Állati jó barátok

A dilemma, amellyel egyszer minden szülő szembesül: legyen, avagy ne legyen háziállat? Egy döntés, melynek súlya van.

Léna odaadóan cirógatja a szomszéd kutyájának a buksiját. „Olyan aranyos! Én is szeretnék egyet! Kérlek, anya!” Kedves kis állat, gondolja magában anya, miközben a lelki szemei előtt már látja szegénykét az esőben egyedül csatangolni, mert senki se akar kimenni vele a hidegbe sétálni. Apa pedig a szétrágott papucsokra gondol rögtön, habár egy őrzőkutya a házba nem is lenne olyan rossz ötlet. És együtt járhatnának futni, ami még a motivációnak is jót tenne.

HÁZIÁLLATOK ÉS ÚJSZÜLÖTTEK

Nem játékszer

A háziállattartással kapcsolatos döntést nem szabad könnyelműen meghozni, mivel nemcsak örömökkel, hanem bizonyos kötelességekkel is jár a dolog. Ha egy állati lakótársat fogadunk köreinkbe, akkor a család minden tagjára hárulnak majd feladatok.

Ezért az a legfontosabb, hogy egy olyan állatkára essen a választásunk, mely az életvitelünkhöz is illik. Ha a szülők egész nap az irodában dolgoznak, és a gyerekek is csak késő délután érnek haza az iskolából, akkor ne egy nagy mozgásigényű kutyust válasszunk házi kedvencnek. Ha jellemző, hogy gyakran, hosszabb időre elutazunk, akkor több érv is a cicatartás ellen szól. És azt se szereti mindenki, ha egy nyuszi is lakik a lakásban, és lássuk be, a halakkal, teknőcökkel se tudnak a legkisebbek még nagyon mit kezdeni.

A feladatok felosztása

Mielőtt elindulnánk az állatkereskedésbe, a saját szükségleteinket és az adottságokat is számba kell vennünk. Ha pedig közös nevezőre jutott a család, akkor a feladatokat igazságosan és egyértelműen fel kell egymás között osztani. Ki eteti, ki almozza, ki viszi az állatorvoshoz? Ki szakít időt arra, hogy játsszon vele, ki jár vele kutyaiskolába, netán kutyakozmetikába? A könnyű teendőket a legfiatalabbakra is rábízhatjuk, az almozás vagy az állatszőr eltávolítása a kanapéról pedig lehet mondjuk az idősebb testvérek feladata. Ha egy állatmenhelyen élő négylábú örökbefogadása mellett döntünk, mindenképpen tudakoljuk meg, milyen előélettel rendelkezik az állatka – mivel sok esetben ezek a kisállatok félősebbek vagy bátortalanabbak, amit a gyermekek nem tudnak megfelelően kezelni.

ÜNNEPELJ KISKEDVENCEDDEL!

Életre szóló barátság

Az állatok között felcseperedő gyermek élete az állattartással kapcsolatos feladatokon kívül sok egyéb mással is gazdagszik. Nemcsak egy élőlényt kap, akit szeretgethet, hanem megtanul felelősséget is vállalni érte. Az állat fejleszti a szociális kompetenciáját, mivel megtanul más élőlények szükségleteire is odafigyelni. Egy kutyával automatikusan több időt tölt el a szabadban, és annak az esélye, hogy allergiás lesz, kutatások szerint a kedvenceknek köszönhetően jelentősen csökken.

És ez – minden kötelezettség és pluszkiadás ellenére is – sok jó érv, melyek legkésőbb akkor kerülnek túlsúlyba, amikor szőrös kedvencünk, aki olyan hatalmas szemekkel tud nézni ránk, titokban már átvette otthon az irányítást, és aki nélkül már el se tudnánk képzelni az életünket.

Cica a háznál – legyen vagy ne legyen?

Előnyök:

a gyermekek kötelességtudata fejlődik
játszótárs és szeretgethető házi kedvenc hosszú időre
kisebb allergiaveszély
támogatja a szociális fejlődést

Hátrányok:

több munka
költségek (eledel, állatorvos)
időráfordítás (mosdatás, sétáltatás)
jó szervezést igényel (elutazáskor, munkaidőben, betegség esetén)