Menü

Interjú Cserpes Laurával

„Hiszek abban, hogy mindennek megvan a rendelt ideje”

Home » Életmód » Interjú » Interjú Cserpes Laurával - 09.2019

Már jó néhány éve annak, hogy az ország megismerte Cserpes Laura nevét. Az énekesnő azóta sikert sikerre halmoz, ám a csillogó felszín mögött az ő életében is jöttek bizony nagy leckék, amiket azonban egy percig sem bán! Hiszen ha nem így lett volna, talán most nem is értékelné ennyire azt, ahol most tart!

Mostanság nagyon úgy tűnik, mintha néhány lépéssel hátrébb léptél volna a klasszikus show-biznisztől. Ez tudatos döntés volt részedről?

Valójában ez az időszak inkább műhelymunka volt – egy percre sem álltam le, folyton dolgoztam az új dalokon. Büszkén jelenthetem ki, hogy a legutóbb debütáló dalom, a Te lehetnél is már teljesen saját szerzeményem. Tulajdonképpen a hangszerelését készítette el Somogyvári Dániel, de a szövegét és a dallamvilágát abszolút én álmodtam meg. Azt gondolom, hogy mindehhez kellett ez a fajta nyugalom, illetve idő. Szerencsére fellépéseim bőven voltak ebben az időszakban is, és a közösségi oldalaimon is aktívabban tudtam tevékenykedni, aminek határozottan jó kis közösségteremtő ereje volt.

Mégis talán kevesen tudják, hogy nemrégiben az a megtiszteltetés ért, hogy Rómában énekelhettél a magyar konzulátuson. Őszintén mondom, ez hatalmas elismerés!

Óriási öröm volt, amikor megtudtam, hogy több énekesnő közül rám esett a választásuk. Polgár Judit estjén nemzetközi közönség előtt léptem fel, és az volt a kérésük, hogy angolul énekeljem a legtöbb dalt. Természetesen nem hazudtoltam meg magam és becsempésztem néhány magyart is. (nevet) Nekem nagyon fontos, hogy az anyanyelvemen énekeljek. Azt vallom, hogy a magyar szív a magyar szóra dobban. Elképesztő élmény volt, hogy hazánkat képviselhettem.

INTERJÚ BENES ANITÁVAL

Egy ilyen szakmai elismerést feldolgozni sem lehet egyszerű. Általánosságban nézve, neked könnyen szokott menni?

Amikor benne vagyok egy adott helyzetben, akkor magamhoz képest a száztíz százalékot igyekszem teljesíteni. Így leginkább csak utána szoktam feldolgozni azt, hogy milyen jó helyen lehettem, milyen jó, hogy énekelhettem. Az éneklés az életem – ez tény. Amikor pedig találkozik egy ilyen sikerteli pillanat azzal a sok befektetett munkával, amit az ember beletett, akkor érezni igazán, hogy nagyon megérte. Hiszek abban, hogy mindennek megvan a rendelt ideje, és idővel minden meghozza a gyümölcsét.

 

Ahogy korábban említetted is, a kemény munka bizony sosem állt távol tőled. Ismerve a családi hátteredet, tény, ami tény, neked sokkal inkább meg kellett dolgoznod azért, hogy a saját sikereidért ismerjenek el az emberek.

Így van! A 2013-as A Dal című műsor óta tartom magam énekesnőnek, és hál’ istennek, nagyon jó lendülettel indultam el a pályán. Azzal a dallal a legnagyobb falakat sikerült áttörni. De nyilván mindig vannak sztereotípiák – született is ezzel a címmel lemezem. Sokszor kellett ezzel szembesülnöm, és nem értettem, hogy miért kell azért másképp megítélni, mert az édesapám egy nagyon tehetséges ember, aki kemény munkával jutott el oda, ahol tart. Mintha az, hogy valakinek tehetséges a szülője, arra predesztinálná, hogy ő már nem lehet az. Abban, hogy ezt az egészet hogyan kezeljem, sokat segített, hogy kiírtam magamból a gondolatokat. Mindig is fontos volt számomra, hogy a dalaim mögött legyen mélyebb tartalom. Hiszek abban, hogy őszintén és pozitívan kell másokhoz állni. Azt kell, hogy mondjam, egyáltalán nem bánom, hogy ez az én küzdelmem volt, mert minden embernek megvannak azok a feladatai, amiket el kell végeznie, együtt tudok vele élni. Mindig is büszke voltam a családomra és arra, hogy honnan érkezem. Alapvetően az embereknek van egy rossz beidegződésük, hogy számomra minden ezüsttálcán lett átnyújtva. Holott nekem a szüleimnek is rengeteget kellett bizonyítanom. Sosem voltam apuci dédelgetett kislánya, de természetesen nagyon összetartó család vagyunk. Hálás vagyok a szüleimnek, hogy úgy neveltek minket a testvéreimmel, hogy mindig hagyták, hogy magunk oldjuk meg a feladatainkat, problémáinkat. Önállóságra neveltek minket, és egy olyan értékrendet kaptunk, amit a mindennapokban is jól tudunk hasznosítani. Az az ars poeticám, hogy értéket képviseljek – nem szeretnék belesimulni a trendekbe. Szerintem nagyon fontos, hogy az ember bármit csináljon is, merjen közben önazonos lenni, merje vállalni önmagát.

