Active Beauty
Smile!

A mosoly a barátunk

Smile!

Aki nevet, tovább él. És nem ez az egyetlen ok, amiért érdemes gyakrabban felfelé görbítenünk a szánkat. Ugyanis a boldog arckifejezés boldoggá tesz – még akár másokat is.

Aki gyakran utazik tömegközlekedési eszközzel, az ismeri ezt a jelenséget. Egy szürke hétfő reggelen felszállunk a tömött buszra, bosszankodunk a főnökünktől kapott e-mailen, és közben pont olyan savanyú arcot vágunk, mint mindenki más körülöttünk. Mint mindenki más? Nem, van egy kivétel: ez az apró emberke a babakocsijában mobiltelefon nélkül, melyen szörfölhetne, és újság nélkül, melyet olvasgathatna. Mégsem tűnik unottnak vagy haragosnak, érdeklődően figyeli a világot maga körül. És egyszer csak találkozik a tekintete valakiével. És rögtön rá is nevet.

Nem kerül semmibe, mégis igen értékes

A kisgyerekek újra és újra megmutatják nekünk, hogy milyen egyszerű is előcsalogatni a napocskát a felhők mögül. Semmi mást nem kell tennünk ehhez, csak egy icipicit felfelé húzni a szánk sarkát. A smile costs less than electricity and gives more light: Egy mosoly kevesebbe kerül, mint az áram, mégis több fényt ad – így hangzik Pierre abbé, az Emmaus Mozgalom alapítójának egy ismert idézete, mely szervezet 1940 óta támogatja a hajléktalanokat a munkás hétköznapokba való visszatérésben. Egy mosoly valóban képes segíteni másoknak a sötét óráikban. És nem csak nekik. A Torontói Egyetem egy kutatása is rámutatott, hogy a jókedvű és a barátságos pillantású emberek a kreatív feladatokat is sokkal eredményesebben végezték el azoknál, akik mogorvának és rosszkedvűnek tűntek.

A SIKERES NŐK 4 KÖZÖS TULAJDONSÁGA

Valószínűleg sokan gondolják most: hát persze, logikus. Aki jobb hangulatban van, annak nyilván jobb ötletek pattannak ki a fejéből! A boldog embereket természetesen gyakrabban látjuk mosolyogni, mint szomorú kortársaikat. Mégsem kell boldognak lennünk ahhoz, hogy a mosolygás előnyeit élvezni tudjuk. Elég, ha egyszerűen csak változtatunk a mimikánkon. Hiszen az egész fordítva is működik: a mosolygás jókedvet vált ki. Más szavakkal: aki ok nélkül mosolyog magában, az kis idő múlva jobban is érzi magát. Úgy tűnik, az agynak mindegy, hogy van-e okunk az örömre – amíg az arcvonások a megfelelő pozícióban vannak.

Aki mosolyog, az pozitívabban látja a világot

Ezt a francia pszichológus, Robert Soussignan is bebizonyította, aki körülbelül 100 tesztszemélyt kért videók megnézésére, ami közben négyféle módon kellett egy tollat a fogaik közé venniük. Néhányuknak úgy kellett azt tartaniuk, hogy attól akaratlanul is mosolyogtak. Az eredmény pedig: ők a felvételekre sokkal pozitívabb értékeléseket adtak. A szájuk formája megváltoztatta a gondolkodásmódjukat.

Ez lehet az oka annak is, hogy a mosolygó emberek tovább élnek. Ernest Abel és Michael Kruger, a michigani Wayne State University professzorai egy kutatásuk során 230, az 1950-es évek elején született baseballjátékost ábrázoló autogramkártyát csoportosítottak három kategóriába. Az első csoport tagjainak kis mosoly, a másodikba tartozóknak széles vigyor volt az arcán, a harmadik kategóriába pedig a komolyan maguk elé meredők kerültek. Ezt követően megnézték a kutatók azon 150 játékos élettartamát, akik már nem éltek, és megállapították: a nagy mosollyal lefényképezettek átlagban 7 évvel tovább éltek, mint a nem mosolygó sporttársaik.

INTERJÚ A BOLDOGSÁG SZAKÉRTŐJÉVEL

Aki mosolyog, tovább marad házas

A derűs arckifejezés nemcsak az életet képes meghosszabbítani, hanem a házasságot is. Ezt Matthew Hertenstein, a DePauw amerikai egyetem kutatója is megerősítette, aki a gyerekfotók és a válási ráták közötti összefüggéseket vizsgálta. Az ő konklúziója a következő volt: aki már fiatalként is keveset mosolygott, felnőttként háromszor akkora valószínűséggel vált el a házastársától.

Lehetséges, hogy a derűs embereknek már születésüktől fogva jobb esélyeik vannak arra, hogy megfelelő társra leljenek. Végtére is egy mosoly a legrövidebb út két ember között. Nem csoda: hiszen emeli a szimpátiaértéket, bizalmat ébreszt a másikban és csökkenti az agressziót. Ráadásul a mosolygó egyedeket – legalábbis mifelénk – intelligensebbnek tartják az embertársaik. Ami arra is magyarázatot adhat, hogy ezek az emberek miért jutnak gyorsabban felfelé a karrierlétrán. A New York-i pszichológusprofesszor, Alice Isen kimutatta egy tanulmányában, hogy a jókedv és a szakmai siker kézen fogva járnak. A kedélyes emberek nemcsak népszerűbbek a kollégáik körében, hanem gyakrabban elő is léptetik őket a munkahelyükön, aminek következtében átlagban magasabb fizetéssel is rendelkeznek.

MIKOR ŐSZINTE EGY MOSOLY?

De hogyan tudunk különbséget tenni a megjátszott és a szívből jövő nevetés között? Ha kétségeink vannak, akkor hallgassunk a megérzéseinkre. Igaz, hogy sokáig úgy gondolták, hogy a szem körül megjelenő ráncok az őszinte mosoly jelei, mára viszont megdőlt ez az elmélet. Ma már tudjuk, hogy az, hogy a szem körüli izmok részt vesznek-e a nevetésben, csak a mosoly intenzitásával van összefüggésben. De arra, hogy szimpla udvariasságból vagy számításból görbíti-e valaki mosolyra a száját, ebből nem lehet következtetni. Egy apró jelecske mégiscsak segítségünkre lehet a különbségtételben: egy őszinte mosoly lassabban épül fel – és a lecsengése is sokkal lágyabb. És mit kell tennünk ahhoz, hogy a szánk teljesen magától görbüljön mosolyra? Tulajdonképpen semmi megerőltetőt. Sokszor elég egy szép dolgot felidéznünk az emlékezetünkben. Vagy valami olyanra gondolnunk, amiért hálásak vagyunk: a szép időre egy őszi napon, a saját egészségünkre vagy arra, hogy mekkora áldás, hogy az országunkban háború és katasztrófák nélkül élhetjük a mindennapjainkat. De egy dal, amit igazán szeretünk, vagy egy szórakoztató vígjáték is a segítségünkre lehet. Úgy, ahogy a jókedvű barátaink is. A londoni University College egy kutatása szerint mások pozitív hangulata nagyon is ragadós.

És ha ezek közül semmi sem használ? Akkor még mindig reménykedhetünk abban, hogy egy aprócska lény ránk mosolyog egy szürke hétfő reggelen a tömött buszon, villamoson. Mivel angol kutatók megállapították, hogy a gyerekek egy nap 400-szor nevetnek – tehát a felnőtteknél majdnem harmincszor gyakrabban.