Utazzunk a szomszédos országokba!
Az ellentétek földje: a Balkán
Helyek, amelyek felébresztik bennünk a felfedezőkedvet – hol vannak még ilyenek Európában? Hát itt, pontosan az orrunk előtt!
Bulgária: Finom rózsaillat és sós tengeri szellő
Aki átutazik Bulgárián, az egészen különböző benyomásokat szerez. Hagyományos stílusú favázas házak váltakoznak szocialista épületekkel. A Balkán-hegységtől délre fekszik a Rózsák völgye, ahol damaszkuszi rózsákat termesztenek. Júniusban a mezők tele vannak a kis rózsaszín virágokkal, amelyekből illóolajat párolnak le parfümökhöz. Keleten a körülbelül 370 kilométeres fekete-tengeri partvidék húzódik sok-sok homokos partszakaszával.
Míg Várna és környéke a turisták és a bulizók körében népszerű, Burgasz körül csendesebb öblöket találunk. A fővárosban, Szófiában ugyanúgy láthatunk ókori emlékeket, mint a szocialista korszakból származókat. Mostanában street art, kávézók és kis üzletek is színesítik a városképet. Plovdiv, a második legnagyobb város 2019-ben Európa kulturális fővárosa lesz.
Története időszámításunk előtt 4000-ig nyúlik vissza, ezt tartják Európa legrégebbi városának. Történelmi központjában római amfiteátrumot is találunk.
A szerkesztőség tippje: Nessebar
Nessebar a tökéletes úti cél, ha ki szeretne szakadni a hétköznapokból. A városka egy félszigeten fekszik, az egész település műemlékvédelem alatt áll és csak egy keskeny gát köti össze a szárazfölddel. Ezenkívül – most főleg a napimádók figyeljenek – a nessebari strandot a Fekete-tenger partvidékének legszebb strandjaként tartják számon. Tehát a következő nyaralása tervezésekor jussanak eszébe szavaink: Nessebar nem fog csalódást okozni!
UTAZZUNK ÚGY, MINT A PROFIK!
Románia: Szelíd vizek és óriási sugárutak
A Duna keresztülfolyik Románián, mielőtt három csatornára szakadva beletorkollna a Fekete-tengerbe. Számos mellékfolyójával, belső tavával, szigetével és nádasával alkotja a 6000 négyzetkilométeres Duna-deltát, mely az UNESCO-világörökség része. A terület nagy része védett rezervátum, egyben az ornitológusok paradicsoma. Több mint 300 madárfaj él itt, többek között kormoránok, pelikánok, gólyák és vadkacsák.
A főváros, Bukarest egészen más képet fest hatalmas sugárútjaival, túlméretezett hirdetőtábláival és a forgalom soha nem halkuló morajával. Az Unirii sugárút végén álló Parlament Palota az 1980-as években épült a szocialista rezsim idején, és alapterületét tekintve a világ legnagyobb épülete. Ma a Nemzeti Kortárs Művészeti Múzeumnak ad otthont.
Bukarest belvárosát Lipscaninak nevezik (a Lipsca románul Lipcsét jelent): egykor német kereskedők kínálták itt portékáikat.
A szerkesztőség tippje: Erdély
Az ország középső részén fekszik Erdély régiója. Nem ismeri? Dehogynem! Valószínűleg a drakulafilmekből lehet mégis ismerős a név – Transzilvánia. Az igazán bátraknak érdemes egy kirándulást tenniük a Bran (törcsvári) kastélyhoz – a grófok erődítményéhez, akik egykoron valóban itt éltek – éjszaka. Segesvár városkája azonban a legkevésbé sem hátborzongató hely, mely ugyancsak Erdélyben található. A házikók pasztellszínekben pompáznak. A zegzugos, festői utcácskákban andalogva elfelejthetjük egy pillanatra a magunk körül dübörgő világot.