INTERJÚ SASS DANIVAL

És ha már önazonosság! Egy régi álmod válik valóra még idén, ha minden jól megy…

Igen, a Bakelit szerelem, avagy retromantika részben egy zenés „utazás” lesz, amely a régi Táncdalfesztiválok dalait dolgozza fel, és ami számomra mindig is nagy szerelem volt. Többek között Kovács Kati, Cserháti Zsuzsa és Máté Péter dalaiból áll majd az az egyestés zenés utazás, amelyben a színészi oldalamat is megmutathatom, mindezt pedig Bereczki Zoltán fogja rendezni, ami külön öröm számomra. Az ő munkássága mindig is etalon volt, szóval ez hatalmas dolog nekem!

Az állandó színpadi jelenlét miatt még inkább fókuszban van, hogy éppen milyen kondiban vagy. Tudatosan figyelsz arra, hogy mennyit sportolsz, illetve mit étkezel?

Bár nem beszéltem róla, de négy évvel ezelőtt volt egy kis pajzsmirigy problémám – szerintem nők esetében gyakran jelen van ez a probléma. Nagyon szépen a helyén kezeltem az ügyet, egy percig sem volt betegségtudatom, sokkal inkább arra törekedtem, hogy az én életvitelem mellett is kivitelezhető legyen a gyógyulás. Minden este előre elkészítettem magamnak a másnapi étel porciókat, illetve a mozgást is még inkább beépítettem a napirendebe. Hetente kétszer biztosan lemegyek az edzőterembe, de ha lazább hetem van, akkor akár három-négyszer is, plusz ott vannak mellette a táncórák. A táplálkozásra visszatérve, igyekszem változatosan étkezni – az egy rossz beidegződés, hogy az egészséges étkezés csak salátából és csirkéből állhat. Ma már annyiféle finomság áll rendelkezésünkre! Szeretek főzni és igyekszem a kreativitásomat a konyhában is kamatoztatni. Azt mondják, hogy jól is főzök! (nevet) Az elmúlt időszakban ez egyfajta hobbi lett, nagyon szeretek a szeretteimnek, a barátaimnak főzni. Szerencsére mára teljesen helyreálltak az egészségügyi gondok is, de ehhez kellett az az elhatározás, amivel az egész probléma megoldásához álltam.

Nemrégiben egy kiskutyussal bővült a családod. Könnyedén összecsiszolódtatok?

Ellie most is épp itt van velem! (nevet) Nagyon izgultam, hogy – bár kistestű kutyus, de – hogyan fogja bírni a lakásban, és szerencsére nagyon jól ráhibáztam! Egy végtelenül ragaszkodó, bújós, toleráns kutyus, aki pillanatok alatt ráérzett az életritmusomra – tökéletesen megvan akár a lakásban is, de ha elmegyünk a szüleimhez, akkor előjön belőle a „vidéki” kutya. Tavaly pusztult el sajnos a Golden Retrieverem, aki a családommal élt, mióta elköltöztem, de nagyon nagy szerelem volt a miénk. Anno egy születésnapomra kaptam őt. Amikor eltávozott közülünk, épp azokban a napokban született meg Ellie – nagyon hiszek a fenti gondviselésben. Milyen érdekes, hogy nem is szerettem volna rögtön új kutyust, de megláttam őt és azonnal éreztem, hogy hozzám tartozik. Nincsenek véletlenek.

Vissza az oldal tetejére
ÉrtemTovábbi információk