Active Beauty
Ki határozza meg a tempónkat?

Fussunk, ahogy jólesik

Ki határozza meg a tempónkat?

Futás egyedül vagy csapatban? 7 érv az utóbbi mellett.

Annak is megvannak az előnyei, ha magányos farkasként rójuk a kilométereket: végre kikapcsolhatunk, hallgathatjuk a kedvenc zenénket, és eggyé válhatunk a természettel. Egy kemény munkanap után ez nem is hangzik rosszul, de hosszú távon a szóló futások meglehetősen unalmassá válhatnak – főleg teljesítményjavító húzóerő nélkül. Nem véletlen tehát, hogy sok helyen futóklubok alakulnak, melyek tagjai együtt edzenek – méghozzá általában speciális program nélkül. De a privát, a barátnők körében szerveződő futókörök is kiváló változatosságot kínálnak azoknak, akik általában egyedül indulnak útnak. És akinek még ennél is több segítségre van szüksége a döntéshozatalhoz, az lejjebb hét érvet olvashat, melyek a csapatsport mellett szólnak.

  1. Mivel a sportolás és a szocializáció álompárt alkotnak.

Az együtt edzés során kapcsolatok jönnek létre vagy mélyülnek el. Ezek során nemcsak hogy találkozhatunk az aktuális vagy potenciális barátnőinkkel, és a szakasz egy részén beszélgethetünk is velük egy jót, hanem közben még az állóképességünket is fejlesztjük. Jóllehet az intervall tréningen olykor-olykor muszáj kis szüneteket beiktatnunk a társalgásba. Ez az önkéntes multitasking olyan hatásos, hogy bármelyik üzemgazdász el lenne tőle ragadtatva. Apropó: a futótársaságokban gyakran nemcsak barátságok, hanem üzleti kapcsolatok is létrejönnek – ráadásul sokkal kevesebb pénzért, mint a klasszikus üzleti találkozókon, például egy golfozás alkalmával.

MÉREGTELENÍTÉS KISOKOS

  1. Mert a lusta énünket nem olyan egyszerű mozgásra bírni.

A kanapé, a sorozat és a ropi csábítóan hívogatnak a nappaliból? Elmegyek holnap, hiszen holnap is lesz nap. A prokrasztináció, azaz a halogatás belénk van kódolva. Ilyenkor remek motiváció a naptárunkba pirossal bevésett futórandi. Cserben hagynánk a legjobb barátnőnket? Szó se lehet róla. „Főleg a kezdők indulnak könnyebben útnak, ha azt egy szövetségessel tehetik – mondja Ilse Dippmann, az osztrák Frauenlauf futóverseny szervezője. – Akkor is, ha csak heti egy-két fix alkalomról van szó.” És pár alkalom után már automatikusan beleesünk a futócipőnkbe.

  1. Mivel könnyű megszervezni.

Lehet szidni a közösségi médiát – de futópartnert játszi könnyedséggel találhatunk magunknak a segítségével. Az olyan szervezőapplikációkkal, mint amilyen a doodle, a közös futóesemények egyszerűen összehozhatók. Kiváló azok számára, akik nem szeretnek a tervezéssel és a szervezéssel bíbelődni. A női futótalálkozók luxusa: csak odamegyünk, és csináljuk.

  1. Mert a gyakorlott futók is fejlődhetnek általuk.

Mi történik, ha egy kevésbé tapasztalt futónő lép be a futócsoportba? Mindenki jól jár – hiszen mi nők a szolidaritásunkról vagyunk híresek, és ezért egyszer-egyszer szívesen viszszaveszünk a tempónkból egy újonc kedvéért. Ami azonban nem azt jelenti, hogy áldozatot hozunk érte. „Túl lassan nem lehet futni” – magyarázza Ilse Dippmann. A csapatban a kezdők gyorsan el tudják sajátítani az alapokat, és a kitartásuk is gyorsan fejlődik a húzóerőnek köszönhetően. És nekik pont azokra a sportolókra van szükségük, akik magasabb célokat tűznek ki maguk elé. Ezenkívül pedig mérsékelt tempó mellett dolgozhatunk a futóstílusunkon, illetve kivételesen alacsonyabb pulzusszámon edzhetünk, aminek ugyancsak megvannak az előnyei. A női futótalálkozókon is remekül össze lehet fésülni a különböző szinteket. Ugyanis a kisebb helyszíneken általában nincsenek olyan erősen differenciált teljesítményű csoportok. Ilyenkor az edző kreativitására és beleérző képességére van szükség ahhoz, hogy minden résztvevő a szintjének megfelelő edzésben részesüljön; Dippmann általában a leglassabbakkal fut. „A gyorsabb futók általában felgyorsítanak egy-egy hosszabb szakaszon, és eltávolodnak a többiektől. Ezt követően megfordulnak, visszafutnak a »falkához«, majd pedig velük együtt kocognak egy darabon” – meséli Ilse Dippmann. Így tud egy nem homogén csoportban is a „mi”-érzés kialakulni.

FUTÁS!

  1. Mert megtöri az unalmas tréningrutint.

Természetesen a magányos edzés is rengeteg szempontból variálható. De a csapatsportra még inkább jellemző a változatosság: minél több a résztvevő, annál többféle ötlet születik arra vonatkozóan, hogy merrefelé lehet edzeni, vagy hogy milyen egyéb edzésformákkal lehet színesíteni a programot. Gyakran előfordul, hogy a csapat egyik tagja felveti, hogy iktassanak be egy sprintet. De a nyújtás vagy más gyakorlatok kapcsán is megtörik a szokásos rutin. Minden alkalommal ki lehet jelölni valakit, hogy mutassa a gyakorlatokat. És pikkpakk előkerülnek a testnevelésóra jó öreg páros gyakorlatai.

  1. Mert gyorsabbá válunk.

Aki állandóan egyedül rója a kilométereket, azt sokszor semmi sem motiválja új célok kitűzésére. Csapatban automatikusan feléled az emberben a sportos becsvágy – ki akar mindig a csapat leglassabbja lenni? Így ösztönzik egymást a nők, és válnak idővel szinte automatikusan gyorsabbá és/vagy kitartóbbá.