A Föld napja 2026: ez az 5 tény a megújuló energiákról reményt ad

Mi az az energiaátmenet?

Az energia meghatározza az életünket. Folyamatosan használjuk – gyakran anélkül, hogy észrevennénk. Legyen szó az üzemanyagról, amely az autókat mozgatja, vagy az úgynevezett „szürke energiáról”, vagyis arról az energiamennyiségről, amely egy termék teljes életciklusához szükséges a gyártástól és a szállításon át egészen a hulladékkezelésig.

Az energia előállításához különböző energiahordozók használhatók. Ezeket megújuló és fosszilis forrásokra osztjuk. A megújuló energiák gyakorlatilag kimeríthetetlenek vagy természetes folyamatok révén folyamatosan újratermelődnek. Ilyen például a napenergia, a szél- és vízenergia, valamint a földhő (geotermikus energia). Előállításukhoz megújuló nyersanyagokat is felhasználnak. A fosszilis energiák ezzel szemben nem megújuló erőforrásokra épülnek, ilyen például a szén, a földgáz vagy a kőolaj. Emellett létezik még a nukleáris energia is, amelyet az atomerőművekben végbemenő maghasadás során állítanak elő.

Az energiaátmenet a fosszilis és nukleáris energiahordozók használatáról a megújuló energiaforrásokra való áttérést jelenti.

Miért van szükség az energiaátmenetre?

Az, hogy a jelenben és a jövőben mely energiahordozókra támaszkodunk, alapvetően meghatározza majd az életet bolygónkon.

A megújuló energiákkal szemben a fosszilis energiahordozók a bolygón csak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, és mesterségesen sem állíthatók elő. A szén, a kőolaj és a földgáz készletei évmilliókkal ezelőtt keletkeztek, és a kitermelés következtében egyre inkább kimerülnek. Használatuk emellett jelentős mértékben károsítja a klímát és a környezetet.

A fosszilis nyersanyagok elégetésekor hatalmas mennyiségű szén-dioxid (CO₂) és más, a klímára káros gáz kerül a légkörbe, aminek következtében az felmelegszik. 1990 és 2021 között a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 51 százalékkal nőtt. Különösen súlyos probléma, hogy a CO₂ olyan gáz, amely a Föld rendszerében zajló természetes fizikai és biogeokémiai folyamatok révén csak nagyon lassan bomlik le. 1000 év elteltével is még 15–40 százaléka a légkörben marad. A CO₂ teljes lebomlása több százezer évig is eltarthat. Ez azt jelenti, hogy minden CO₂-mennyiség, amelyet most kibocsátunk, várhatóan még nagyon-nagyon hosszú ideig a rendszerben marad.

És ennek már most is vannak következményei – a közeljövőben pedig még inkább lesznek. A United Nations Environment Programme (UNEP) szerint a globális felmelegedés 2025-ben átlagosan valamivel 1,5 °C alatt volt az iparosodás előtti korszakhoz képest. Így a nemzetközileg kitűzött cél, hogy a Föld felmelegedését 1,5 °C-ra korlátozzuk, várhatóan nem teljesül. Ha az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló intézkedéseket nem szigorítják, a felmelegedés 2100-ra akár a 2,8 °C-ot is elérheti. Márpedig minden tizedfoknyi melegedés jelentős különbséget jelent.

A 2026-os Föld napjának mottója: „Our Power, Our Planet“

Ideje tehát cselekedni! Ezt hirdeti a Föld napja 2026-ban is. Második egymást követő évben a mottója az „Our Power, Our Planet”. Az earthday.org weboldalon globális áttekintés található az összes eseményről, amely április 18. és 22. között – a Föld napján – zajlik világszerte. Így könnyen találhatunk a közelünkben olyan programot, amihez csatlakozhatunk.

Az ACTIVE BEAUTY a 2026-os Föld napja alkalmából összegyűjtött öt bátorító tényt a megújuló energiáról.

5 tény a megújuló energiáról, amely reményt ad

1. Az energiaátmenet a legnagyobb eszközünk a CO₂-kibocsátás csökkentésére

A World Resources Institute adatai szerint a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának jelenleg 75,7 százaléka az energiaágazathoz kapcsolódik. Az ezen kívüli szektorok csupán a globális kibocsátás negyedéért felelősek. Ezért a megújuló energiákra való átállás jelenti a legnagyobb lehetőséget a klímaválság elleni küzdelemben.

