Április bolondja a népszokás szerint az, akit április elsején rászednek. De vajon honnan ered ez a különös szokás? Összeszedtük a legérdekesebb tényeket róla.
Több országban is szokás, hogy ezen a napon tréfát űznek egymással az emberek – bár ennek az eredete mindmáig nem tisztázott. A kevéssé fantáziadús kutatók azt állítják, hogy a beugratós szokás a változó, csalóka április időjárás kapcsán született meg.
Ennél színesebb az a magyarázat, amely szerint a bolondok napja a középkori Franciaországból származik, ahol 1564-ig az év április elsején kezdődött, és e napon az ismerősök ajándékokkal lepték meg egymást.
Vannak, akik az ókori Saturnaliák folytatásának tekintik április elsejét, amikor a féktelen vidámsággal megült ünnepen úr és szolga egy napra szerepet cserélt.
Egy másik magyarázat szerint a szokás a húsvéti passiójátékokból ered. A naiv, népies misztériumokban Krisztust pere során Kajafástól Pilátushoz, innen Heródeshez, majd megint Pilátushoz küldözgetik. Innen ered a magyar Ponciustól Pilátusig szaladgál szólás is.
Az ugratás ártatlan formája volt, amikor az áldozatot galambtejért, szúnyogzsírért, kakasfogért, szárított hóért küldték a boltba.
A sajtó megjelenése új távlatokat nyitott az ugratások előtt. A brit lapokban már a 18. századtól szinte üzemszerűen űzték az április 1-jei tréfákat. 1798-ban például valamennyi újságban feltűnő hirdetés tudatta: április 1-jén soha nem látott menet vonul be a Westminster apátságba. Lesznek köztük agg férfiak és nők, mindkét nembeli özvegyek és gyermekek, nős és elvált urak, férjes és elvált nők, mindenféle rendűek és rangúak. Az olvasóknak nem tűnt fel, hogy a megfogalmazás szerint mindenki a menetbe tartozik, így szép számmal össze is gyűltek, majd amikor valaki elkiáltotta magát: “április elseje!”, nevetve szétoszlottak.
A múlt század elején egy francia lapban az jelent meg, hogy lebontják az Eiffel-tornyot. Ennek hírére ócskavas kereskedők tömege gyűlt össze, hogy licitáljon Párizs jelképére. A BBC 1957. április 1-jén a rendkívül bőséges svédországi spagetti-termésről adott hírt, ezután többen érdeklődtek arról, hogyan lehetne saját spagetti-fájuk.
Az első internetes április 1-jei tréfa valószínűleg 1984-ből származik, amikor a holland Piet Beertema azt terjesztette el a világhálón, hogy a Szovjetunió csatlakozni akar a mai internetes fórumok elődjének tekintett usenet hálózathoz, mert a kommunista párt akkori főtitkára, Konsztantyin Csernyenko szabad vitafórumot keres. (A csatlakozás egyébként 7 év múlva tényleg megvalósult)
Napjainkra az ugratások egyre különösebbek, hisz a ránk zúduló információáradatban nehéz különbséget tenni valós és hamis között. Megesik, hogy az április 1-jei tréfának szánt hírek pánikot keltenek, a valós híreket pedig tréfaként fogják fel. Amikor 1946. április 1-jén egy földrengés után 150 áldozatot követelő szökőár söpört végig Alaszkán és Hawaii szigetén. Az áldozatok magas számában közrejátszott, hogy akadtak, akik álhírnek vették a vészjelzést.
