Menü

Interjú Mohai Tamással

„Mindig boldog vagyok ABBAN, AMIT CSINÁLOK”

Home » Életmód » Interjú » Interjú Mohai Tamással - 06.2019

Mohai Tamás fokról fokra járta végig a színész-szakma ranglétráját, harmincéves korára pedig beérett minden, amiért kőkeményen megdolgozott. Az RTL Klubon futó, Drága örökösök című sorozat az országos ismertséget is meghozta számára. Őszinte beszélgetésre kértük tervekről, vágyakról és a jelen fontosságáról!

Manapság nehéz nem beléd futni – egyszerre vagy látható a mozikban, a tévében, illetve a színházakban is. Hogy érzed magad ettől?

Őszintén? Jól! Nagyon szerencsés vagyok, hogy egyszerre próbálhatom ki magam több dologban. És persze jó visszaigazolás arra, hogy amit csinálok, az rendben van. Az egyetem után egy alternatív színházban kezdtem a karrieremet, majd jött a kőszínház, aztán szabadúszó lettem a Vándorszínészek című film miatt, most pedig bekerültem a sorozatba. Szóval olyan, mintha a színészet minden területét kipróbálhattam volna. Nem tudom, hogy mi lesz a következő lépés, de nagyon élvezem azt, ami most van.

Rendben, hogy nem tudod, mi lesz a következő, de biztosan vannak azért vágyaid. Van esetleg olyan karakter, amit szívesen eljátszanál?

Persze, hogy van. Jó lenne önállóan létrehozni egy darabot, olyat, aminek én vagyok a szellemi atyja. A szerepek tekintetében pedig szívesen játszanék gonoszt. Egy ideje ugyanabba a karakterbe kerülök: a vékony, fiatal, izgága szerelmes srác. Ahogy telik az idő, remélem, hogy más jellegű szerepek is megtalálnak majd. Akár egy apa szerepe. Vágyom egy negatív szerepre is, hogy lássam, mit lehet még kihozni abból az anyagból, ami én vagyok.

Alapvetően egy tipikus kedves arcú srác vagy, így minden bizonnyal extra kihívás lenne színészileg eladni a klasszikus gonosz karakterét…

Nagyon izgalmas szerintem az, hogy a különféle szerepekben bármi lehetek, akár erkölcstelen vagy épp gátlástalan figura. Ez egy iszonyú jó szakma, hiszen kipróbálhatsz mindent, ami nem te vagy. És ha ez épp egy negatív alak, akkor kifejezetten érdekes folyamat megtalálni az ő igazságát, azt, ami mozgatja a karaktert.

SIMON KORNÉL: “A SAJÁT SZABÁLYAIM SZERINT ÉLEK”

Ha már az érdekes karakterekről beszélünk: honnan merítesz ihletet egy-egy munka során?

Gyakran lesek el külföldi színészektől apró dolgokat. Ryan Gosling az egyik, aki olyan bátran mer keveset csinálni, hogy azt jó nézni. Persze tudom, hogy az amerikai színjátszás egész más, mint ami nálunk van. Sokáig Bruce Willis volt a nagy kedvencem; az erős, kopasz, ellentmondást nem tűrő férfi, aki keresztülvágtat mindenen. Az életből merítem a legtöbb dolgot, amit aztán fel lehet használni a filmben, a sorozatban, vagy akár a színházban. A cél ugyanis az, hogy egyfajta valóságot reprodukáljunk a színen, és honnan máshonnan lehetne meríteni, ha nem az életből? Csak nyitott szemmel kell járni a mindennapokban. És persze az olvasás során is nagyon sok információhoz lehet jutni, de biztos recept nincs. Egy a fontos: hogy az adott karakterrel az emberek minél jobban tudjanak azonosulni, hogy ébredjen bennük valamiféle gondolat. A színházi előadás, vagy akár egy film célja is az, hogy miután véget ért a produkció, a nézők még elmélkedjenek rajta – mi színészek pedig ennek a folyamatnak vagyunk a közvetítői.

 

Városi legendák szólnak arról, hogy a színházi, illetve a televíziós színészek nem feltétlenül élnek totális harmóniában egymással. Te hogy tapasztalod a kettő közti különbséget? Érezted ezt valaha?