Az energiaágazathoz tartozó kibocsátások közé tartozik az áram- és hőtermelés (a teljes kibocsátás 29,7%-a), a közlekedés (13,7%), a feldolgozóipar és az építőipar (12,7%), valamint az építészet (6,6%). Ide sorolhatók továbbá a diffúz kibocsátások, vagyis azok az üvegházhatású gázok, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése vagy szállítása során szabadulnak fel, valamint a más nyersanyagok égetéséből származó kibocsátások is.

2. A megújuló energiákra való átállás anyagilag is megéri

Egy magát makacsul tartó tévhit szerint a megújuló energiák csak állami támogatások révén lehetnek versenyképesek. A 2000-es években, a napenergia használatának kezdeti időszakában ez igaz is volt. Azóta azonban a technológia óriásit fejlődött. Egy fontos tényt szintén nem szabad elfelejteni: a fosszilis energiákat továbbra is hatalmas összegekkel támogatják. Ausztriában például a kereskedelmi légiközlekedésre vonatkozó kőolajadó-mentesség jelentős támogatást jelent a fosszilis energiahordozóknak.

A University of Oxford gazdasági intézetének kutatói egy 2022-es tanulmányban arra jutottak, hogy egy környezetbarát, kibocsátásmentes életmód kb. 30 éven belül elérhető és gazdaságilag is nyereséges. Minél gyorsabban zajlik le az energiaátmenet, annál olcsóbbá válik. A számítások szerint 2050-ig akár 12 billió dollár is megtakarítható ennek révén. A tanulmány során a kutatók több ezer energiaátmeneti modellt elemeztek. Egyik eredményük szerint az elmúlt 20 évben a napenergia költségei kétszer olyan gyorsan csökkentek, mint ahogy azt a legoptimistább előrejelzések várták.

Egy 2022-es Stanford University-n készült tanulmány szerint továbbá a teljes körű energiaátmenet esetén az energiaköltségek 63%-kal alacsonyabbak lennének a jelenlegi szintnél. Ha a tanulmány figyelembe veszi az egészségre és a klímára gyakorolt előnyöket is, a csökkenést akár 92% is lehet.

3. Már minden szükséges technológiánk adott az energiaátmenethez

A Stanford University fent említett tanulmánya arra az eredményre jutott, hogy a megújuló energiákra történő globális átállás lehetséges anélkül, hogy új technológiákat kellene kifejleszteni. A tanulmány csak olyan megoldásokat vett figyelembe, amelyek nem rontják az energiaellátás biztonságát, nem növelik a légszennyezést, és nem károsítják a klímát. Ez egyben azt is jelenti, hogy bonyolult, ipari méretekben még nem bizonyított technológiák – például a kék hidrogén alkalmazása – sem szükséges ahhoz, hogy az egész világ átálljon a megújuló energiára.

4. 2025 volt az első év, amikor a világon több áramot termeltek megújuló energiából, mint szénből

A megújuló energiák egyre nagyobb lendületet kapnak. 2025 volt az első év a történelemben, amikor világszerte több áramot állítottak elő megújuló forrásokból, mint szénből. Ez annyira figyelemre méltó, hogy a rangos Science szaklap a zöld energiák globális fellendülését az „Év tudományos áttörésének” nevezte.

Ez a fellendülés elsősorban egy országnak köszönhető, amelyet egyébként nemzetközi szinten gyakran kritizálnak környezetkárosítás és klímaterhelés miatt. Ez az ország Kína.
Bár sok megújuló energiaforrásra épülő technológiát az Egyesült Államok fejlesztett ki, azok továbbfejlesztése, tökéletesítése és ipari gyártása főként Kínában zajlik. A távol-keleti ország különösen a déli régiókba és Európába exportál, aminek köszönhetően a szél- és a napenergia a világ számos részén a leggazdaságosabb energiaforrássá válhatott.

5. Még a régi fúrólyukakból is nyerhető tiszta energia

Bár az energiaátmenethez szükséges technológia már rendelkezésre áll, az új ismeretek és megközelítések tovább segítik a fejlődést. Jó példa erre a Greenwell nevű startup által kifejlesztett megoldás, amely optimalizálja a geotermikus energiahasznosítást a kőolajkitermelésben már nem használt fúrólyukakat révén.

Ennél a folyamatnál először lezárják a fúrólyuk végét, hogy több olaj ne távozhasson. Ezután néhány átalakítás után hideg vizet vezetnek a lyukba, amely 35–70 °C közötti hőmérsékleten tér vissza a felszínre. Bár a felújított fúrólyukak nem kellően hatékonyak az áramtermeléshez, legalábbis nem annyira, mint a hagyományos geotermikus erőművek, a hőmérsékletük elegendő ahhoz, hogy például olyan üvegházak fűtését lássák el, amelyek jellemzően fosszilis tüzelőanyagokkal működtek korábban.