szülő, orvosi konzultációt javaslok.

Hogyan bánjunk a testvérekkel a fertőzésveszély szempontjából?

A testvéreket nem lehet elszeparálni egymástól. Fertőzések idején a poharakat vagy cumisüvegeket ne osszák meg egymással. A nagyobb testvéreket kérjük meg arra, hogy ne nyúljanak kézzel a baba arcához, és ne puszilgassák az arcát.

Mit tanácsol a dolgozó szülőknek a munka és a beteg gyermek közötti nehéz helyzetben?

Gyakran elkerülhetetlen, hogy az enyhe, láz nélküli fertőzéssel (például köhögéssel vagy náthával) küzdő gyermekeket felügyeletre adják. Ez az oka annak, hogy a kicsik ilyen környezetben rendszeresen újra megfertőződnek. Ha elérhetők, a nagyszülők vagy a közeli hozzátartozók igazi áldást jelentenek.

Az alábbi termékeket keresd a dm Online Shop-ban!