A rovarcsípésekről

Dr. Gunter Sturm bécsi bőrgyógyász elmond mindent, amit a rovarcsípésekről tudnunk érdemes.

Miért van az, hogy bizonyos embereket gyakrabban csípnek meg a rovarok?

Különböző elméletek születtek arra vonatkozóan, hogy a vérszívó rovarok miért tartanak vonzóbbnak bizonyos embereket másoknál. Elsősorban a levegő széndioxid-­tartalma csalogatja a közelünkbe őket. Ezt a gázt lélegzik ki az emlősök – a rovarok tudtára adva, hogy ennivaló van a közelben. Ezenkívül a test melege és a nedvesség is vonzza a vérszívókat. Nem utolsósorban az ember egyéni testszaga is döntő fontosságú lehet – a bőr kipárolgása és az intenzív szagok mágnesként vonzzák a rovarokat. Annak ellenére, hogy úgy tűnik, vércsoport szerint nem válogatnak, az emelkedett véralkoholszint hozzájárulhat ahhoz, hogy a „gonosz szellemek” könnyebben megtalálnak minket.

Mikor mondhatjuk valakire azt, hogy allergiás a rovarcsípésre?

Egy-két centiméternél nem nagyobb hólyagocska a csípés helyén abszolút normális reakciónak számít. A 24 óránál tovább tartó, nagyobb felületre kiterjedő dagadás ugyan kifejezetten kellemetlen lehet, de az esetek többségében mégsem számít veszélyesnek. A vérkeringés és a légzőrendszer allergiás reakciói ellenben életveszélyesek lehetnek és azon nyomban ellátást igényelnek. Általában méh- vagy darázscsípésekről van szó, ritkábban dongó vagy lódarázs talál meg minket a fullánkjával. Gyakran csak egy rovarfajta csípésére reagálunk allergiás tünetekkel. Fontos, hogy tudjuk, milyen rovar csípett meg minket. A méh általában hátrahagyja a fullánkját, a darazsak kihúzzák.

Létezik esetleg rovarméreg-allergiára hatásos terápia?

Igen, és sajnos nagyon sok érintett személy nincs is tisztában azzal, hogy a rovarméreg-allergia jól kezelhető. Az allergológia területén a méh- és darázsméreggel való immunterápia számít a leghatékonyabb kezelésnek. Már az alapdózissal is elérhető az érintettek 95%-ánál a további allergiás reakciók elleni védelem. És valójában semmi más nem szükségeltetik ehhez, csupán annyi, hogy az ember egy kis időt szán a terápiára. A kórházak és ambulanciák többségében, illetve az azokban erre szakosodott centrumokban sok helyen már az 5 év feletti gyermekek immunterápiás kezelése is lehetséges. Valójában, szükség esetén a még kisebb korú gyerekeknél is megkezdhető a kezelés.