Menü

Fogápolás 2.0

Így kell ezt csinálni

Home » Életmód » Egészség » Fogápolás 2.0 - 10.2019

Fogsikálás két percen keresztül? Manapság már tudjuk, a fogak egészségének megőrzéséért ennél többet is tehetünk. Minden, amit a modern fogmosásról és foghigiéniáról tudni érdemes.

A fogmosás a modern civilizáció vívmánya? Á, dehogy! Már az ősember is fűzfa pálcikákkal tisztította a fogsorát. Az ókori Egyiptomban pedig már fogkrémet is használtak, pontosabban: őrölt habkőből és borecetből készült keverék került a rágóbotokra. Az ókori rómaiak szintén habkövet használtak erre a célra. Ehhez még csontport, kagylóhéjat, szódabikarbónát és mirhát kevertek, vagy fogsót használtak. Később, a 19. század elején olyan összetevők is kerültek a szájakba, mint a magnézium-karbonát, a tojáshéj vagy a márványpor. Ezeket annak idején szappannal és ízporokkal keverték össze, egy kevéske kárminnal festették rózsaszínűre, és nedves ujjaikkal vitték fel a fogakra. Ezt követően pedig egy kis kefével dörzsölték át azokat.

1850-ben Washington W. Sheffield amerikai fogorvos adott először glicerint a fogkrémhez, amit még üvegcsékben vagy sztanioltasakokban árultak, és ezért könynyen kiszáradt. 1876-ban a fia, Lucius Tracy Sheffield, aki ugyancsak fogorvos volt, kezdte el az anyagot összenyomható tubusokba tölteni. Ezt az ötletet egy párizsi utazása során látott festőtől „lopta”. A mai napig főleg tubusos formában kapható a fogkrém, ám a tartalmát természetesen folyamatosan fejlesztik. A mai paszták gyakran tartalmaznak fluoridot, mely a fogazatot annak legnagyobb ellenségétől, a szuvasodástól védi, ugyanis ez az anyag a fogzománcot ellenállóbbá teszi. Az olyan hatóanyagok, mint a cink, a zsálya vagy a ratanhia, erősítik és védik a fogínyt. Speciális igényeket elégítenek ki azok a termékek, melyek az úgynevezett pro-argin technológián alapszanak, amit az érzékeny fogakra fejlesztettek ki.

Fájdalom, kérlek, múlj el!

„A fogakat tulajdonképpen a fogzománc és a fogíny védi – magyarázza dr. Marianne Gräfin von Schmettow, a CP GABA GmbH/elmex cég tudományos ügyekért felelős részlegének vezetője. – A fogíny visszahúzódása által viszont felszínre kerül az érzékeny dentin. Itt több ezer úgynevezett ingervezető csatornácska található, melyek az olyan ingereket, mint a hideg, az édes vagy az érintés, a fog belsejébe továbbítják. Ott ez az inger fájdalommá alakul: a tipikus rövid, éles, belenyilalló fájdalommá, ami ezeknek az ingereknek a védtelenné vált fognyakakkal való érintkezésekor léphet fel.” A kifejezetten ennek a problémának az orvoslására kifejlesztett fogkrémek argininés kalcium-karbonát-tartalmuk révén lezárják a fogidegekhez vezető csatornákat, amelynek köszönhetően a fájdalmat okozó ingerek már nem képesek a továbbiakban a fog belsejébe hatolni.

A kedvenc szín: a fehér

A nem túl esztétikus elszíneződések eltüntetésében is segítséget nyújt a megfelelő fogkrém. A modern fehérítő termékek megszabadítják a fogfelszínt az elszíneződésektől és megelőzik azok rárakódását. Több fogkrém aktív oxigént is tartalmaz, ami világosítja is a fogsort. A kozmetikai ipar legnagyobb trendjei közé tartozik az aktív szén használata, mely ugyancsak fehérítő anyagként kerül a fogkrémekbe, például a Colgate Max White Charcoalba. A benne lévő gyengéd, ásványi tisztító részecskék eltávolítják a tea, a kávé és a dohány okozta elszíneződéseket. Így adja vissza a fekete fogkrém a fogak fehérségét. Azonban a köztudatban élő félelem, hogy a túl sok „fehérítés” kártékony lehet, dr. Marianne Gräfin von Schmettow szerint általában alaptalan: „Ugyan a whitening fogkrémek valamivel erőteljesebben csiszolják meg a fogfelszínt a hagyományos társaiknál, mégis tökéletesen alkalmasak napi használatra.”