Szerbia: Csendes kolostorok és életvidám hangulat
Erdők, szőlőskertek és gyümölcsfák: a Fruška Gora fennsík körülbelül másfél órás autóútra fekszik Újvidéktől. Azonkívül, hogy kellemes természeti környezetet biztosít a város közelében, a legjobban arról ismert, hogy 15 szerb ortodox kolostor található itt.
Újvidék, az ország második legnagyobb városa 2021-ben Európa kulturális fővárosa lesz, az első olyan városként, amelyik nem az Európai Unióban található. Szerbia fővárosát, Belgrádot alaposan meggyötörte a történelem. Több mint 40 alkalommal rombolták le és építették újjá. Ha idelátogatunk, érezhetjük a változás örökös jelenlétét.
Belgrád képét változatos elemek határozzák meg: a külvárosokban szocialista lakóházak sorakoznak, a Duna és a Száva folyókon étterem- és partihajók horgonyoznak, s köztük történelmi épületek bújnak meg, amelyeket modern üvegpaloták vesznek körül. Előfordulhat, hogy egy jelentéktelen, omladozó vakolatú régi házban modern, első osztályú étteremre bukkanunk. Vagy egy trendi klubra bárral, falfestményekkel és élőzenével. Naplementekor népszerű találkozóhely a Kalemegdan várhegy, ahonnan remek a kilátás a Száva és a Duna torkolatára, valamint az újvárosra, Novi Beogradra.
A szerkesztőség tippje: Niš
Szerbia harmadik legnagyobb városa kulturális sokszínűségével, történelmi belvárosával és impozáns épületeivel kápráztatja el az odalátogatókat. A város a Nišava folyó partján fekszik, melynek parti sétányán romantikus környezetben sétálgathatunk. Ha Szerbia a „balkáni tippünk”, akkor Niš-t nevezhetjük a Balkán ismeretlen gyémántjának is. Télen is érdemes ellátogatni ide, mert a történelmi város hólepel alatt is lenyűgöző.
EURÓPA LEGTUTIBB TÉLI ÚTI CÉLJAI
Macedónia: Érintetlen természet és keleti érzés
Harminc kilométer. Ilyen hosszú Macedónia híres természeti csodája, az Ohridi-tó. A környező hegyek által hatá- rolt tiszta, nyugodt víz mindig is szinte varázserővel von- zotta az embereket. Az egyedülálló ökoszisztémának számos őshonos állat- és növényfaj része. Az Ohridi-tó Eu- rópa egyik legmélyebb és legrégebbi tava, ezenkívül UNESCO-világörökség is.
Macedóniát azonban nem csak ez teszi zöld, felfedezetlen ékszerré. Aki átutazik a kis országon, főleg lankás hegyeket, erdőket és szőlőket láthat mindenfelé. A nyugalom jellemző a Matka-kanyonra is. Mindössze 15 kilométer hosszan nyúlik el a főváros, Szkopje közelében.
Hat kilométeres szakaszon a Treska folyón keresztül kanyarog, amelyet a végén egy gát zár le. Végigsétálhatunk a mellette vezető keskeny ösvényen, vagy kölcsönözhetünk kajakot, hogy azzal haladjunk a folyón. Rövid buszútnyira innen, a fővárosban, Szkopjéban, a Vardar folyón átívelő régi kőhídon túl található a lenyűgöző török piaci negyed, a Régi Bazár. Igazi élmény lesz!
A szerkesztőség tippje: Vevchani
Vevchani falvacska a Jablanica-hegy lábánál fekszik 900 méteren. Ha egy falut történelminek nevezhetünk, akkor ez egészen biztosan az – a hatodik és a nyolcadik évszázad között létesítették, számos histórikus épülete vonzza a turistákat. Ezenkívül a vevchani karnevál is említésre méltó. A karnevált az itt lakók 1400 óta sajátkezűleg készített maszkokban ünneplik január 13-án, amikor is – a julián naptár szerint – az óév átadja a stafétát az újévnek.
