A bátorság tanulható
A félelem másik oldalán
A bátorság nem jelenti azt, hogy rettenthetetlenek vagyunk – inkább azt, hogy megtanultunk a saját félelmeinkkel bölcsen és szeretettel bánni.
A félelem a bátorság másik oldala. – Ezt egy olyan férfi mondta, akiről a legtöbben feltételezik, hogy bátor: Reinhold Messner, a dél-tiroli osztrák hegymászó. Azokat az embereket, akik meredek falakon és magas hegyeken kockáztatják az életüket, mindenki rendkívül vakmerőnek tartja. De még a legvadabb hősöknek is vannak félelmeik. Alexander Huber extrémfalmászó, aki a legnehezebb falakat mászta meg mindenféle biztonsági felszerelés nélkül, még könyvet is írt a félelméről (Die Angst, dein bester Freund – Félelem, a legjobb barátod). „A félelem állandó társ, amely biztosítja a túlélést, és érzékelteti velünk a veszélyeket, hogy le tudjuk győzni azokat” – mondja.
Mindenkinek vannak tehát félelmei. Mélyen emberi és nagyon fontos érzés ez, ami nemcsak figyelmeztet, hogy veszélyben van a biztonságunk – ami alapvető szükséglet –, hanem a határokat is meg- mutatja. Ugyanakkor bátorít rá, hogy lépjük át ezeket a határokat. Ugyanis a fejlődés mindig ott történik, ahol egy kissé kényelmetlenné és bizonytalanná válnak a dolgok: a komfortzónánk határán.
A túl sok félelem a szabadságunkba kerül
Nem érdemes elfojtani a félelmeinket, vagy azonnal keserű ellenállást tanúsítani. Ehelyett úgy kell őket felfognunk, mint belső jeleket, amelyek fontos üzeneteket hordoznak. Persze kétségtelenül az is problémát jelent, ha mindig hagyjuk, hogy a félelmeink mindentől eltérítsenek és csak a biztonságosnak vélt kanapén gubbasztunk otthon. Mert így meg érthető módon elmegy mellettünk az élet – vagy legalábbis a szabadság édes érzése.
Bátornak lenni azt jelenti, hogy cselekszünk, még akkor is, amikor félünk. Ennek ellenére van értelme először megvizsgálni a félelmeinket. Fel kell ismernünk, melyek megalapozottak és hogyan akadályozhatjuk meg a lehető legrosszabb forgatókönyvet (lásd Három lépés a félelem ellen című keretes írásunkat). Még egy olyan kalandor is, mint Alexander Huber, előre megtervezi szóló szabadmászásait, és megpróbálja a minimálisra csökkenteni a rizikót – például intenzív edzéssel. Másképp csak nyaktörő mutatvány lenne, amit csinál, ami nem túl jövedelmező.
Vannak félelmek, amelyek irreálisnak vagy túlzottnak bizonyulnak, ha alaposabban megvizsgáljuk őket. Gyakran ezek a múltban gyökereznek, és még a szüleink adták át őket nekünk. Ha bizonytalanok vagyunk abban, hogy egy félelem megalapozott-e, vitassuk meg egy jó baráttal, egy coachcsal vagy egy terapeutával, és tisztázzunk néhány kérdést: Minek kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy az elkövetkezendő két éven belül a híd alatt kössünk ki? Milyen hiedelem áll a félelem mögött, és hol tanultuk ezt? Vannak olyan emberek, akik megtettek hasonló lépést? Néha a választ magunkban is megtaláljuk, általában egy hosszú séta vagy meditáció alkalmával.
ÍGY GYŐZZÜK LE A STRESSZT! 8 STRESSZŰZŐ HOBBI
Ha a félelem kicsúszik a kezünk közül
Időnként elveszítjük a kontrollt a félelmeink felett. Gyorsan növekszik a pánikrohamokkal és szorongással küzdő emberek száma. Ez ma a leggyakrabban diagnosztizált mentális betegség. Fontos tehát, hogy legalább ilyenkor forduljunk szakértő segítségért terapeutához vagy orvoshoz. A legrosszabb – ám sajnos gyakran választott – stratégia az, ha nem veszünk róla tudomást. Ez általában leszűkíti az érintettek mozgásterét egészen addig, hogy végül már félnek a hétköznapi tevékenységektől, vagy attól, hogy el kelljen hagyni az otthonukat. Ám akik kis lépésekkel és a megfelelő támogatással közelítenek a félelmeikhez, fokozatosan visszanyerik a szabadságukat.
