Active Beauty
Az egészség csúcsán
Szöveg: dm

Fel! Fel! Fel!

Az egészség csúcsán

Ha a völgyben köd fekszik, a csúcsokat pedig megvilágítja a reggeli nap, a melegség és elégedettség kellemes érzése járja át testünket-lelkünket. Magasan, egy sziklaplatón állni, és az új napot onnan köszönteni a legmegindítóbb hegyi élmények közé tartozik. „Azért szeretünk a természetben lenni, mert neki nincs véleménye rólunk” – mondta egykoron Friedrich Nietzsche filozófus.

A hegyek – mindegy, hogy aktív mozgás vagy passzív pihenés helyszínei – hihetetlen hatással vannak a testre, a szellemre és a lélekre. Ezt tudományosan is többször bebizonyították. „Ha mi, emberek a hegyekben tartózkodunk, javul az életminőségünk. Javul a közérzetünk és a teljesítőképességünk, ha pedig még mozgunk is közben, fittebbé is válhatunk” – mondja Arnulf Hartl, a salzburgi Paracelsus Orvosi Magánegyetem Ökomedicina Intézetének vezetője, az Alpok gyógyereje című könyv társszerzője. Az immunológus több kutatást végzett az Alpok emberekre gyakorolt pozitív hatásairól. Ezekből többek között az is kiderült számára, hogy a hegymászók mentálisan jóval egészségesebbek azoknál, akik nem túráznak rendszeresen. De pontosan mi az oka annak, hogy ilyen jótékonyan hat ránk a hegyi környezet?

Aktívan a természetben

Először is: a mozgás egészséges – mindegy, hogy hol űzzük. Nemcsak az elhízást lehet megelőzni vele, hanem bizonyos betegségek – mint a cukorbetegség, szív- és érrendszeri problémák, valamint a rákos megbetegedések – ellen is véd. Ezenkívül lassítja az öregedési folyamatot. Számos kutatás bizonyítja, hogy a rendszeres mozgás boldogabbá, kiegyensúlyozottabbá és bizakodóbbá tesz. Mindez a túrázásra is igaz. A hegyi túra során is kedélyjavító hatású hírvivő anyagok szabadulnak fel a sejtekből, valamint az izmok is ellazulnak. Javul az agy vérellátása, a „jutalomközpont” pedig örül a sportos sikereknek. Azzal, hogy a mozgást a szabadban végezzük, további előnyökre teszünk szert. A különböző terepeken, például kavicsos, gyökerekkel teli utakon vagy a réteken-mezőkön való túrázás javítja például az egyensúlyérzéket. A lépéseink magasságát és a sebességet a terepviszonyokhoz kell igazítanunk. „Koncentrálni kell, és odafigyelve kell lépdelni” – mondja Arnulf Hartl.

Tiszta hegyi levegő és vízeséspermet

A friss hegyi levegő is rendkívül jót tesz a szervezetnek. A levegő ezer méter magasan sokkal kevésbé szennyezett, mint az alacsonyabban fekvő területeken. A növények rövidebb ideig virágzanak, ami miatt a hegyekben a pollenterhelés mértéke is alacsonyabb. Tehát a hegyi levegő tehermentesíti a légutakat és szabadon lélegezhetünk – így a hegyekben való tartózkodás segít az allergia és az asztma megelőzésében.

A Wolfgang Schobersberger – a hegyek emberekre gyakorolt hatásaival is foglalkozó orvos – által készített AMAS (Austrian Moderate Altitude Study) tanulmánynak köszönhetően tudjuk, hogy az Alpok tiszta levegője képes javítani a vérnyomás-, pulzus- vagy vércukorértékeket. A hegyekben való tartózkodás során a vörösvértestek száma megnő a vérben. Ezáltal az oxigén a tüdőből hatékonyabban jut el a test sejtjeihez, amelyek a cukrot energiává alakítják.

A víz zúgása is sok túrázót magával ragad. A vízesések is pozitívan hatnak az egészségre. Ez elsősorban a különleges vízpermetködnek, az úgynevezett vízesés-aeroszoloknak köszönhető. „Ezek mikromásodpercek alatt keletkeznek a víz sziklákra csapódása által. Az egyes vízmolekulák apró darabkákra törnek szét” – magyarázza Arnulf Hartl. Ezen vízcseppecskék belégzése erősíti az immunrendszerünket. Minden vízesés saját mikroklímával rendelkezik, s ezért mindegyiknek más hatása van az emberekre. „Kutatásainkból kiderült, hogy a Salzburg tartományban található Krimml-vízesések finom vízpermetködje többek között a légutakat is erősíti. Ma már államilag elismert, természetes allergia- és asztmagyógyhelyként tartják számon” – mondja Hartl.

Béke, csend és zöld tájak

Akinek már megadatott, hogy egy hegycsúcson állva magába szívja a békét, az tudja, hogy milyen intenzív ereje van az ilyen pillanatoknak. Ha eltávolodunk a mindennapok zűrzavarától és lármájától, az pozitívan hat az idegekre, a hangulatra, a vérnyomásra, valamint a szív- és keringési rendszerre. Ennek köszönhetően ellazulhatunk és jobban aludhatunk. A hegyekben kevesebb optikai inger ér minket. A zöld felületek, például a legelők vagy a füves hegyoldalak látványa balzsamként hat a belső életünkre. Roger Ulrich neves egészségkutató egy vizsgálata bebizonyította, hogy a természetnek már csupán a látványa is jótékony hatású. Nyugodtabbá válunk, valamint melegszívűbbnek, boldogabbnak és vállalkozókedvűbbnek érezzük magunkat tőle. A szervezet ilyenkor több szerotonint, úgynevezett boldogsághormont termel.

A biodiverzitás hatása az emberekre

A sok hegyi növény – az alpesi rózsától az ugyancsak szép, de mérgező sisakvirágig – látványa is szívmelengető. Az Alpok biodiverzitás szempontjából világszinten is kiemelkedő jelentőségű régió. A természet ezen gazdagsága az emberi mikrobiom egészséges sokszínűségére is pozitív hatással van. A mikrobiom a testben élő mikroorganizmusok – baktériumok, vírusok, gombák – alkotta rendszer. Ez az emberi mikrobiom kölcsönhatásban van a környezetben lévő mikrobákkal. „A körülöttünk lévő mikroorganizmusok a bőrünkre és a légutainkba kerülnek, és finoman stimulálják az immunrendszerünket – magyarázza Arnulf Hartl. – Az Alpok biodiverzitása ezért hozzájárul az immunrendszer egészségéhez.”

Az alpesi növényvilágnak van még egy sajátossága: a növényeknek – mint a rózsagyökérnek vagy az orbáncfűnek – a hegyekben alkalmazkodniuk kell a szélsőséges éghajlati viszonyokhoz, például az erős szélhez, a nagy hőmérséklet-ingadozáshoz vagy ahhoz, hogy huzamosabb ideig nem jutnak tápanyaghoz. Hogy védjék magukat, speciális anyagokat termelnek. Ezen anyagokból az emberi szervezet is profitálhat, például kivonatok vagy olajok formájában. „Ezek a készítmények javíthatják az alkalmazkodókészségét, például a szervezet azon képességét, hogy megterhelés után gyorsabban sikerüljön neki nyugalmi állapotba kerülni” – írja az Alpok Gyógyereje Egyesület alapítója, Ulrike Kötler „Életerő. Miként tart minket az Alpok egészségesen, boldogan és fiatalon” című könyvében.

Még egy ok, amiért érdemes újra befűznünk a túrabakancsunkat.