Sorozatszínész lettem, pedig korábban azt gondoltam, hogy sosem leszek az. Néhány éve azonban azt látom, hogy a hazai sorozatok nívósak lettek, egyre több ilyen produkcióban látni neves színházi színészeket, ami jót tesz a más jellegű alkotásoknak is. A sorozatok hatalmas népszerűségnek örvendenek, az emberek szeretik a folytatólagos történetszálat, a színészeknek pedig kiváló iskola, hogy a mindennapos, gyors tempójú felvételeken tudják tartani ugyanazt a színvonalat. Nagyon örülök, hogy belevágtam a sorozatba, gyorsan és sokat tanultam belőle. Az volt ugyanis a félelmem, hogy olykor túl sok vagyok. A kamera előtt eltöltött idő során ez szépen lecsendesült. Szerintem eljött az idő, hogy a színház és a tévézés között leomoljanak a láthatatlan falak, hiszen egy színházi színész nagyon sok jót tud hozzáadni mondjuk egy sorozathoz. Merni kell igent mondani! Amikor megkerestek a Drága örökösök című sorozattal, az volt az első kérdésem, hogy ki lesz a rendező, és kik vannak a stábban – aztán igent mondtam. Szóval szerintem inkább az számít, hogy az ember kivel dolgozhat együtt.

Színészként mennyire ügyelsz arra, hogy az egészséges életmód az életed része legyen?

Egyre inkább odafigyelek mindenre. Nem feltétlenül azért edzem, hogy izmosabb legyek, sokkal inkább az állóképességem miatt, illetve hogy jól érezzem magam a bőrömben. Ezzel pedig kéz a kézben jár a megfelelő étkezés, amit persze nem mindig tudok tartani. Van, hogy éjszaka felkelek és megeszek egy tábla csokit, mert nem tudom türtőztetni magam. A reggeli a legfontosabb étkezés a napomban, hogy utána napközben a szervezetem tudjon miből meríteni. És nagyon nem mindegy, hogy az ember mit eszik. Rendszeresen fogyasztok spirulinát, ami rengeteg mindent pótol az étrendemben. Hiszek abban, hogy azt kell fogyasztani, amit a szervezet kíván, de kulcsfontosságú a mértéktartás. Legyen egészséges és változatos az étkezés!

NYÁRI KRISZTIÁN: „A SZERELEM FONTOS RÉSZE EGY EMBER ÉLETÉNEK”

Mivel kapcsolódsz ki, ha épp nem dolgozol?

Nagyon szeretek olvasni, nemrég fejeztem be James Redfield: Mennyei profécia című könyvét. Most pedig a Beavatás van az ágyam mellett. Szeretek írni is akár verset, akár kisebb szösszeneteket. A rap-elés is ilyen számomra. Vezetés közben simán költök egy kis rap-et az adott helyzetről. Az elmúlt héten az unokaöcsémmel és az unokahúgaimmal töltöttem el néhány napot. Nagyon élveztem a nagybácsi státuszt. Szeretek gyerekekkel lenni, szeretem azt az energiát, amit adnak, amikor együtt vagyunk. Jó látni azt, ahogy megértenek bizonyos dolgokat, ahogy tanulnak valamit, és ahogy azt hasznosítják. Saját gyerekem még nincs, de minden bizonnyal annak is eljön majd az ideje…

Tudod már, hogy mi vár rád az elkövetkezendő hónapokban karrier fronton?

Épp a minap kértek fel egy rádiójáték főszerepére, aztán lesz egy szinkron munkám is. Közben három színházzal tárgyaltam, akik szeretnének már novemberben dolgozni velem. Jó lenne, ha sikerülne összeegyeztetni mindezeket a produkcióval, mert szeretném ezt a vonalat is megtartani. Már jó ideje nem próbáltam, de igényem van rá. Szóval szerencsére van bőven bejegyzés a naptáramban.

 Azt az életet éled, amit annak idején megálmodtál magadnak?

Sosem voltak vízióim, hogy itt leszek, vagy épp ott. És pont ezért nem is csalódok. De tény, hogy mindig boldog vagyok abban, amit csinálok. Mindig a jelenben élek, és hál’ Istennek olyan családban nőttem fel, olyan példát láttam magam előtt, hogy mindig tudom értékelni azt, ami épp van.

Vissza az oldal tetejére
ÉrtemTovábbi információk