Stressz alatt a test
A krónikus szorongás fizikailag is megbetegít. Az úgynevezett „stresszreakciót” váltja ki. Ennek eredményeképp a szív gyorsabban ver, a pupillák kitágulnak, az energiatartalékok kimerülnek, az izomzat vérellátása megnövekszik. Pont mint kőkorszaki ük-ük-ükszüleinknél, a testünk felkészül a túlélésért való küzdelemre vagy a menekülésre. Ez tehát egy értelemmel bíró, abszolút jó szándékú stratégia.
Ám ha nem kerget meg néhány hetente egy kardfogú tigris, hanem a hirtelen haragú főnökünktől vagy a jövőtől rettegünk napi szinten, a testünk nem tudja fenntartani az egyensúlyt. Gyakran jelentkeznek emésztési vagy alvási zavarok, időnként súlyosabb betegségek is. Az első, legfontosabb lépés, hogy észrevegyük a félelmünket. A tudatosság-, jóga- vagy Feldenkrais-kurzusok, valamint a testterápia különböző formái segíthetnek abban, hogy jobban és hamarabb észleljük a belülről érkező jeleket. A relaxációs technikákat vagy a meditációs gyakorlatokat ilyenkor célzottan alkalmazhatjuk az idegrendszer megnyugtatására (lásd Nyugtató légzés című keretes írásunkat). De hatásos gyógyszer a félelem ellen a szeretetteljes érintés vagy a társas kapcsolatok is. A legfontosabb dolog, hogy megértsük: nincs élet félelem nélkül. Ezért közelíthetünk bátran a céljaink és a vágyaink felé.
44 POZITÍV TRÜKK A NEGATÍV GONDOLATOK ELLEN
Három lépés a félelem ellen
A sikeres amerikai szerző, Tim Ferriss azt javasolja közelmúltbeli TED-előadásában, hogy három lépésben vizsgáljuk meg a félelmeinket.
- „Mi lenne, ha…?”
Írja le, hogy mit szeretne csinálni (előrelépni a karrierjében, véget vetni egy kapcsolatnak, elutazni valahová). Ezután osszon fel egy papírlapot három oszlopra: Meghatározás. Megelőzés. Helyrehozás.
Az első oszlopba írja le, milyen negatív következményektől fél. Legyen annyira konkrét, amennyire csak lehetséges. (Félek, hogy nem találok új partnert, vagy hogy a zetésem már nem lesz elég a családom eltartására.)
A második oszlopba írja le, mit tehetne azért, hogy megakadályozza ezeket a következményeket, vagy hogy csökkentse a valószínűségüket. (Próbálkozhatok internetes társkereséssel, vagy a következő hónapokban spórolhatok.)
A harmadik oszlopban írja le, hogyan javítana a helyzeten, ha bekövetkezne a lehető legrosszabb, vagy kihez fordulhatna segítségért. (Kipróbálhatok egy érdekes új hobbit, vagy kérhetek segítséget a családomtól.)
- Milyen előnyökkel járna a (legalább részleges) siker?
Írja le egy másik papírra, milyen következményekkel járna az életében, ha megpróbálná.
- Milyen következményekkel járna, ha nem próbálná meg?
Gyakran gondolunk arra, mi romolhat el, ha megteszünk valamit. De könnyen megfeledkezünk arról, hogy az is különféle hatásokkal (érzelmi, egészségügyi, pénzügyi) jár, ha fenntartjuk az aktuális helyzetet. Írja le, milyen lehet az élete hat hónap, egy év, három év múlva, ha nem tesz semmit. Bizonyos félelmek megalapozottnak bizonyulnak – de legalább van kész stratégiája arra az esetre, ha rosszul alakulnak a dolgok. Viszont sok félelem elveszíti fenyegető jellegét, ha közelebbről megvizsgáljuk őket.
9 LÉPÉS A KEVÉSBÉ STRESSZES ÉLETÉRT
Nyugtató légzés
Ha tudatosan elnyújtjuk a kilégzést, azzal nyugtató hatást érünk el. Ismételje legalább 2–5 percen át az alábbi gyakorlatok valamelyikét.
1.: Lélegezzen be, és minden kilégzésnél zümmögjön halkan, mint egy méh (méhecskelégzés vagy Bhramari Pranayama). Ülő vagy álló pózban emelje fel a karjait a teste előtt belégzésnél, és engedje le lassan oldalt kilégzésnél. Ez a jógagyakorlat fel is vidítja.
2.: Számolja meg a légzése hosszát. Fokozatosan próbálja az arányt 3:5-re növelni (a belégzés hossza / kilégzés hossza).
