Interjú Ember Márkkal

A fiatal művész, Ember Márk bizonyított már filmben, sorozatban, számtalan színpadi darabban, ugyanakkor mostanra kiderült, hogy tökéletesen megállja a helyét a zenei világban is. Sikerekről, szerepekről és hiúságról beszélgettünk.

Bár színészként ismert meg az ország, A Dalnak köszönhetően kiderült, hogy nem csupán színdarabokban szól jól a hangod. A koronavírusra pedig az elsők közt reagáltál hazai fronton a „Van miért!” című daloddal. Milyen volt a dalod fogadtatása?

Leginkább azt tudnám mondani, hogy önálló élete lett nagyon hamar. Ahogy megjelent, még aznap elkezdték a rádiók játszani. Sok feldolgozást kaptam, gyerekek szavalták a szöveget, tanárok, diákok használták fel „összetartós” videókhoz, lakóparkokban szólt hatalmas hangszórókból. Ezek olyan dolgok, amiért tényleg érdemes zenélni. Ha látod, hogy elér az emberekhez, és történik velük valami a dalod hatására, akkor az valódi visszajelzés, hogy működik a dolog. Ez nekem nagyon fontos. Azért van bennem keserűség is. Örülök a dal sikerének, de bárcsak ne kellett volna megírni, bárcsak ne kerültünk volna bele ebbe az egészbe…

INTERJÚ SASS DANIVAL

Azóta a Tovább című dalod is megtérítette a befektetett munkát, a rádiós slágerlista élén végzett májusban. Mondhatjuk, hogy egy álom vált valóra?

Abszolút. A Tovább az a dalom, amivel eddig a legtöbbet dolgoztam. A Van miért! című dalom klippel és minden egyébbel együtt megvolt kb. 72 óra alatt. A Tovább azonban több mint egy évig készült. Éreztem már az elején, hogy ebből valami jó lehet, de nem találtam meg a legjobb formáját. Számtalanszor áthangszereltem, átírtam a szöveget, többször megváltoztattam az énekdallamot, sőt még a klipet is kétszer vettük fel. Volt olyan is, hogy teljesen lemondtam már arról a dalról, aztán kipróbáltam a legegyszerűbb formulát, és ezzel megszületett valami. Aztán A Dalban életre kelt. Ezért is nagy öröm, hogy a slágerlisták élén végzett.

Film, sorozat, színház, zene. Melyik igazán a szíved csücske? Lehet egyáltalán egyet választani?

Nem tudnék választani. Most például, hogy nem lehet, nagyon szeretnék végre színész lenni. A színészet azért jó, mert egy kicsit megszabadulhatsz saját magadtól. Most, amikor a legtöbb időt magaddal kell töltened, nagyon felemelő érzés, amikor másokkal találkozol, akár csak az online térben is. Ilyen érzés lenne a szerepeimmel találkozni. Például a Gatsbyből Tommal, a problémáival, aki még csak a képzeletében sem hallott a koronavírusról.

Nemrég váltottál színházat. Lehet már tudni, hogy a jövőben milyen darabokban láthat a közönség a Thália Színház színpadán?

Ezekről még sajnos semmilyen konkrétumot nem mondhatok. Remélem, hogy olyan előadások születnek majd, melyek visszahozzák az életünkbe a jókedvet, és általuk képesek leszünk kizárni ennek a borzalmas időszaknak a szellemi terheit.

Volt esetleg olyan irodalmi mű, amely igazán nagy hatással volt rád?

Orwelltől az 1984 és az Állatfarm. Nagyon fiatalon kerültek a kezembe, és nagyot löktek a szociális érzékenységemen. Miután ezeket olvastam, kezdett el foglalkoztatni, hogy mit is jelent az, hogy társadalom, és hogy én hol helyezkedem el benne.

INTERJÚ SCHELL JUDIT SZÍNÉSZNŐVEL

Színpadi emberként, mennyire tartod magad hiúnak? Elégedett vagy magaddal?

Rettenetesen hiú vagyok. Mindig is az voltam. De erről inkább a barátnőm tudna mesélni.

Egy színésznek nem ildomos (és sokszor szerződésben foglaltatik, hogy nem is lehet) radikálisan változtatnia a külsején, ahogy az extrém sportok sem javasoltak. Volt valaha bármi hasonló vágy, amiről a szakmád miatt lemondtál?

Ennél én lázadóbb alkat vagyok. Van tetoválásom, a Dal alatt kilövettem a fülemet, volt már festve a hajam is. Persze ha forgatok, az más. Ott nem változtathatom meg a külsőmet egyik napról a másikra. Ott a szerep fontosabb kell, hogy legyen mint a lázadásom. A színház az is más, ott sok trükk van arra, hogy ne látszódjon amit nem szeretnél.

Mennyire ügyelsz az egészséges étkezésre, illetve a sportra? Van helye az életedben?

Pár éve lett fontos számomra a sport, jobban érzem magam tőle: felfrissít kikapcsol, szellemileg és testileg is. És nagyon sokat fejlesztett az akaraterőmön is. Heti háromszor négyszer feltétlenül lemegyek a terembe, vagy most éppen napi rendszerességgel futok.

Van olyan hobbi, ami nem kötődik a szakmához, de teljesen feltölt egy nehezebb időszakban?

Mindig rápörgök valamire. Puzzle, társasjátékok, főzés. Most egy ideje a gördeszkázás ami elkapott.