Menü

Interjú Iklódi Dórával

„Nem ördögtől való dolog A TUDATOS ÉTKEZÉS”

Home » Életmód » Interjú » Interjú Iklódi Dórával - 12.2018

A népszerű gasztroblogger, Iklódi Dóra a tökéletes példája annak, hogy az ember igenis képes olyan egészséges fogásokat készíteni, melyek még finomak is. Teszi mindezt olyan gusztusos tálalásban, hogy még a klasszikus konyha kedvelői is elcsábulnak receptjeitől.

Nemrég jelent meg Cukormentes örömök – Inzulinrezisztensek és cukorbetegek részére című könyved. Egyre több embert érintenek a fenti állapotok, hiánypótlónak tűnik ez a kiadvány. Te hogy látod?

Igen, sajnos egyre több emberről derül ki, hogy inzulinrezisztenciával vagy cukorbetegséggel küzd. Egyrészt szerintem azért, mert egyre nagyobb figyelmet kapnak ezek a problémák, és az egészségügyben is hamarabb felismerik, másrészt pedig a folyamatosan megjelenő, újabbnál újabb divatdiéták is súlyosbítják a helyzetet. Hiszen ezek nem a kiegyensúlyozottságot tartják szem előtt, hanem radikálisan változtatják meg az étkezést, az életmódot. A másik kiváltó ok meglátásom szerint a folyamatos rohanás, a stressz és a nem megfelelő mennyiségű alvás. Nem figyelünk magunkra, nem hagyunk időt a változásokat, illetve az érzelmeket megélni. Ezek a problémák pedig visszaköszönnek végül valamilyen formában.

Te magad is IR-es vagy. A kezdetektől könnyedén vetted a szabályokat, amiket ez az életmód megkíván?

Dehogy. Az első pár hónap elképesztő nehéz volt számomra. Megfelelő információk hiányában azt gondoltam, hogy innentől kezdve semmit nem ehetek, amit eddig, finomakat pedig főleg nem. Volt olyan, hogy csak járkáltam reményvesztetten, éhesen a boltban, és fogalmam sem volt, hogy mit is ehetnék, vehetnék most. Sikerült szerencsére ezen a kezdeti nehézségen átlendülni, és egyre inkább beleástam magam abba, hogy ezzel az állapottal hogyan lehet együtt élni, milyen alapanyagokat lehet használni, miként érdemes őket elkészíteni. A kulcs a fokozatosságban van véleményem szerint. Nem szabad egyik napról a másikra egy teljesen más rendszer és elv szerint élni, mert tiltakozni fog a szervezeted és a lelked is.

Sokan, ha azt hallják, hogy egészségtudatos étkezés, máris a fűrészpor ízű pékáruk és az egyszerű, kissé semmilyen saláták jutnak eszükbe. Mondhatjuk, hogy ez esetben is csak belevágni nehéz az életmódváltásba?

Igen, még mindig van egy ilyen sztereotípia az emberekben, hogy ha azt hallják, hogy valami egészséges vagy mentes, akkor rossz ízű is. Ezt tapasztaltam a saját családomban is, de szépen, lassan, ahogy megismerkedtek ők is az új alapanyagokkal és ízekkel, átalakult bennük ez a kép. Ezért is tartottam fontosnak a könyvemben olyan recepteket megosztani, amelyek könnyedén beilleszthetők a hétköznapokba, sőt a legtöbb magyar család asztalán már ott vannak. Mert így lehet elérni a szemléletmódváltást, ha megmutatjuk, hogy nem ördögtől való dolog a tudatos étkezés.

INTERJÚ TÓTH MÓNIVAL

A blogodon évek óta osztasz meg isteni újragondolt recepteket. Az egészségtudatos étkezés szerinted mennyire kivitelezhető manapság egy átlagos háziasszonynak?

Azt vettem észre, hogy egyre könnyebb és gyorsabb beszerezni azokat az alapanyagokat, melyekből egészséges ételeket készíthetünk. Három évvel ezelőtt alig lehetett kapni szupermarketekben alternatív liszteket, édesítőszereket vagy növényi tejeket. Ma már azonban szinte mindenhol általános, hogy van egy ilyen polc. Ráadásul a vendéglátóhelyek is sokkal jobban figyelnek arra, hogy az ételérzékenyek is tudjanak választani, ezáltal éttermekben, kávézókban is egyre könnyebb kivitelezni az egészségtudatos étkezést.

Nem feltételezem, hogy elcsábulsz az ünnepekkor egy-egy hagyományos falatra. De mit tudnál tanácsolni azoknak, akik egy életmódváltás közepén vannak, és stresszt okoz nekik az ünnepi  finomságok gondolata?

Szerintem a kiegyensúlyozott étkezés vagy az IR-étrend nem azt jelenti, hogy karácsonykor vagy egyéb ünnepekkor ne lehetne egy szelet hagyományos zserbót megenni, amit a nagyi készít nekünk. Én azért nem szoktam elcsábulni, mert egyszerűen teljesen elszoktam a cukor ízétől, elképesztő édesnek érzek mindent, ami azzal készül, és nem esik jól. Le kell szögezni, hogy nem egy-két hagyományos falat fogja romba dönteni az egészséges életmódot, sőt. Ez éppenséggel nagyon is elengedhetetlen a kiegyensúlyozottsághoz, hiszen fontos, hogy ne úgy éljük meg az ünnepeket, hogy számkivetettek vagyunk, és csak nézzük, ahogy a többiek boldogan lakmároznak. Ne ebben a 2-3 napban akarjuk megváltani a világot, ne ekkor ragaszkodjunk foggal-körömmel a pontosan kiszámolt grammokhoz. Egyrészt azt javaslom, hogy készítsünk magunknak alternatívát, amit szívesen eszünk ilyenkor. Ha csak annyit csinálunk, hogy a cukrot kiváltjuk eritrittel vagy xilittel, a sima búzalisztet pedig teljes kiőrlésűvel, akkor már tettünk magunkért. Másrészt figyeljünk az időzítésre. Reggelire tényleg nem jó ilyenkor sem gyors szénhidrátot enni, de ebédnél vagy uzsonnára mértékkel mehet a sütike.

