5 ok, amiért a böjtölés jót tesz a testnek és a léleknek
Ne egyek (szinte) semmit – vagy csak a nap bizonyos szakában vonjam meg magamtól a táplálékot? A hagyományos gyógyító böjt és a különböző böjtkúrák – mint a leves- vagy léböjt –, valamint az odafigyelő táplálkozás mellett manapság az időszakos böjtnek is nagy divatja van. Valószínűleg azért, mert a szakaszos koplalást mindenki könnyedén be tudja illeszteni a mindennapjaiba: az időszakos böjtöt választók csak néhány órán vagy napon keresztül böjtölnek, azt viszont rendszeresen. Mindegy, hogy melyik verzió mellett teszed le a voksod: a böjtölés mindenképpen jót tesz. A koplalás során a testünk kénytelen hozzányúlni a zsírraktáraihoz, amiből egészségügyi előnyeink származhatnak. A böjtkúrák által tehát karcsúsodhatunk, viszont a lelkünkre kifejtett hosszútávú hatása még ennél is fontosabb. Ráadásul a böjtölés fiatalon tart, és a civilizációs betegségektől is megóv minket.
A böjt többet jelent a nemevésnél. Minden porcikánk profitál belőle – és semmiképp sem kell az önkínzásról szólnia. Az időszakos böjt szabályai például elő is írják, hogy az evési periódusokban az étkezéseknek kifejezetten kiadósaknak kell lenniük. Következzenek a böjtölés melletti érveink.
Nagyon logikusan hangzik: ha a szervezetünk nem állandóan az emésztéssel van elfoglalva, több energiája marad a sejtmegújító folyamatokra. A kulcsszó az autofágia, ami biztosítja, hogy a sejtben ne halmozódjon fel a hulladék, és hogy a sejtszervecskék, a fehérjék és egyéb anyagok állandóan cserélődjenek, amely folyamat megvédhet minket a civilizációs betegségek, például szív- és érrendszeri problémák, a demencia vagy a krónikus gyulladások kialakulásától. A sejtmegújulás révén a degenerált sejtek vagy a baktériumok tehát már azelőtt megsemmisülnek, hogy komoly károsodásokat okozhatnának. És ezek a folyamatok már 12-14 óra böjtölés után is beindulnak. A szakértők manapság már egyenesen azt tanácsolják, hogy ne csak szezonálisan tartsunk időszakos böjtöt, hanem álljunk át erre a táplálkozási ritmusra.
Ugyanis például az időszakos böjt szabályai megengedik, hogy – bizonyos időszakokban –alaposan megtömjük a bendőnket. A 16:8 metódusnál például a nap 8 órájában, a 10-in-2 verziónál pedig egy egész napon át (minden második nap lehet enni – 10 órás időintervallumban) tart a táplálkozási fázis. Petra Bracht orvos és szakíró (Időszakos böjttel a hosszabb életért – karcsún és egészségesen, GU Kiadó) ezekben az órákban a lehető legnövényibb, friss táplálékok fogyasztását ajánlja, napi mozgással kiegészítve. Eckhart von Hirschhausen orvos, humorista és időszakos böjtölő viszont kevésbé szigorú ebben a tekintetben, és egy-egy rántott húst is megenged magának. A sok cukor és feldolgozott szénhidrát viszont számára is tabu.
Már körülbelül 12 óra koplalás után elkezd a testünk a zsírtartalékaihoz nyúlni, s ilyenkor a zsírsavakat ketonokká alakítja át. A ketonok olyan zsírsavmolekulák, amelyek energiával látják el a szerveinket és az agyunkat. A ketonok az idegsejtek közötti kapcsolatok elősegítése által fokozzák az agyműködést, javítva ezzel a kognitív teljesítményt. Nem csoda tehát, hogy a böjtölés szellemileg éberebbé és kreatívabbá tesz, különösen a táplálkozási szünetekben.
A zsírsavak ketonokká alakulási folyamata során bizonyos neurotranszmitterek, például a szerotonin szintje is megnő – ami köztudottan jó hatással van a hangulatunkra. Egy további plusz pont, hogy a böjtölés a jó alvást is támogatja, mert ha böjtölünk, normál esetben 20 óra után már nem eszünk. Kellemes mellékhatás: sok böjtölő fiatalabbnak érzi magát, és annak is néz ki. És ki az, aki már csak ettől ne derülne jókedvre?