ÍGY KELL HELYESEN FOGAT MOSNI

A savanyú nem barátja a fogaknak

A kávé és a cigaretta mellett a vörösbor is a leghírhedtebb fogelszínezők közé tartozik. Továbbá a savanyú ételek és italok is – a bor mellett az ecet, a narancslé és az energiaitalok is ugyanebbe a csoportba tartoznak – felpuhítják a fogzománcot, és eltart egy ideig, amíg újra maguktól visszaszilárdulnak. Hatékony megoldás lehet erre a problémára a megfelelő mennyiségű fluoriddal való megelőzés, vélekedik a témáról dr. Marianne Gräfin von Schmettow: „Ez az anyag rendszeresen használva védőréteget képez a fogak felszínén, ami nemcsak a fogszuvasodás, hanem az ételek savtartalma okozta problémák kivédésében is segít.”

 

Okos tisztítás

A fogmosás tehát nemcsak tisztává varázsolja a fogakat, hanem egészségesen és szépen is tartja azokat. Annak, hogy ezt hagyományos vagy elektromos fogkefével végezzük, nincs komolyabb jelentősége. „Számos felmérés megmutatta, hogy nagyon jó fogmosási technikával egy manuális fogkefével is kiválóan meg lehet tisztítani a fogakat.” Jóllehet az elektromos fogkefével valamivel kényelmesebb fogat mosni: ezt a fajtájút csupán a helyén kell tartanunk, a tisztító mozdulatokat a gép elvégzi helyettünk, és manapság már intelligens funkciókkal és rengeteg applikációval ellátott, úgynevezett „okos fogkefék” is a rendelkezésünkre állnak, melyek azt is megmutatják, hogy milyen hatékonysággal tisztítjuk a fogainkat. Ennek ellenére a legfontosabbnak dr. Marianne Gräfin von Schmettow a helyes fogmosási technikát tartja: „Az elektromos fogkefék kapcsán is – mindegy, hogy rezgővagy rotáló-pulzáló fajtájúról van szó – a helyes használat a döntő, mert helytelenül alkalmazva a legújabb és legdrágább készülékkel se érjük el a célunkat.”

Fogkarbantartás

Apropó fogorvos: „A professzionális fogtisztítás egy remek dolog, mert ennek köszönhetően azoktól a lerakódásoktól is megszabadulhatunk, melyeket az otthoni fogápolás során nem tudunk eltávolítani, és ezáltal csökken a fogszuvasodás vagy a fogínybetegségek kialakulásának kockázata.” Erre manapság szerencsére már a betegbiztosítók is rájöttek. A megelőzés fontossága, mint sok más esetben is, itt sem elhanyagolható tény. Éppen ezért megéri szabadidőt (és sokszor akár pénzt is) felszabadítani erre, mivel ezzel a megelőző kezeléssel egy olyan problémával szemben is hatékonyan felvehetjük a kesztyűt, amit sokan alábecsülnek: az úgynevezett fogínytasakok kialakulásával. Ezekben felhalmozódhatnak baktériumok, melyek gyulladást okozhatnak. Nemritkán a fogágy is érintett lesz a problémában, ebben az esetben pedig már parodontózisról beszélünk. Ha ezt nem időben és hatékonyan kezelik, leépülhet az állkapocscsont. A fogak pedig idővel akár ki is hullhatnak. Tehát ezért „nagyon is javallott a fogköztisztítók használata az otthoni fogápolás során” – mondja dr. Marianne Gräfin von Schmettow. A kis pálcikák mindenféle méretben és variációban kaphatók, a használatuk pedig gyerekjáték. Alapjában véve úgy működnek, mint egy fogpiszkáló. Vagy ahogy az ősember fogalmazna: mint egy fűzfa pálcika.

ÉP FOGAK A TERHESSÉG ALATT IS

Amit szeretnek a fogak:

  • Napi kétszeri fogmosás – így még a kevésbé alapos tisztításból fakadó hibákat is „kijavíthatjuk”
  • Fogköztisztító kefék és fogselyem használata – azért, hogy ne alakuljanak ki veszélyes fogínytasakok
  • Érzékeny fogak esetén szenzitív fogkrémek használata – ezek többek között a védtelenné vált fognyakat is védik
  • Évente kétszer kontroll a fogorvosnál és legalább évente egyszer elvégzett megelőző kezelés – ezzel a komoly problémák kialakulásának is elejét lehet venni.

Ami károsítja a fogakat:

  • Savanyú ételek vagy italok fogyasztása után rögtön fogat mosni – ezek puhává teszik a fogzománcot
  • A szabaddá vált fognyakak esetén fehérítő fogkrém használata – ez a fogzománc által nem védett puhább fogakat a kívántnál erősebben csiszolhatja
  • Csak és kizárólag a modern technikára való hagyatkozás – jóllehet az elektromos fogkefék és a fogmosó applikációk hasznos dolgok, igazából a helyes fogmosó technika a döntő fontosságú, melyet érdemes a fogorvosunkkal is megmutattatni.

Vissza az oldal tetejére
ÉrtemTovábbi információk