 

Az egészséges életmódodnak köszönhetően ma már IR mellett készülsz az anyaságra. Gratulálok! Jobban oda kell figyelned most az étkezésre, mozgásra?

Köszönöm szépen! Nem változtattam az életmódomon azután sem, hogy kiderült, kisbabát várok. Az étkezésem ugyanolyan kiegyensúlyozott maradt, így nem is lettem „kívánós” kismama. A sport eddig is nagyon fontos szerepet töltött be a napjaimban, így egyértelmű volt, hogy ezt is megtartom, annyi különbséggel, hogy a súlyzós edzések helyett kismamajógára járok és sokat sétálok. Szerencsére ma már elavult az a nézet, hogy kettő helyett kell ennie a kismamának, de még így is nagyon sok tévhit övezi a várandósság és szoptatás alatti táplálkozást. Talán ez a lesz a következő terület, amiben szeretnék segíteni másoknak.

Amellett, hogy gasztroblogger vagy, foodstylistként is dolgozol, illetve gasztró workshopokat is vezetsz. Mindig is igazi konyhatündértípus voltál?

Már nagyon pici koromtól kezdve nagymamámmal voltam a konyhában, háromévesen szaggattam én is a pogácsát, vagy épp a nyári befőzésnél daráltam a barackot. Nálunk nagyon fontos a családban a főzés, illetve a közös étkezések. Nincs nap meleg étel nélkül, az pedig végképp elképzelhetetlen, hogy ne együtt vacsorázzunk és beszéljük meg a napi történéseket. Azt láttam mindig, hogy öröm másoknak főzni, a többieket táplálni, és soha nem tapasztaltam, hogy ez nyűg lett volna anyukámnak vagy akár a nagymamámnak. Úgyhogy igen, én is igazi konyhatündér lettem, nekik köszönhetően.

Hogyan néz ki az ünnep nálatok? Akkor is non-stop a konyhában sürögsz-forogsz?

A karácsonyi készülődés nálam már általában nyáron elkezdődik, hiszen már akkor készítjük a kreatív anyagokat a téli kampányokhoz. Úgyhogy mire a karácsonyfa alá érek, addigra kicsit meg is unom a karácsonyi ételeket. (nevet) Már ha ezeket meg lehet unni. Éppen emiatt én ekkor már csak a halászlevet készítem el a családnak és bejglit sütök, de igyekszem inkább pihenéssel tölteni az ünnepet. Gasztroajándékokat minden évben készítek a barátoknak, tavalyi nagy sláger a mézeskalácsos granola volt és az ünnepi teakeverék.

Tervezed esetleg, hogy a jövőben egy saját kis étteremmel, cukrászdával gazdagítod a hazai piacot?

A férjemmel nemrégiben nyitottuk meg az Ételműhely Gasztrostúdiót, ami bár nem hagyományos értelemben vett étterem, mégis minden szálon a gasztronómiához kötődik. A célunk az volt, hogy létrehozzunk egy alkotó helyet, ahol minden a gasztronómia körül forog. Az ételfotósok és gasztrobloggerek kedvükre fotózhatnak vagy forgathatnak, ehhez pedig minden eszköz a rendelkezésükre áll, a profin felszerelt konyhától kezdve, a foodstyling eszközön át egészen az egyedi, kézműves kerámiákig és ehető virágokig. A stúdió egyedi környezet rendezvényekhez, csapatépítőkhöz vagy épp sütős-főzős workshopokhoz. A gasztroutazásokért minden hónapban pár alkalommal lakáséteremmé alakul a stúdió, ahol vagány vacsoraesteken nem csak belekóstolhatnak a vendégek a jobbnál jobb falatokba, hanem meg is leshetik az elkészítés folyamatát a látványkonyhában.

Van esetleg olyan kedvenc ünnepi recepted, amit megosztanál velünk?

Igen, az egyik nagy kedvencem a mézeskalács golyó. Mindig temérdek mézeskalácsot sikerül készíteni, ezért, hogy ne menjen kárba, más desszerté alakítottam. Pofonegyszerű és a gyerekeket is bevonhatjuk az elkészítésébe.

Hozzávalók:

  • 300 g mézeskalács
  • 60 g vaj vagy kókuszolaj megolvasztva
  • 6 ek. cukormentes baracklekvár
  • 3 dl tej (nálam kókusztej)
  • forgatáshoz dió ledarálva vagy kókuszreszelék

A mézeskalácsot aprítóba tesszük vagy egy klopfoló segítségével zacsiban morzsára törjük. Hozzáadjuk a megolvasztott vajat, és a lekvárt. A tejet apránként adagoljuk, és figyeljük, hogy mennyit vesz fel a massza. Az én mézeskalácsaim teljes kiőrlésű lisztből készültek, így több tejet vettek fel. Masszává gyúrjuk. Ha túl száraz, akkor adjunk még hozzá egy kis tejet. Vizes kézzel gombócokat formázunk belőle és meghempergetjük darált dióban vagy kókuszreszelékben. Készen is vagyunk!

Vissza az oldal tetejére
ÉrtemTovábbi információk