Anyaéhség

A legtöbb emberi kapcsolat összetett, a családi viszonyok pedig különösen bonyolultak lehetnek. Az anya-lánya viszony még ehhez képest is bonyolult – főleg, ha az elvárások, az identitás, a kötődés és a trauma fogalma is felmerül.

Az anyaéhség fogalma

Az anyaéhség fogalma Kelly McDaniel amerikai traumaterapeuta nevéhez fűződik, aki könyvet is írt a szeretet és a fájdalom ehhez kapcsolódó paradoxonáról. Úgy véli, hogy az anyáknak alapvetően három dolgot kell biztosítaniuk a lányaik számára: törődést, védelmet és iránymutatást. Ha ezek bármelyike is hiányzik, akkor az érintett lánygyermek a szakértő szerint torz önképpel fog felnőni, és csekélyebb eséllyel tud egészséges kapcsolatokat kialakítani.

Jelenség, nem diagnózis!

Az anyaéhség nem diagnózis, és nem is jelenti azt, hogy bárki is rossz szándékkal tagadná meg a megfelelő gondoskodást a csemetéjétől. Még azok az anyák is küszködnek a megfelelő törődés, védelem és iránymutatás megadásával, akik tényleg a legjobbat szeretnék a gyermeküknek. Részben azért, mert a társadalmi státusz, az anyagi helyzet és a patriarchális társadalmi berendezkedés is ront a helyzeten. McDaniel szerint az anyaéhség egyszerűen annak tudható be, hogy az anyák nem tudják megadni a gyermeküknek azt, amit ők maguk sem kaptak meg annak idején, és amikről nincsenek tiszta fogalmaik.

Különböző fokozatai vannak

Harmadfokú anyaéhségnek számít, amikor egy anya nem csupán az említett három alapvető dolgot nem adja meg, hanem még bántalmazó magatartást is tanúsít. McDaniel úgy fogalmazza meg, hogy ez az otthontalanság érzésével, fokozott függőségi hajlammal és a saját vágyakkal és szükségletekkel kapcsolatos kínzó zavarodottsággal jár.

Generációkon át „öröklődik”

Az anyaéhséget gyakran generációk cipelik tovább, mivel nem csupán a neveltetésre hat ki, hanem arra is, hogy felnőttkorban milyen magatartásmintákat és kapcsolatokat alakítunk ki, vagyis mi magunk milyen anyává válunk.

Van segítség

McDaniel álláspontja szerint már az is rengeteget számít, ha valaki tisztában van a saját anyaéhségével. Az ezzel kapcsolatos tudatos önismereti munka pedig a saját kötődési minták beazonosításával és helyretételével folytatódhat – akár szakképzett és tapasztalt terapeuta közreműködésével, aki segít a traumafeldolgozásban.